Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Harmati István : Öntöző- és csurgalékvizek kémiaivizsgálata a Duna-Tisza közén

458 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Harmati I.: Öntöző- és csurgalékvizek kémiai vizsgálata A kettősműködésű csatornák közül a Dunavölgyi-Főcsatorna, a Dömsödi-Árapasztó csatorna és a XXX. sz. csatorna vizét vizsgáltuk. A Dunavölgyi-Főcsatorna vize északról dél felé haladva a belefolyó belvizek miatt fokozatosan romlik. A XXX. és XXXI. sz. csatorna befolyásáig a vize általában kifogástalan. Lejjebb már rosszabb a víz minősége, mint nyáron. A Dömsödi-Arapasztó csatorna vize öntözésre a legalkalmasabb, mivel normális viszonyok között a Na e. é. 10—20% között ingadozik. A XXX. sz. csatorna vize tavasszal általában rossz minőségű, jó minőségű talaj öntözésére kevésbé alkalmas, azonban július és augusztus hónapban már megfelelő. A kettősműködésű csatornák jelenlegi állapotukban az öntözés követelményeinek többé-kevésbé megfelelnek. Mivel vizük minősége a belvizviszonyoktól függ, ezért nem mindenkor és mindenhol alkalmas szántóföldi kultúrák öntözésére. Feltétlen fontos lenne új öntözőcsatornák építésével az öntözést a lecsapolástól elválasztani. Amíg ez megvalósul, addig a belvizek nagyrészét igen gazdaságosan fel lehet használni a legelőterületeken, skatulyázással. Ez hármas hasznot jelentene, egyrészt növelné a szénatermést, másrészt kevésbé veszélyeztetné az öntöző csatornák vizét, s végül csökkentené a belvizek szivattyúzásának költségét. IRODALOM 1. Arany S.: MTA IV. oszt. közi. VIII. k. 3—4. sz. Budapest, 1956. 387—424 p. 2. Arany S. : Agrokémia és Talajtan. Tom. 4. No. 2. Budapest, 1955. 97—118 p. 3. Cserkaszov A. A. : Talajjavítás—Öntözés és mezőgazdasági Vízellátás. Agrártud. Egyetem Tankönyve. Budapest, 1952. 4. Dzubay M. : Hidrológiai Közlöny. 37. évf. Budapest, 1957. 2. sz. 109—112 p. 6. Dzubay M. : Hidrológiai Közlöny. 37. évf. Budapest, 1957. 4. sz. 322—324 p. 6. Herke S. : Magyar szikesek. Budapest, 1934. FM. kiadványa. 320—347 p. 7. Mados L. : Mezőgazdasági Kutatások. 13. 121. 1940. 8. Petrasovits I. : Agrártudomány IX. évf. 12. sz. Budapest, 1957. 15—23 p. 9. Prettenhofjer I.—Dzubay M. : Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1955. évi zárójelentései. Kézirat. 10. Szabolcs I—Darab K. : Agrártudomány. Budapest. 1955. 11. sz. 504 p. 11. Szabolcs I.—Darab K. : Agrokémia és Talajtan. Tom. 4. No. 3. Budapest, 1955. 251—264 p. 12. Rohringer S. : Magyar Szikesek. Budapest, 1934. FM kiadv. ,21—34 p. 13. Trummer Á. : Hidrológiai Közlöny. 34. évf. Budapest, 1954. 11—12. sz.'493—502 p. 14. Várallyai Gy.-—Fejér E. : Kísérletügyi Közlemények, 38. 136. 1953. XHMHMECKOE HCCJIEJJOBAHME OPOCMTEJIbHblX H CEPACbIBAEMblX BOfl HA TEPPHTOPHH MEtfOiy ^YHAFl—THCCA HCCJ1EJIOBAHH51, nPOBE^EHHblE HA CHCTEME KAHAJlOB B JfOJIHHE P. JIYHAH M. XapMamu B TeneHHe 4 ro^a npoBO/uuiHCb CHCTeMaTHiecKue HccjieflOBaHHH Ha cHCTeme KaHajioB B flOJWHe .JfyHan (cpua. 2.) no onpeaejieHiiK) xnivimecKoro cocTaBa BOA B KaHajtax BO BpeMH BereTauHonHoro nepno^a puca. Bofla nccJie,noBa.nacb B ocymHTejibHbix Kanajiax Na XXXI., V., XV., m XIX. 5/a / 5/6, 6/a, 6/6.). no AHAJIH3AM BOÁM NOJIYNHJIOCB, HTO KAIECTBO BOAU B STHX Kanajiax Mpe3BbmaííH0 njioxoe KpoMe KaHajioB No XV. ii XIX. (coflepHcamie Na 80—90%). n03T0My H3 amx KaHajioB HeJib3H ncnonb30BaTb Bo«y ^a>Ke /yiíi oporneHHH NACTÖNM c COJIOHHAKAÍVM. Bofly jiymnero KaHecTBa HMCJI cöpocHoft xanaji .IfeMeuifl cpeAH flBOflK0-ucn0Jib3yeMi,ix KaHajioB BO BpeMH BereTaunoHHoro nepuofla (@uz. 3.) (coAepwcanne Na 10—20%). Ba>KHeuiiiHM H3 uccjieflyeMbix KaHajioB ÍIBJIHeTCH MarucTpajibHbift KaHaji no AOJiiiHe JHyHan. KaiecTBO BOflbi B 3TOM KÖHaJie yxyAwaeTcn c ceBepa Ha ior n3-3a COJIOHMaKOBblX OCymHTejlbHblX bo n (cfiue. 7. h 8). Ao VcTbH KaHajioB Nö XXX. n XXXI. ero BOfla HMeer OTJIHMHoro Ka^ecTBa, a HHxte OT sioro KanecTBO BOAH xywe (coAepwaHiie Na 30—40%). Becnoü Booöme KaqecTBO BOAH HBJiHeTCH xy>Ke, MeM JICTOM, n3-3a őojibinoro KOJHIMeCTBa H3ÖbITOMHbIX BOA- JleTOM B KaHajie HaXOAHTCH rjiaBHbiM 06pa30M .HyHaiicKaji BOfla. Bo«a B KaHajie Ns XXX. npnroAHa AJIH opouieHHH cojiOHHaKOB, HO maBHblM 06pa30M JieTOM (0U8. 4.). B HHTepecax pa3BiiTiiíi opouienuH H yjiyMnieHiiH KanecTBa BOÁM Hy>KHO 6biJio 6M co3AaTb HOBbie KaHajiw U B AOJiHHe JlyHaH ajih pa3AejieHiiH opoineHiiM OT ocymeHHJJ. A 3Ha<JHTejibHyio nacTb oc3akob Hy>KHO 3a«cp>KaTb na noBepxHoc™ 3eMJin B noHii>KeHHbix MecTax, TeM caMHM noBbicmiacb Cbi yp0>Ka{ÍH0CTb ceHbi, MeHbiue ii36biTOHHbix boa nonaaajia 6bi B opocuTejibHbie nanajibi u HaKOHeu CHH3MJTUCb öbi 3aTpaTbi no OTKaHKe H36biTOiHblX BOAChemical Analysis of Irrigation — and Excess-Walers in (ho Plains between (he Danube and Tisza Rivers Investigaíions in (he Canal Sys(em of (he Danube Valley By I. Harmati Agricultural Ilesearch Institute for the South-Flains, SzegedIn order to determine the ehemieal composition of water conveyed in various c;anals during the growing season of rice, systematio water analyses have been carried out for four years in the canal system of the Danube Valley (Fig. 2) From among the canals -«onveying exclusively exeess surface waters, the water conveyed bv canals XXXI, V, XV and XIX has been analysecl (Figs. 6a, 5b, 6a, 6b). As revealed by tho results, these earry, with the exeeption of eanals XV and XIX, water of extraordinarily poor quality (Sodium equivalent 80 to 90 per cent), which is therefore not reeommendod for irrigating even pastures of saline soil. From among tho double-purpose canals, water carried during the rieo growing season by the DömsödFlood Release Canal (Fig. 3) was found to be best in quality (Sodium equivalent 10 to 20 per cent). Most important in the system under consideration is the Main Canal of the Danube Valley. Owing to the saline waters received, the quality of water deteriorates gradually along its course from north to soutli (Figs. 7 and 8). As far as the mouth of the canals XXX and XXXI, the quality of water mav be considered as perfect, wliereas that over the lower sections is poorer (Sodium equivalent 30 to 40 per cent). In spring, when the quantity of excess surface waters is greater, the quality of water is inferior than in summer, when mainly Danube water is being conveyed. Water in canal XXX (Fig. 4) can be used for irrigating non-saline areas mostly during the summer months only. The development of irrigation and the improvement of water quality would call for the separation of irrigation and the removal of excess surface waters, by the construction of new canals. An appreciable part of precipitation should be retained by contour grading the saline pastures, which would result in increased hay crops, in reduced surface water volumes reaching the irrigation canals and finally, in reduced oosts of pumping surface waters.