Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - V. Nagy Imre: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei
Nagy 1.: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 43 12. kép. Meredek szakadó falak keletkezése magas par. toknál <t>omo 12. B03HüKH0eeHue Kpymbix oőpyuieuuií y ebiconux óepeeoe III. 12. Developinent of steep walls showing a tendency to slide at higli banks A durva szemcsés talajok általában alacsonyabb szakadó fallal jelentkeznek, míg a finom szemcsés, illetve iszap tartalmú talajok 3 m magasságig állnak meg. Pl. a dnyeperi tározónál lösztalaj esetében függőleges, sőt alámosott falak is megfigyelhetők, amelyeknek magassága 5—7 m-t is elér. A homokos agyagok elmosása esetében szintén megfigyelhető függőleges fal, illetőleg 80°-os hajlásszögek, ott ahol a partfal magassága kb. 3 m. A tömör homokos agyagoknál, valamint a lösztartalmú agyagos homokok esetében a leszakadás jelensége kiugró partéi szakaszokkal jelentkezik. A lösztartalmú homokos agyagok, valamint agyagos homokok igen gyakran összefüggő nagyobb egységek formájában szakadnak le. Az agyagos rétegeknél leginkább csúszások figyelhetők meg 2—10 m-es fal magasságokkal. A növényzettel borított meredek partok esetében előrenyúló függő orr jelentkezik kb. 1 m szélességben. A viszonylag állékony rézsű formája alapvetően függ a partot alkotó rétegek szemcséinek nagyságától (2. ábra). Minél nagyobb a szemcseméret, általában annál meredekebb az átalakulás utáni rézsű. Pl. A Lenin-tónál a lösz, illetve lösztartalmú homokos agyagrétegeknél a parti lejtő hajlásszöge 2—3°. Ismeretes olyan tározó, ahol 11 éves üzem után finom szemcsés homokanyag esetében a parti lejtő hajlásszöge ugyancsak 2—3°. Nagyobb szemnagyságú anyag esetében a felfutó hullám nagy része a rézsűbe beivódik, ami a visszafelé áramló víz tömegét csökkenti, következésképpen a lejtőn levő szemcsék egyensúlyi feltételei kedvezőbbek lesznek, azaz a rézsű meredekebb szög alatt képes megállni. A bemutatott homorú rézsüforma általában nagy, görgetett hordaléktartalom esetére jellemző. A szemcsék nagysága közvetlenül a vízszintes partél találkozási pontja alatt erősen megnövekszik. Ez a szakasz kb. a hullámkicsapódás zónájával egyezik meg. (Általában ilyen profilok esetében jellemző a parti lejtő egységnyi területére eső hullámenergia növekedése, a hullámnak a partélhez való közeledésével.) A nagyobb szemnagyságú homokos anyag a lejtő alján rakódik le, míg a finom iszapos anyag a partéltől távolabb, a fenéken fog lerakódni. Minél kisebb a szemcsék mérete, annál erősebben érvényesül a hullám-ellenállás hatása a parti rézsű alakulásában. Az ellenáramlás megnöveli a részecskéknek a lejtőn lefelé való mozgási sebességét, azaz a rézsüprofil lényegesen laposabbá válik. Agyagos, valamint homokos agyag és lösz talajok esetében domború profilforma is kialakulhat. . Hasonló törvényszerűség figyelhető meg a hullámmagasság növekedésével adott szemcsenagyság eloszlás esetében. Minél nagyobb a hullám magassága, annál kisebb lesz az egyensúlyi profil hajlásszöge (3. ábra). A hullámmagasság ugyancsak meghatározza a rézsüalak térbeli helyzetét is. A laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy a rövid és a hosszú (1 : 40 meredekségnél nagyobb) hullámok hatásai között minőségi különbség tapasztalható. A parti lejtők alakulása mindkét esetben különbözőképpen megy végbe. 13. kép. Hullámok által elmosott csúszópart <t>omo 13. npocKOAbmeHHbiü öepea, pa3Mbimuü SOAHOMU III. 13. Sliding bank eroded by tvaves 2. ábra. A partátalakulás általános típusai különböző szemnagyságú anyagok esetében <Pm. 2. Oöiifue munu U3MCHeniiR öepeios e cAytae MamepuaAoe c 3epnaMü pa3iioíí Kpymiocmu Fig. 2. General types of developed banks in case of differently graded bank materials