Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - V. Nagy Imre: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei

Nagy 1.: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 39 ségelc is fellépnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a csúszási jelenségek intenzitásának fokozódását nem kell feltétlenül bekövetkező ténynek tekinteni a tározók létrehozása után. Természetesen a lényegesen nagyobb ellenállóképességű alsóbb rétegek elmosódása a tározók lassú feltöltődése esetében a partmenti lejtők lényeges deformálódásához vezet. A hirtelen vízszíncsökkenés a talaj térfogatsúlyának viszonylagos növekedését eredményezi (a kapilláris víz súlyának figyelembevételével, a hidrosztatikus lebegtetési hatás megszűnésével), a keletkező hidrosztatikus nyomás az összes hatásokkal együtt a rézsű lecsúszásához vezethet. Hasonló eseteket figyeltek meg az Isztrinszki és Dnyeperi tározóknál. Nagyméretű és intenzív partelmosódás következhet be a könnyen oldódó sókat nagy mennyiségben tartalmazó löszszerű agyagos homok rétegeknél, ahol a kolloidális és kristályos kapcsolatok megszűnése következtében a rétegek átlagos teherbíró képessége lényegesen csökken. Hirtelen vízszínesésnél a depressziós görbe esése megnövekszik, aminek hatásaként a szuffóziós jelenségek keletkezéséhez kedvező feltételek jönnek létre, cizciz a helyi talajszerkezet és állékonysági feltételek megzavarásával az anyag egyrésze plasztikus állapotba megy át. Amennyiben a csúszási jelenséget a talajvíz hidrosztatikus nyomása okozza, úgy a tározók feltöltődésével a szuffóziós jelenségek megszűnnek, ami végeredményben a lejtők állékonyságának fokozódásához vezet. IV. A partvonal helyszínrajzi és keresztmetszeti viszonyainak szerepe a parterózió folyamatában A part formája, magassága és meredeksége a partátalakulás sebességére és méretére igen nagy hatású. Egyenlő körülmények között a magas, egyenes vonalozású partok lassabban mosódnak el, mint az alacsonyabb partok. Pl. a Dnyeperi tározónál a 8 m magasságú partok kb. kétszer lassabban mosódnak el, mint az 1 m magasságú partok. Megemlíthető, hogy már történtek kísérletek a partvonal alakja és az elmosódási sebesség közötti összefüggések felállítására. L. B. Rozovszkij javasolta az un. „tagozódási tényező" bevezetését, amely egyenes partvonal esetében az egységgel egyenlő. Az említett Dnyeperi tározó példája szerint azoknál a partoknál, ahol a tagozódási tényező az egységgel egyenlő, a partvonal elmosódási sebessége 2,2 m/év, ahol pedig a tagozódási tényező értéke 2,0, ott az elmosódási sebesség 11 m/év értékre adódott. Természetesen az említett kísérleti megállapítás még nem léphet fel a teljesség igényével és annak kiegészítésére további vizsgálatok szükségesek. A vízalatti, parti rézsű szélessége és fejlődésének jellege erősen függ a kezdeti partmagasságtól és meredekségtől. Üzemelő tározóknál megfigyelhető, hogy nagy meredekségű kezdeti lejtő és magas part esetében a vízalatti parti rézsű szélessége észrevehetően csökkent. 1. kép. Hullám által elmosott csúszópart, a vízalatti rézsű nem fejlődött ki ®omo 1. Bepee CKOAbMeHUH, pa3Mumbiü eojinaMU, nodéodHbiü omKOC He pa3SUAca III. 7. Wave erosion, with no underwater slope development Az 1. képen látható egy hullám által elmosott csúszópart, ahol vízalatti parti rézsű teljesen hiányzik. A 2. képen egy széles parti rézsüszakasz látható. Ilyen típus főleg lapos partok elmosódásánál alakul ki. Általában 2—3°-os lejtőszög esetén az abbraziós tevékenység gyakorlatilag megszűnik, illetve csak a felszíni talajrétegek lassú elmosódása figyelhető meg. Azokon a helyeken, ahol az eredeti lejtőszög 2—3°-nál kisebb, a fejlődés az akkumulatív típus szerint megy végbe, és széles, mocsaras parti-öv keletkezik. 5—10°-os hajlásszögű eredeti lejtő esetén lapos parti rézsű alakul ki, amelyen az elmosódás gyakorlatilag befejeződik (3. kép). Általában a lapos partoknál az elmosódási szakasz szélessége a partátalakulás végső állapotában lényegesen kisebb, mint a meredek, magas 2. kép. Lapos partok elmosódásánál kialakuló széles parti rézsüszakasz ®omo 2. UIupoKuü Oepezoeoü yiacmoK omnoca, oöpa3ywufuücH npu npocmupaHUU noAoeux öepeeoe III. 2. Wide bank slope resulting from the erosion of fiat banks