Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos : A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban

39S Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Bélteky L.: Mélységbeli vizek feltárása a Szovjetunióban Az örök fagy zónájában vízmelegítő állomá­sok vannak beiktatva a vízvezetékhálózatba, hogy a víz be ne fagyjon. A középázsiai köztársaságok vízszükségletét folyókból és folyóvölgyekből biztosítják. Sok vizet nyernek a törmelékkúpokból is. Ezekben találják a legjobb minőségű vizeket. A karakurni sivatagban az utóbbi időben vég­zett ártézi vízkutatás során kb. 200 m mélységben tártak fel jóminőségű ivóvizet. Ennél mélyebbről nagy ásványtartalmú melegvizet kaptak. Végül módomban volt megtekinteni egy hidro­geológiai expedíció munkáját a Kurszk és Bjel­gorod között levő jakovlevkai vasérclelőhelyen. Minthogy az ércbányászat megkezdése előtt vízteleníteni kell a víztartó rétegeket, az előzetes kutatás arra irányult, hogy megállapítsák az egyes víztartó rétegek passzív vízkészletét s ugyanakkor megfigyeljék a beszivárgás, az utánpótlás nagy­ságát is. A benyomások és tapasztalatok összefoglalása Javaslatok A mélységbeli vizek feltárásának tanulmá­nyozása során az a tény tett rám igen nagy be­nyomást, hogy ennek a széles kiterjedésű, azonkí­vül komplex ismereteket megkívánó szakmának nemcsak egészében, hanem részletterületein is milyen gondosan előkészített, jól megalapozott és megszervezett munka folyik a Szovjetunióban mind az elméleti kutatás, mind a gyakorlati kivi­telezés vonalán. Vannak szakmai főiskolák, tudományos ku­tató intézetek, ahol jól felszerelt laboratóriumok­ban nagyszámú, kiválóan képzett elméleti és gyakorlati szakember hivatásszerűen foglalkoz­hatik a részproblémák megoldását elősegítő elmé­leti anyag kidolgozásával és az így nyert ered­mények kísérletekkel való igazolásával. Vannak kísérleti telepek, ahol alkalmuk van a kutatóknak arra. hogy a laboratóriumi vizsgá­latok után éveken keresztül tanulmányozhassák a más-más rétegviszonyok között beépített, kü­lönböző anyagú szerkezetek üzemközbeni visel­kedését és bizonyos évi üzem után a kutat „fel­boncolhassák" és megvizsgálhassák a talajban levő, szem elől eltakart szerkezeti részek külső, vagy belső elváltozását és megállapíthassák az esetleges vízhozamcsökkenés okát. A kutatási és kísérleti eredményekre támasz­kodva céltudatosan és tervszerűen megszabhatják a szakmával kapcsolatos tudomány- és iparág fejlődésének irányát és ütemét több évre előre. Összszövetségi és köztársasági főiskolák fog­lalkoznak a szakemberek kiképzésével mind hid­rogeológiai, mind műszaki vonalon és így nagy­számú. jól képzett szakemberrel rendelkeznek a kutatás és a kivitelezés terén. A mélységbeli vizek feltárásának úgy átfo­góan, mint részleteiben széleskörű és magas szín­vonalú irodalma van. A megjelent könyvek egy részét az illető nemzet nyelvére lefordítva, kül­földön is kiadták. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatolat itthon elsősorban az ártézi Icutak szűrözése terén tartom szükségesnek hasznosítani, mert bár a mélységbeli vizek feltárását illetőleg szép eredményekre hi­vatkozhatunk, be kell vallani, hogy a szűrőzés terén nagyon el vagyunk maradva mind a Szov­jetuniótól, mind a nyugati államoktól. Mi még — majdnem kizáróan — a rézszitás szűrőt használ­juk. dacára annak, hogy a külföldi irodalom és saját tapasztalataink meggyőztek annak hátrá­nyairól. Hogy erre ilyen lassan és csak a saját kárunkon okulva ébredtünk rá, annak tulajdonít­ható. hogy nálunk a mélyfúrású kutak szűrőzési elméletével, a különböző fajta szűrőkkel való kísérletezéssel eddig kutató intézet nem foglalko­zott, azonkívül nincs sem hivatali, sem kutatási szerv, amely az elkészült és üzembe vett kutakat szemmel tartaná, az üzemi tapasztalatokat össze­gyűjtené, megvizsgálná és az esetleges hibák ki­küszöbölésére javaslatot tenne, vagy érdemben intézkednék. Kifejezetten vizsgálati, kísérleti célra nincs lehetőség kutat készíteni s meg kell elégediú, ha a termelési célra lemélyített fúrásoknál az épít­tető és a kivitelező szívességből hozzásegít vala­milyen vizsgálat, vagy kísérlet elvégzéséhez. Ezen feltétlenül segíteni kell. Nem lehet várni egy kivitelező vállalattól sem. hogy önkölt­sége terhére kísérletezzék pl. a különböző szűrő­szerkezetekkel. Meg keh találni a módját, hogy a kormányzat költségfedezetet biztosítson mind az elméleti és a laboratóriumi kutatási munkákra, mind kísérleti kutak létesítésére. Az Országos Földtani Főigazgatóság a hidro­geológiai kutatófúrások telepítésével 2 évvel ez­előtt kezdeményező lépést tett ezen a téren s így lehetővé vált, hogy meginduljunk a helyes irány­ban. Nálunk az utóbbi években a mélységbeli vizek feltárásával kapcsolatos problémákról több tanulmány is napvilágot látott. Az ártézi kutak szűrőzésének azonban alig van irodalma. Tudo­másom szerint Gerhardt József 1954. évi tanul­mányán kívül az utóbbi 10 év folyamán nem jelent meg ilyen tárgyú eikk szaklapjainkban. Addig is, míg saját kutatásainkról tudunk majd beszámolni, ki kellene adni magyar fordítás­ban valamelyik szovjet szerzőnek a fúrt kutak szűrőzésével foglalkozó könyvét. Ugyanez a ja­vaslatom a vízkészletezési munkát illetőleg is, mert ennek a témának is kevés magyar művelője van. A vízkészlettel való célszerű gazdálkodás gya­korlati megvalósítása érdekében javasolom to­vábbá, írják elő nálunk is, hogy nagyobb telepü­lések és létesítmények építését, sőt tervezését meg­előzően minden esetben végezni kell bizonyos mérvű vízkészlét megállapítást, továbbá azt is, hogv kisebb vagy nagyobb vízműveket melyik kategóriára jellemző készletmegállapítás alapján szabad tervezni. Ezt természetesen meg kell. hogy előzze a különböző készletkategóriák hazai viszonyoknak megfelelő feltételeinek megállapítása. Javasolom ezenkívül, hogy küldjünk ki szak­területenkint fiatal szakembereket a Szovjetunió-

Next

/
Thumbnails
Contents