Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Ivicsics Lajos : A hordalékmozgás kezdetének jellemzése invariáns mennyiségcsoporttal, görgetett hordalék esetén
430 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Ivicsics L.: A hordalékmozgás kezdetének jellemzése 2. kép. A legnagyobb szemű, vizsgált fenol-formaldehid gyantaörlemény <t>omo 2. HccjiedyeMbiü HOMOA KauucpOAH (peiioA-cfiopMüAáexuda, UMCWUfUü caMbie KpynHbie 3epHa Bűd 2. Das grösstkörnige untersuchte Mahlprodukt aus Phenol-Formaldehyd A szemösszetételi görbék lapultságát az 8 mennyiséggel jellemezttik. Értéke az 3. ábrán vonalkázással jelölt terület reciprokával egyenlő. A területnek az orc 1 inátatengel ly el párhuzamos határvonalát úgy állapítottuk meg, hogy az a d = 100 mm-nek megfelelő helyen messe az abszcisszatengelyt. Az ordinátatengellyel párhuzamos területhatároló vonal és az abszcisszatengely metszéspontjának megfelelő szemátmérő a vi r kiszámítására használható képlet felső érvényességi határa. Minthogy a nagyobb magyarországi vízfolyások d — 100 mm-nél nagyobb méretű hordalékot számottevő mennyiségben nem szállítanak, nem látszik indokoltnak nagyobb szemátmérőhöz tartozó felső érvényességi határ megválasztása. Azonban elvileg nincs akadálya annak, hogy d = 100 mm-nél nagyobb szemátmérőhöz tartozó felső érvényességi batárt alkalmazzunk. Ebben az esetben természetesen a (4) invariáns számértéke eltér majd a d — 100 mm érték figyelembevételével meghatározottól, tekintettel arra. hogy az azonos szemösszetételi görbének megfelelő S érték megváltozik (a 3. ábrán vonalkázással jelölt terület megnövekedik). Meghatározott átlagos szem átmérő esetén minél nagyobb S értéke, annál nagyobb mennyiségben találhatók a mederanyagban az átlagos szem-átmérőnél nagyobb méretű szemek, és minthogy az átlagos méretű, valamint a kisebb szemek a nagyobbak között, azoknak mintegy az áramlási árnyékában helyezkednek el, annál nehezebb a mederanyag megbontása, annál nagyobb sebesség szükséges a hordalékmozgás megindításához. A (4) jelű invariáns csoportban szereplő menynyiségek meghatározására — mint már említettük — részben vízzel, részben pedig levegővel végeztünk méréseket. Víz esetén hordalékon kívül fenol-formaldehid sajtológyanta-őrleményt is alkalmaztunk. A kísérleti berendezések vázlatát a 4. ábrán láthatjuk (az a jelű ábrarész a vízzel, a b jelű pedig a levegővel végzett mérésekre vonatkozik). A (4) jelű invariánsnak a mérési eredmények alapján számított értékei, mint azt vártuk, aránylag kismértékben ingadozva meghatározott érték körül sűrűsödtek. Azonban ezt a meghatározott érték körüli sűrűsödést csupán a kb. 0,7 mm-nél kisebb d értékek esetén végzett mérések eredményeinél tapasztaltuk. 0,7 mm-nél nagyobb szemek esetén az invariáns értéke nagyobb volt a 0,7 mm-nél nagyobb szemekre vonatkozó mérések eredményeiből számított értékeknél és a szemátmérő csökkenésével — ingadozva bár — emelkedett. Az elmondottak szemléltetésére az 5. ábrán feltüntettük a szemátmérő (d),' valamint a Ht-val jelölt (4) invariáns köbének összetartozó értékeit jellemző pontokat. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szem-átmérővel (kb. 0,7 mm-rel) jellemezhető határon túl a görgetett hordalék megindulását jellemző mennyiségek nem azonosak a IIk invariánsban szereplőkkel. Feltehetően ezen a határon alul a felette még csak másodlagosan jellemző mennyiségek valamelyike — vagy közülük több is — az elsődleges jellemzők csoportjába lép át. Ennek következtében a Hk csoport invariáns jellege megszűnik, értéke a d függvényében változik. Mint az 5. ábrán látható, a mérési pontok kiegyenlítő vonala a d & 0,7 mm határtól lefelé haladva kissé emelkedik. A görbe és az egyenes közötti különbség állékony medrek tervezésénél a biztonság javára bizo/ Mayoslartolybói / CsiUdpitomedence /. _ ^ Mérőbukó a, itizszlntszobáiyo/o > 'VilHintmerötü^ / 7/77 7/7 7 | Mélyio rtolyba i • l^zThzÚ s Perforált lemezek' Kísérleti mén er14 m b, t rlevegötiozam szabályozó Hordolekvisszolarlo medence kísérleti meder Szemátmérő, d [cm] 3. ábra. Vázlat a szemösszetételi görbék lapultságát jellemző mennyiség (S) értelmezéséhez 0ue. 3. CxeAta k oöbHCHemiio eeAmunu (S), xapanmepu3ywuieií riAOCKoeamocmb Kpwibix epanyAOMempmecKoeű cocmaea Bűd 3. Skizze zur Deutung der für die Abplattung der Mischimgskurven charakteristischen Grösse (S) 4. ábra. A kísérleti berendezések vázlata vízzel (a), valamint levegővel (b) végzett vizsgálatok esetén <PUE. 4. CXCMÜ ucnbimameAbiibix oőopydoeaHuü npu uccAedoeanuHX c eodoü (a) u c eo3dyxoM (6) Bild 4. Skizze der Versuchseinrichtungen für Untersuchungen mit Wasser (a) bzw, mit Luft (b)
