Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Ivicsics Lajos : A hordalékmozgás kezdetének jellemzése invariáns mennyiségcsoporttal, görgetett hordalék esetén

Ivicsics L.: A hordalékmozgás kezdetének jellemzése Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 429 m 36.0 32.0 ' 28.020.0 16.0 12,0 8,0 4,0 0,0 \ s \ \ \ < 0,0 1,0 0,2 OÁ 0,6 0,8 Alaki tényező, f 1. ábra. A Felsőduna mederanyagát jellemző alaki tényező (<p) és a szemátmérő (d) kapcsolatának görbéje 0u2. 1. Kpuean C8H3U KoacpipuifueHma ipopMbi (<p), xapaKtnepu3ywufezo Mamepuana pycAa Bepxneeo Jlynan u duaMempa 3epHa (d) Abb. 1. Beziehung zwischen dem kennzeichnenden Formkoefjizient (<p) für das Bettmaterial der oberen Donau und dem Komdurchmesser jellemző méretként a hordalékszemeséknek az előzőkben értelmezett ún. második legnagyobb méretét (d] mértük fel.) Feltehetőleg az az ok a aszemesealak nagymértékű változásának, hogy a sebesség növekedésével előbb a kisebb szemek kezdenek mozogni és görgő, csúszó mozgásuk közben, miközben saját maguk minden oldalukon viszonylag egyenletesen kopnak, a még nyugvó nagyobb szemeknek csupán a felső részét csiszolják le. Az egyik oldalukon lekoptatott nagyobb szemek, ha a sebesség további növekedésekor megindulnak, alakjuk következtében elsősorban csúszó mozgással haladnak tova, ennek eredményeképpen alsó oldaluk is kopik. Ha a sebesség még tovább növekszik, a lapos, nagyobb méretű szemek, minthogy rájuk a fenékről történő felemelkedésük pillanatában a hidrodinamikai emelőerő számottevő hatást gyakorol, a fenékről úgy emelkednek fel kisebb-nagyobb magasságra, hogy lapos oldalukat a fenék felé fordítják, vagyis az éleiken átmenő sík csaknem párhuzamos a fenékkel. Ha a sebesség csökken, az ilyen lapos szemek feltehetőleg úgy érnek a fenékre, mint a szabályosan eldobott diszkosz a talajra ; lapos oldalukra esnek, majd azon hosszabb-rövidebb szakaszon tovább csúsznak. Eközben egyrészt tovább kopik az alsó, lapos oldaluk, másrészt pedig koptatják a fenéken nyugvó, náluknál is nagyobb szemek felső oldalát. (Azt egyébként korábbi megfigyeléseink eredményei is bizonyítják, hogy a lapos, korong-, vagy ahhoz hasonló alakú szemcsék általában úgy ülepednek a vízben, hogy az éleiken átmenő sík normálisa a függőlegessel változó nagyságú hegyesszöget zár be.) További kutatásokkal kellene megállapítani azt, hogy a szemcsealak és a szemcseméret miért éppen az 1. ábrán feltüntetett görbével ábrázolt módon függ össze. (Az ábrán látható pontok nagyszámú mérés átlagértékeinek felelnek meg.) A hordalékszemek sűrűségét (q

}) fajsúlymérési eredmények alapján határoztuk meg. 0\ értéke Szemátmérő, d [mm] 2. ábra. A mérések során alkalmazott hordalékanyagok szemösszetételi görbéi által elfoglalt területet határoló, valamint néhány közbülső szemösszetételi görbe 0ue. 2. Kpueue epanyAOMemputecKOZo cocmaea Hanocnbix MamcpuüAoe, ucnojib3yeMbix npu u3MepeHunx, maKOtce u dpyzue xpuebie zpanyAOMempunecKOZO cocmaea Abb. 2. Umhüllende der Mischungskurven für die bei den Messungen angewandten tíeschiebe, sowie einige Mischun gskurven 1,29 gs

2 cm4—2,65 gs

2 cm 4 határok között változott. A levegő, valamint a víz kinematikai viszkozitását (v) a légnyomás és a hőmérséklet mért értékei alapján számítottuk. A (4) jelű invariáns csoport éi+ékének meghatározásánál számos különböző szemösszetételű hordalékanyagot vizsgáltunk. A 2. ábrán feltüntettük a kísérleti hordalékanyagok szemösszetételi görbéi által elfoglalt területet határoló, valamint mintaként néhány közbülső szemösszetételi görbét. A bekeretezett számok az anyagok azonossági számai. Az 1. képen a vizsgált legnagyobb szemű dunai kavics, a 2. képen pedig a legnagyobb szemű fenol-formaldehid sajtológyanta őrlemény képét láthatjuk. A hordalékanyagokat egyrészt az átlagos szemátmérővel, másrészt pedig az $-el jelölt mennyiséggel jellemeztük. A (4) invariáns értékének számításánál minden esetben az átlagos szem-átmérőt alkalmaztuk. 1. kép. A legnagyobb szemű, vizsgált dunai kavics <t>omo 1. HccAedyeMbiü UynaücKuü epaeuü, UMewuiuü, caMbie KpynHbie 3epHa Bild 1. Der untersuchte Donaukies grösser Körnung