Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Kertai Ede: Folyami vízerőművek általános elrendezésének új irányai

94 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Kertai E.: Folyami vízerőművek elrendezésé 3 y • < 1— M= 19. ábra. Póluskerékturbina (Rott—Freilassing vízerőmű) 0ue. 19. TypöuHa noAwcoeo-KOAeca (Pomm-0peuAaccuHZCKan rdC) Abb. 19. Polradturbine (Kraftwerk Rott-Freilassing) 2. Póluskerékturbina fix járólapátokkal A következő 15 év alatt, az 1937—1951. években épült gáttestbe épített erőművekben ún. póluskerékturbinát (Polradflügelturbine) alkalmaztak (19. ábra). Ez lényegében egy vízszintes vagy közel vízszintes tengelyű propellerturbina, amelynek járólapátján külső koszorú van kiképezve. Erre a koszorúra vannak felékelve a szinkron generátor rotorjának pólusai. A rotor ilyen formán körülveszi a turbinát. Az elrendezés legkényesebb része a lapátkoszorú és a turbinacsatorna közötti réstömítés, amely a generátort a nedvességtől megóvja. Ezt kettős gumiléccel oldották meg, amelyet a víznyomás szorít a felülethez. A gumi és a felület között vékony vízhártya alakul ki. A hordalékos vízben ide kerülő finom hordalék sok bajt okoz s a tömítést gyakran kell cserélni (20. ábra).(). Zintner szerint az ebből származó, valamint a nem megfelelő anyagok okozta üzemzavarokat a háború után kiküszöbölték, úgyhogy a géptípus feltétlenül üzembiztosnak tekinthető [26]. A 21. ábrán a Lech-vízerőművek termelési kieséseit láthatjuk az évi energiatermelés százalékában. A kiesés 6 év alatt az eredeti 15%-kal szemben gyarkorlatilag megszűnt. Az első póluskerékturbinával ellátott gáttestbe épített vízerőmű a Steinbach-i Iller-erőmű volt. Ezt 1938. július 11-én helyezték üzembe. Teljesítőképessége 10 000 LE. Két évvel később, 1945 végén 20. ábra. Oumiléc metszete a póluskerékturbinához (eredeti nagyság) 0ua. 20. Pa3pe3 pe3UHoeoű peüKU K mypöuHe noAoeoeoKOAeca (opueunaAbnaH eeAUHUHa) Abb. 20. Schnitt durch ein Gummiband der Polradturbine (wahre Grösse) 10 5 0 m mi m M9 mo mi 1952 21. ábra. Termelési kiesések a Lech-erőművekben 0ík. 21. Ompbie e ebtpaöomKe snepeuu na eudpoiAeKmpocmamiuitx, pacnoAoweHHbix na p. JleK Abb. 21. Produktionsausfálle in den Lech-Kraftwerken az üzemeltető Lech-Elektrizitátswerke A. G. jelentésében a következőket írta : ,,A Steinbacherőtelepet a legnagyobb tárgyilagossággal minden szempontból teljes sikernek kell minősíteni" [21]. 3. Póluskerékturbina állítható járólapátokkal A konstruktőrök már kezdettől fogva törekedtek arra, hogy a járókeréklapátokat szabályozni lehessen. Ez azonban meglehetősen nehéz konstrukciós feladatot jelentett. Az első Kaplan-rendszerű csőturbinát 1951-ben az Iller VIII. erőműben alkalmazták. A Rott-Freilassing vízerőmű középső egységét is kettős szabályozásúra tervezték [21]. Szovjet mérnökök is foglalkoztak a kérdéssel és tovább tökéletesítették a póluskerékturbinát 10 000 kW teljesítményű egységekre, egészen 5 m átmérőig. A szovjet szakértők által tökéletesített turbina metszetét a 22. ábra mutatja [24], Az elmondottak ellenére a póluskerékturbina fejlődése megállt és a tervezők ismét iij utakat kerestek. Ennek okai azok a hátrányok, amelyek minden tökéletesítés ellenére a konstrukciónál meg22. ábra. Szovjet póluskerékturbina 0m. 22. Typöuna noAwcoeo-KOAeca coeemcKoeo npou3eodcmea Abb. 22. Polradturbine aus der Soívjetunion