Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Papp Ferenc : A víz előfordulása és a geológiai adottságok

Papp F.: A víz előfordulása és a geológiai adottságok unmittelbar oder indirekt die Verháltnisse günstig oder hinderlich beeinflussen. Die Faltungen können die Schiehten zerbröckeln. 5. Das Altér der wasserhaltenden Schiehten muss man auch in Betracht nehmen. Wásser befindet sich in den verschiedensten Schiehten, in den archaischen ebenso, wie in den holozánen. In Ungarn enthalten die holozánen losen Ablagerungen, ferner die mesozoischen Ivalkstein- und Dolomit-Schichten betráchtliche Wasser mengen (Karstwasser). 6. Die geographischen Einzelheiten müssen auch in Betracht gezogen werden. Es ist nötig liierbei die Seeliöhe, bzw. die Tiefe, den Breitegrad und die Entfernung von der Seeküste klarzustellen. 7. Das Wasser kann vorkommen : an dor Oberfláche (See, Teich, Fluss, Bach, Quelle), zwischen Schiehten (Grundwasser, Schichtenwásser). Bei den Schichtenwássern kann man unterscheiden : Schichtenwásser im engeren Sinn, artesiehe Wásser, Karstwasser. 8. Das Vorkommen des Wassers kann ungespannt (d. h. ohne impermeabilen Deckschichten) und gespannt bezeichnet werden; imletzteren Fali sind die wasscrenthaltenden Schiehten durch wasserdichten Gesteine überlagert. Die „Spannung" kann durch den Druck von Gasen vergrössert sein. 9. Die physikalischen und chemischen Beschaffenheiten des Wassers zeigen einen engen Zusammenhang mit den petrographischen und geographischen Einzelheiten. Die Temperatur der Gewásser ist desto liölier, von je tieferen Lagen sie herkommen. Die Temperatur der Oberfláchenwásser liángt von der Seehöhe und vom geographischen Breitegrad ab. Chemische Prozesse Hidrológiai Közlöny 1959. G. sz. 415 (die exothermen Reaktionen von sulphidischen Erzen, hauptsáchlich von Pvrit) ; die Dissimilation von Pflanzen erhöhen die Temperatur um 3—4°. Die Ergicbigkeit ist nicht lediglich ein Resultant des Niederschlages. Die Ergiebigkeit wird auch durch die vorkommenden Mineralien, durch den Porenraum, durch die Klüften und Spalten, Böschung der Schichten, die Verdunstung und die Háufigkeit des Vorkommens beeinflusst. Die meisten Mineralien sind raumstándig; doch die Tonmineralion schwellen und sehrumpfen, d. h. sie schwellen wenn sie mit Wasser durchdrungen sind. (Auch die Glimmer können das Sickern des Wassers verhindern.) Die Porén kommunizieren an meisten Stellen, doch unter den Effusionsgesteinen gibt es auch solehe, wo die Porén separat auftreten. Die Risse und Spalten führen oft Wasser ; da muss man ihre Oberfláchen in Betracht ziehen ; wenn diese rauh oder uneben sind, kann das Wasser langsamer fortschreiten ; auch der Fali der Spalten beeinflusst das Sickern. Nach der Richtung der Böschung ist die Strömung des Wassors stárker als entgegengesetzt. Die Verdunstung wirkt betráchtlich, es kann bei uns den jáhrlichen Wasserstand beeinflussen. Auch die Háufigkeit des Niederschlages muss man in Betracht nehmen. Nach Dürre sickert viel weniger Wasser in die Tiefe, als nach ergiebigem Niederschlag. Die Wálder hemmen die Absickerung am stárksten ; auch die Wiesen mit ihrem zusammenhángenden Grasteppich halton das Wasser zurück. Dagegen Aclierfelder, Hackenfelder, (wo Kartoffel, Mais, et.c. angebaut werden) begünstigen die Einsiekerung. 10. Das Wasser kann teils vom Niederschlag, teils Juvenilen Ursprung stammen. A M. T. A. tihanyi Biológiai Kutatóintézete és a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya szept. 9—12. között rendezte a III. Tihanyi Hidrobiológus Napokat. A hidrobiológusok évenként megismétlődő összejövetelén, az Intézet tagjain kívül 48 hidrobiológus és rokonterületen dolgozó kutató vett részt. Összesen 3 összefoglaló előadás, 14 önálló kutatási eredményt közlő előadás, 5 intézeti kutatásról szóló, és 4 egyéni kutatásról szóló beszámoló, 3 metodikai ismertetés és 1 dolgozat ismertetés hangzott el. Az elmondottakhoz 78-an szóltak hozzá. Abból az alkalomból, hogy Maucha Rezső ez év szeptember 19-én ünnopelte 75. születésnapját, Woynárovich Elek kut. int. igazgató előadást tartott Maucha Rezső akadémikus hidrobiológiái munkásságáról. Maucha Rezső akadémikus, mind a hazai tudományos életünkben, mind pedig a nemzetközi tudományos életben két különböző területen alkotott olyan maradandót, mely a tudományt jelentős lépésekkel előre vitte és hazánknak megbecsülést és elismerést hozott. Világhírű nagy mesterektől Than Károlytól és Winkler Lajostól tanulta a kémiát, utóbbinak haláláig legközvetlenebb munkatársa volt. Vízkémiával kapcsolatos munkássága kiterjedt a tengervíz, szennyvíz és édesvíz kutatására. A Stuttgartban 1932-ben kiadott Hidrochemische Methoden (Vízkémiai módszerek) című könyve a világ minden szaktudósa által ma is használt kézikönyv. A vizek kémiai összetételének ábrázolására alkotott módszere a legkifejezőbb ábrázolási módja a vizek kémiai összetételének. Az általa kidolgozott vízkémiai félmikro-módszerek a legjobbak e kutatás gyakorlat ában. A második kutatási terület, ahol Maucha Rezső szinte minden részében úttörő munkát végzett és maradandót alkotott : a vizek termelésével kapcsolatos anyag ós energia változás kutatása, az ún. produkcióbiológiai kutatás. 1923-ban a világon elsőként határozta meg a tavak termelőképességét energetikai alapon, a termelt oxigén mennyiségéből. A húszas években jött rá arra a tényre, jóval az angol Marschall és Orr előtt, hogy a túlfény a vízben a szervesanyag épitő folyamatok gátlója. Tisztázta a túlfény és opt imális fény szerepét, mint a vízben végbemenő szervesanyag építés energetikai alapját. Elsőként ismerte fel a hasznosítható széndioxid döntő szerepót a vízi termelésben és ezzel az elméleti alapját vetette meg a halgazdasági trágyázás tanának. A vizek élőlényeinek és környezetüknek összefüggéseit tanulmányozva, rájott azok szerepére, egyensúlyi helyzetük tisztázása mellett. Szabatosan körülhatárolta azokat, amikor a régi nem megfelelő fogalmak helyett, bevezette az építő, raktározó és elbontó szervezet fogalmát. E munkája révén vált világossá a vizek életében folyamatosan végbemenő szervesanyag és energia körfolyamat. A vízi szervesanyag építés alapvető törvényszerűségeit határolta körül a legutóbbi években, amikor a diffúzió-sebesség és alga test felületének szerepét tisztázta. Maucha Rezsőnek a hidrobiológiái tárgykörből (17 dolgozata és 2 könyve jelent meg. Dr. Woynárovich Elek