Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Kertai Ede: Folyami vízerőművek általános elrendezésének új irányai

Kertaí E.: Folyami vízerőművek elrendezésé Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 93 16. ábra. Schafer köríves gátszerkezete•• 0ue. 16. Apoman KOHcmpyKifUH nnomumi no Ulecfiepy Abb. 16. Kreisbogenverschluss von Schafer újszerű típust : a gáttestbe épített vízerőtelepet. Az általános elrendezés kialakítása II. Fentzloff és R. Schmick nevéhez fűződik [21], de kifejlődése összekapcsolódik többek között A. Fischer, L. F. Harza nevével is [22]. A gáttestbe épített vízerőteleppel bőségesen foglalkoznak a szakkönyvek, s a sok felmerült vitaanyag miatt méginkább a szakfolyóiratok. A kérdésről magam is készítettem egy részletes összefoglalást [23], ezért nem szükséges, liogy mindenre kiterjedően tárgyaljam. Elsősorban az elrendezéssel kapcsolatban két évtized alatt szerzett tapasztalatókat, bírálatokat és főleg az újabb fejlődés eredményeit ismertetem. Az elrendezésnek legfőbb jellemzői, mint ismeretes a következők: a duzzasztás létrehozása fix gáttest által történik ; a vízerőtelep beépül a gáttestbe olyképpen, hogy fenékleeresztők és turbinacsatornák váltakoznak egymással; a fölösleges víz a gáttesten az erőtelep fölött bukik át. (Erre utal a német „Unterwasserkfraftwerk", az angol „submerged power station", afrancia,,laéentrale submersible" elnevezés is.) A vízszintszabályozás billenőtáblával történik. A gáttestben van elhelyezve a gépterem, transzformátorhelység és a kapcsolótér is. A turbina lehet a szokásos elrendezésű így csigaházas Kaplan, ill. propellerturbina, vagy pedig csigaház nélküli turbinacsatornában elhelyezett Kaplan, ill. propeller típusú csőturbina. " Az eddig megépült ilyen vízerőtelepekben az utóbbiak kerültek gyakrabban beépítésre. Az első csőturbinás gáttestbe épített vízerőtelepet 1936-ban a Persante-folyón Poineraniában helyezték üzembe. Ezután még sok csőturbinás vízerőtelep létesült az Iller, a Lech és a Saalach folyókon, tudomásunk van a Szovjetunióban épült ilyen erőművekről [24], csőturbinákat pedig legújabban Németországban a Rhume—Leine, Isar, Nims— Mosel, Svájcban a Thűr vízfolyásokon, Franciaországban pedig a Massiv Central-ban Argentat és Cambeyrac mellett alkalmaztak. 2-> 1. A 'csőturbina fejlődése Mielőtt a gáttestbe épített vízerőtelepről beszélnénk érdemes áttekinteni a csőturbina fejlődését, hiszen ez az elrendezés szoros, ha nem is kizárólagos kapcsolatban van vele. Annak ellenére, hogy a csőturbina igen sok vitára adott alkalmat, egyedül az Escher—Wyss turbinagyár 1936—51 között 75 db csőturbinát gyártott összesen 143 000 LE teljesítménnyel [25]. Az elért, legújabb eredmények azt mutatják, hogy a csőturbina fejlődése töretlen, a régebbi típusok hibáit t 17. ábra. A hagensteini vízerőmű a Lek-folyón 0ue. 17. XaeeHiumeüHCKaH r3C na pene JleK Abb. 17. Kraftwerk Hagenstein am Lek a konstruktőrök rendre kiküszöbölték s ma egy olyan típus áll rendelkezésre, amelynek a maga alkalmazási területén igen komoly jelentősége van. A csőturbina fejlődésének egyes fokozatait elsősorban Pfemiinger nyomán [25] az alábbiakban ismertetem : 1. Körüláramlott generátor a vezetőkerékagyban. 2. Póluskerékturbina (Polradflügelturbine) fix járólapátokkal. 3. Póluskerékpárturbina állítható járólapátokkal . 4. Körüláramlott generátor a szívócsőben. 5. Körüláramlott generátor az előcsatornában. 1. Körüláramlott generátor a vezetőkerékagyban Ezt a típust A. Fischer tervei szerint a Rostin erőműben alkalmazták először és utoljára (18. ábra). A turbina propeller típusú volt, amelynek agyában helyezték el a generátort. Főleg a generátor hűtésével voltak bajok, úgyhogy az üzemzavarok miatt a háború alatt leállították. Emiatt, de ezenkívül a korlátozott teljesítőképessége miatt is, ilyen csőturbinát a továbbiakban nem gyártottak [26]. 0ue. 18. renepamop eo smyAKe nanpaeA.in>uieeo no/ieca, eoKpye neeo deimcemcn eoda Abb. 18. Umströmter Generátor in der Leitradnabe (Krafticerk Ii osc in ) IS. ábra. Körüláramlott generátor a vezetőkerékagyban. (Rostin-vízerőmű) ,