Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - V. Nagy Imre: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei
40 Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. Nagy I.: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei partoknál. Azonban az abbráziós sebesség a kisebb meredekségű lejtőkön nagyobb, mint a meredek partoknál. A két említett parttípus •átalakulási sebességei között levő különbség az idő függvényében fokozatosan csökken, a partátalakulás folyamán a partvonal kiegyenesedés felé törekszik, (a hullámenergia a kiugró parti részeken koncentrálódik) a partvonal alakja állandóan változik, a kiugró parti csúcsokkal rendelkező részek kiegyenesednek, illetve más helyen újabb kiugrások jelennek meg (4—5. kép). Vizsgálataink kimutatták, hogy a viszonylagos egyensúlyi állapotban levő rézsüprofil a part érettségi állapotában alapvetően függ a hullámmagasság és a rézsüt alkotó anyagok szemnagyságának viszonyszámától. Amennyiben a rézsű hajlása nagyobb a viszonylag állékony rézsű hajlásánál, úgy a partátalakulás az eróziós típus szerint megy végbe, míg ellenkező esetben a fejlődés az akkumulatív típus szerint történik. Következtetésképpen a partvonal eltolódás annál jelentősebb, minél nagyobb a part meredeksége a hullámadottságok és meghatározott parti rétegek esetében. A partátalakulás lehetséges általános típusait az 1. ábrán mutatjuk be. Az la ábrán azt az esetet tüntettük fel, amikor az eredeti rézsű a később kialakulónál meredekebb. A partelmosások eredményeképpen a partvonal eltolódik. Az eredeti rézsűhajlás szögének csökkenésével (lb ábra) lehetséges olyan eset, amikor a partvonal nem tolódik el és az új rézsün abbráziós és akkumulatív zónák keletkeznek. A rézsűhajlás további csökkenésével (lc ábra) két akkumulációs zóna keletkezik és a partvonal befelé tolódik el. A végső határesetben (ld ábra) megegyfezik a rézsű hajlása az egyensúlyi profil hajlásával. Ebben az esetben az új rézsű csak úgy alakulhat ki, ha a felesleges partanyagot a hullámverés a partra dobja ki. így a partvonal a tározó belseje felé tolódik el és akkumulatív zóna keletkezik. Y. Az éghajlati és hidrogeológiai viszonyok hatása a part kialakulására A parti lejtő anyagait erodáló éghajlati és hidrogeológiai tényezők hatása általában az eróziós folyamatok meggyorsítását idézi elő a tározó létrehozása után, különösen a csúszási és leszakadási jelenségek felélénkülésével kapcsolatban. A tározó feltöltése után az erózió szintje megemelkedik, a víz megjelenése a korábbi viszonylagos egyensúlyi helyzet feltételeit megváltoztatja. A talajvízszint megemelkedik, s a hidrosztatikus felhajtó erő következtében különösen a könnyen oldódó sókat tartalmazó rétegekben a lejtő állékonysága erősen lecsökken. Más helyeken a talajvizek hatása a parti lejtők ellaposodásában jelentkezik. Pl. a Pamisevszkiji tározón Sukinó falunál megfigyelhető, hogy a talajvizek egyes szakaszon a parti rézsüt elnedvesítették, aminek következtében a parti lejtő hajlásszöge 3—4°, ugyanakkor amikor az itteni feltételeknek megfelelően, finom szemcséjű homok esetén a jellemző lejtőszög értéke 6° volt. 3. kép. Széles parti rézsüszakasz, ahol az elmosódás már gyakorlatilag befejeződött <t>omo 3. UIupoKuü öepeeoeoű yiacmoK, ede npocmupamie yytce npanmimecKU 0K0muA0Cb III. 3. Wide bank slope with practically complete erosion 4. kép. A partvonal kialakulásának jellege az átalakulás kezdeti időszakában <t>omo 4. Xapafcmep o6pa .3oeaH .ufi öepeeoeoü AUHUU e naHaAbHOM nepuode npeoöpasoeaHUH III. 4. Character of bank development in the initial stage of transformation 5. kép. A partvonal kialakulása alacsony partoknál 0smo 5. O6pa3oeanue öepeeoeoü AUHUU npu HU3KUX őepeeax III. 5. Bank development at low banlcs
