Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Bözsöny Dénes: A Magyar Hidrológiai Társaság 1958. december 19-i közgyűlésén elhangzott főtitkári beszámoló

Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 81 A Magyar Hidrológiai Társaság 1958. december 19-i közgyűlésén elhangzott főtitkári beszámoló (Kivonatos közlés) Előterjesztette : BÖZ8ÖNT DÉNES A Magyar Hidrológiai Társaság 1949. január 26-án alakult a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályából. Tíz év nem nagy idő és mégis büszkén elmondhatjuk, hogy a Társaság szép eredményekre tekinthet vissza. Ennek oka, hogy tagjaink egy része a társadalmi munkában már a Hidrológiai Szakosztályban 32 év alatt nagy gyakorlatra tett szert. Fejlődésünket segítették azok a lehetőségek, amelyeket a három és ötéves terv hatalmas alkotásai nyújtottak Társaságunk minden tagjának. Sok fiatal kutató és tervező lépett ki az átlagemberek sorából tanulmányaival és előadásaival rendezvényeinken. A megtett út nem volt mindig zavartalan, de a múlt tapasztalatai, a szakmai szeretet, népünk iránti kötelességérzet és a bölcs előrelátás mindig megmutatták a helyes utat. Az első világháború alatt, 1917-ben alakult a Hidrológiai Szakosztály. A második világháború után még a romok között kezdték meg a Társaság tagjainak felkutatását a munka folytatására és 1956-ban pedig gyakorlatilag megszakítás nélkül végezte Társaságunk tevékenységét. 1956. október 19-én és 20-án ankétot tartottunk, 23-án osztrák vendégünk előadását hallgattuk és már november 27-én fűtetlen szobában ülésezett a Balatoni Bizottság. Ez a Bizottság kezdeményezte és látta el programmal az 1957-ben megalakult Balatoni Intéző Bizottságot. Legutoljára 1955-ben tartottunk évzáró és 1954ben vezetőségválasztó közgyűlést. Formailag ma az elmúlt három évről kellene beszámolnom, de azt hiszem, helyes ha áttekintést adok a 10 év munkájáról, kiemelve az elmúlt három év eredményeit és hibáit. A Társaság munkájának főbb jellemzőiről a következőkben számolok be : 1. Előadó ülések Az 1949. évet megelőző évtizedekben a Hidrológiai Szakosztály főleg hidrogeológiai kérdésekkel foglalkozott. Az akkori igények és körülmények ezt kívánták meg. A vízépítés és vízgazdálkodás kérdéseiről elsősorban a Magyar Mérnök és Építész Egylet Vízépítési Szakosztályában tartottak előadást és vitát. Bogdánfy Ödön, a Hidrológiai Szakosztály első titkára a Hidrológiai Közlöny 1. füzetében, — amely 40 évvel ezelőtt jelent meg — hitet tett a komplex vízgazdálkodás szemlélete mellett. Sajnos ez a célkitűzés csak 1946. után és főleg az utolsó évtizedben, a Magyar Hidrológiai Társaság megalakulásával valósult meg. Az elmúlt évtizedek alatt a hidrológia különböző tudományágának művelésében nagy eltolódások történtek a vízgazdálkodás javára. A változást az alábbi adatok szemléltetik : T é m á k 1917—48. 1949—54. 1955—58. "1 hidrológia, hidrogeológia. "1 vízkémia 70 % 33% 26% b) hidraulika, vízellátás, szenny70 % 26% b) víz, vízépítés, öntözés 1949től bővült : vízerőhasznosítás, hajózás, alapozás, talajmechanika. talajtan 19% •12% 56% c) fizika, limnológia, balneolóc) gia 11 % 25% ia% Az előadások számának vizsgálata igen nagyméretű fejlődést jelez, amit a következő számadatok világítanak meg : 1917—48-ig a Hidrológiai Szakosztály kereken 40 előadóülést tartott, míg 1949—1958-ig a Magyar Hidrológiai Társaság kereken 670 szakülésen vitatta meg témáit. Az első és utolsó 10 év adatait összehasonlítva pedig huszonkétszeres növekedést kapunk. Legtöbb előadóülést 1955-ben tartottunk, számszerint 123-at. A túlzottan sok előadás miatt a Társaság tagjainak kívánságára az Elnökség megtette az intézkedéseket a szükséges csökkentés végrehajtására. Az 1955. évhez viszonyítva az utolsó három évben kereken 33%-kal kevesebb előadóülést rendeztünk ; számszerint átlagosan 85-öt. Az előadások számának megtartása mellett a jövőben törekedni kell a minőség megjavítására és gondoskodni kell a fiatal kutatók előadáskészségének fejlesztéséről. Tervszerűen — a népgazdaság igényeinek megfelelően — kell a témákat kiválogatni és ahhoz a legmegfelelőbb előadókat felkérni. Az előadások csak akkor eredményesek, ha jól képzett vitavezetők irányítják. Ezen a téren az elmúlt években hiányosságok voltak észlelhetők. 2. Ankétok, kongresszusok A fejlődés ezen a területen is igen nagymértékű volt. Amíg a Hidrológiai Szakosztály 1917-től 1948-ig, tehát 32 év alatt csak egy ankétot rendezett, addig 1949— 1958-ig, tehát 10 év alatt 31 ankét foglalkozott a vízgazdálkodás különböző kérdéseivel. Legtöbb ankétot 1958-ban tartottunk — összesen hatot, amíg az előző években 1956-ban ötöt, 1957-ben szintén ötöt. Legjobban sikerült a Salgótarjáni Vízellátási Ankét, amelyre tagtársaink hosszú ideig szívesen fognak visszaemlékezni. Sajnos az elmúlt 42 év alatt nem rendezett Társaságunk önállóan nemzetközi ankétot, vagy kongresszust. Ezt a hiányosságot pótolni kellene. 3. A taglétszám alakulása A taglétszám alakulása az idők folyamán igen hullámzó képet mutatott. 1917-ben a Hidrológiai Szakosztály 44 taggal kezdte meg munkáját. Lassú egyenletes növekedéssel 1946. végéig 376 tagot toboroztak a Szakosztályba. Ez a szám 1948-ra 203-ra csökkent. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 1949. év végén 587 tagja volt. A legnagyobb taglétszámot 1953-ban értük el, amikor 1300 tagot tartottunk nyilván. A tagság felülvizsgálata után nyilvántartásunkban 1955-ben 621 fő szerepelt. Az utolsó három évben több tag törlésére került sor tagdíj-nemfizetés miatt. Ugyanakkor azonban számos új felvétel történt. Jelenlegi létszámunk vidéki tagjainkkal együtt 712. 4. Vidéki csoportok A vidéki, vagy másképpen helyi csoportok megalakítása az igényeknek megfelelően fejlődött. Amíg 1949. előtt csak Budapesten működött szakosztály, addig az elmúlt 10 év alatt hat városban alakítottuk meg a Magyar Hidrológiai Társaság helyi szervezetét, így Győr, Miskolc, Szeged, Pécs Éger és Szombathelyen. Előkészületek történtek a debreceni és esetleg a soproni csoport megalakítására. Vidéki tagjaink jelenlegi összlétszáma 291. A fejlődés egyenletes. 5. A tagdíj befizetése A tagdíj befizetése az utóbbi években nagymértékben megnőtt. Amíg az 1950-es évek elején évente 3— 5000 forint folyt be, addig 1956-ban 6000,— Ft, 1957ben 5000,— Ft, és 1958-ban kereken 10 000,— Ft. fi. A társaság tagjainak összetétele a) Munkahely szerinti megoszlás : Tanszék, kutató intézet 33% Vállalat 34% Közalkalmazott 24% Egyetemi hallgató 3% Egyéb, vagy nyugdíjas 6%