Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - V. Nagy Imre: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei
44 Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. Nagy I.: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei A hosszú hullámok a parti lejtőt növelni, a rövid hullámok pedig elmosni igyekeznek. A parti rézsű formája adott esetben az egyik vagy a másik típusú hullámzás túlsúlya szerint alakul. A tárgyalt rész befejezéseként meg kell említeni a környező terep domborzati alakulásának hatását, amely főleg a szélirány és a szélsebesség módosító hatásában jelentkezik. A terepalakulás jellege meghatározza a föld felszínén jelentkező turbulens keveredés fokát. A tó, vagy tározó felszíne fölött a súrlódási tényező hirtelen csökkenése következtében a szélsebesség mértéke kb. kétsze3. ábra. A partátalakulás általános típusai különböző magasságú hullámok esetében <t>ue. 3. Oöujue munu u3MeneHua őepeeoe e cjiywe BOAH pa3Hoü ebicombi Fig. 3. General types of developed banks in case of different wave heights ai 4. ábra. A rézsün elhelyezkedő szemcsék mozgásának jellege egyensúlyi profil esetében <t>ue. 4. XapaKmep deiutcemin 3epeH, pacnojiazawuiuxcn na orriKoce, e CAyiae npocpuAR paenoeecua Fig. 4. Characteristic movements of particles on the slope in case of equilibrium profilé resére növekszik. Éppen ezért még azonos klimatikai viszonyok között is egy azonos tározó különböző területein, az adott viszonyoktól függően különböző magasságú hullámok keletkeznek. Természetesen a különböző magasságú hullámok különböző hajlású partlejtőt fognak kialakítani. A partátalakulás sebessége átlagos viszonyok között az üzemelés első éveiben nagyobb, a későbbiekben fokozatosan csökken. Kz azzal magyarázható, hogy a parterózió kezdetén a hullámenergia egy viszonylag szűk parti zónában koncentrálódik. A rézsű ellaposodásával a lejtő egyre nagyobb része fog résztvenni az energiaátalakítás munkájában. A parterózió mértéke egy üzemelési év alatt is jelentős lehet. Példaként említhető, hogy az egyik megfigyelt tározónál lösztartalmú homokos agyag esetében, ahol az eredeti partlejtő hajlásszöge 35° volt, a partéi 10 hónap alatt 17 m-rel tolódott el. Egy-másik tározó esetében finomszemcsés alluviális homok partanyagnál 11 évi üzem után a partéi eltolódása 195 m volt. A Lenin-tónál ugyancsak 11 évi üzem után a partéi eltolódása h = 1,6— 2 m hullámmagasság esetén 50—100 m, más helyeken 10—25 m-t tett ki. VII; A parti rézsii változásának általános jellege Mint ismeretes, a ható erőknek megfelelően a part dinamikus egyensúlyi profilja olyan alakot igyekszik felvenni, amely esetben a rézsűre felfutó hullám energiája fokozatosan átalakul, azaz amikor további elmosás az adott hullámrendszer esetében nem következik be. A lejtő deformációja abban a pillanatban fejeződik be, amikor az adott lejtőszögnél a lejtő minden pontjában a hullámhatás zónáját tekintve a nehézségi erő összetevőjének hatása (szemcsének a fenéken való súrlódása) kompenzálni tudja a közvetlen, partfelé irányuló mozgató erő, illetőleg a visszafelé áramlásnál keletkező mozgató erő hatása közötti különbséget. Itt a szemcséknek a part, illetőleg a tározó belseje felé megtett útjaik egyenlőségéről beszélhetünk egy bizonyos mozgási középpontot véve alapul. (A hullámcsúcs elhaladásakor a szemcsék a part felé, a hullámvölgy áthaladásakor a tározó belseje felé mozdulnak el; 4. ábra.) Kétségtelen, hogy az egyes feltételezett mozgási középpontok a dinamikus egyensúlyi profil teljes hosszán, meghatározott összetartozó szemcsenagyságot, (súlyt) és hajlásszöget jelentenek, azaz adott hullámenergiaösszeg mellett a szemcsenagyság alakulás a rézsű mentén törvényszerű eloszlást mutat vagy megfordítva, oc = / (d). Az egyes szemcsék változatlan mozgási középpontjai esetében vízszintes irányban beszélhetünk a neutrális vonal, illetve teljes rézsűre vonatkoztatva a neutrális zóna kialakulásáról, ami itt a viszonylag állékony rézsű fogalmával megegyezik. Ha megvizsgáljuk a parti lejtőn elhelyezkedő szemcsék egyensúlyi feltételeit, úgy a statikus egyensúlyi helyzet legáltalánosabb esetében a következő, szemcsékre ható erőket állapíthatjuk meg (5. ábra). 5. ábra. A rézsün elhelyezkedő szemcsékre ható erő vizsgálata 0ue. 5. HccAedoeanue deücmeywuiux CUA HÜ 3epHa omKOca Fig. 5. Forces acting on particles in the slope 1. A rézsün felfelé és visszafelé irányuló vízmozgás hatására keletkező erő: P=V-d*v 2e, (1) 9 ahol y — a víz fajsúlya, e -— a szemcse formájától függő arányossági tényező, d — a szemcse átmérője, v — vízmozgás sebessége a rézsün (fenéksebesség)
