Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Urbancsek János : Az alföldi ártézi vizek vasassága és keménysége

374 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Urbancsek J.: Az alföldi artézi vizek vasassága és keménysége H3J10MBI, B03HIIKaK)IHlieCfl K3K B JieBaHTCiíCKOM, TCLK n B njieHCTOueHHOM nepHoaax ímeiOT C3—K)B ii CB—HD3 HanpaBJieHiiH H STO MOJIO^AA, II3JIOMHCTA5I CHCTeiwa xopoiuo BPE3AETCH B cTpoeHi-ie BHYTPEHHEFT Maccbi KapnarCKoro SaccefiHa. Eisengehalt und Iliirte der Schichtemvasser in der nngarischen Tieíebene J. Urbancsek Auf elem Gebiet der grossen ungarisehen Tiefebene sind in den wassertragenden Schiehten aus dem Levante und Pleistozán an den meisten Ort en reichliche Wassermengen gespeieliert, die sich aber in einzelnen Gegenden infolge ihres hohen Eisengehaltes zu kommunáiéin Verbrauch oder zu industrieller Nutzung nieht eignen. Ebenso kann in einzelnen Gegenden der hohe Ilártegrad des erschlossenen Wassers beanstandet werden. Das in den artesischen Wássern gefundene Eisen stammt entweder aus der Sehicht selbst oder aus der Korrosion des stáhlernen Futterrolires. Die aus den porosén Schiehten des mittleren und oberen Pleistozáns in der grossen ungarisehen Tiefebene gewonnenen Schichtenwásser sind agressiv und greifen deshalb die Wand des Futterrohres an, sodass der urosse Eisengehalt dieser W iisser überwiegend auf die Ivorrosion des Futterrohres zurückzuführen ist. Doch lásst sich an einzelnen Gebieten, wie z. B. in der Nyírség und an anderen Orten ein schichteneigener Eisengehalt nachweisen, was auf die Reduktionsvorgánge in den Wassertrágern zurückzuführen ist. Eisenhaltigkeit und Hárte der auf versehiedenen Gebieten der grossen ungarisehen Tiefebene durch Tiefbohrungen erschlossenen artesischen Wásser, sind in den Abbildungen 1—4 ersichtlich. Auf Grund von Eisengehalt und Ilárte dieser und der aus 100*—500 m Tiefe stammenden untersuchten Schichtenwásser kann man in der grossen ungarisehen Tiefebene 11 Gebietseinheiten unterscheiden, deren Schichtenwásser liinsichtlich der behandelten zwei chemischen Eigenschaften anders geartet sind. Tabelle 1. — die die Eisenhaltigkeit und Hárte innerhalb der einzelnen Gebietseinheiten nur in grossen Zügen darstelltzeigt die chemische Beschaffenheit der 11 Gebietseinheiten statistisch. Eisenhaltige artesische Wásser finden sich auf der altholozánen Donau-Terasse, auf den Randsenken der nördlichen Tiefebene, im Gebiet zwischen der HármasKörös in der Nagykunság, ferner in der Nyírség und in der Ebene bei Szatmár. Gespannte Wásser mit einem die mittlere Hárte übersteigenden Hártegrad, sind auf der altholozánen Donau-Terasse in der Senke zwischen Zagyva und Tisza, im Gebiet zwischen Bodrog und Taktaköz beim Zusammenfluss der Hármas-Körös und Hortobágy, sowie zerstreut in kleineren Gebieten, bekannt. Die Eisenhaltigkeit der artesischen Wásser sinkt zumeist, ihre Hárte hingegen beinahe in allén Fállen mit zunehmender Tiefe. Da nun ein grosser Teil der artesischen Brunnen in der grossen ungarisehen Tiefebene, die pleistozáne Wassertráger anzapfen einen den zulássigen Wert überschreitenden Eisengehalt aufweisen, — der in erster Reihe auf die Wasseragressivitát zurückzuführen ist — muss vordringliehst über einen Korrosionsschutz der artesischen Brunnen gesorgt werden. Die Berücksichtigung der Eisenhaltigkeit und Hárte der aus den aus versehiedenen Zeitaltern stammenden Wassertrágern geförderten Wásser ermögliclit Sclilüsse über die tiefen tektonisclien Verháltnisse. Die im Levante und im Pleistozán in verschiedene Tiefen gesunkenen einzelnen Teilbecken wurden von Flüssen aufgefüllt, die von unterschiedliehen Randgebieten her zugeflossen sind. Dieser mannigfaltige petrographische Aufbau muss auch im chemischen Charakter der durch die Sedimentböden durchströmenden Wássern zum Ausdruck kommen, die das wassertragende Gestein auslaugen. So lassen sich auf Grund der chemischen Beschaffenheit — in erster Reihe der Eisenhaltigkeit und Hárte — der Schichtenwásser, die einzelnen Teilbecken unterscheiden, deren trennende Störungslinien in Abb. 5. dargestellt sind. Sowohl aus dem Levante als auch aus dem Pleistozán weisen die Störungslinien ausgesproclien NW-SO und NO-SW Richtungen auf und dieses junge Störungssvstem passt sich deutlich in die Struktur des inneren Massivs im Karpatenbecken ein. (Folytatás 364. oldalról.) Az Öntözési és Rizstermeszlési Kutató Intézet (Szarvas) kultúrtechnikai osztályának a közreműködésével a Ivopáncsi A. G. paléi üzemegysége területén 1958-ban egy 130 kh területű kísérleti rizstelep létesült. A létesítés során a tereprendezés tervezési és építéstechnológiai kiértékelése teljes mértékben biztosítható volt. A telep 1959—63-ig terjedő ötéves üzemelése alatt a különböző tereprendezési módszerek többféle változatának üzemszervezési, növénytermesztési, kultúrtechnikai és talajtani kiértékeléséhez szükséges vizsgálatok folynak. * A kultúrtechnikai osztály 1959-ben folytatja a sávos csörgedeztető öntözéssel kapcsolatos vizsgálatokat és a széleskörű kísérleti adatgyűjtést, amely lehetővé teszi — hasonlóan a barázdás öntözés számára korábban közreadott segédlethez — olyan öntözési segédlet összeállítását, amely adatokat szolgáltat a sávos csörgedeztető öntözés esetén a talaj és a domborzat ismeretében az egyenletesen adagolható vízmennyiség és az öntözési idő meghatározására. H. L. A Bécs város vízellátásának céljait szolgáló, Neusiedel am Steinfeld-i vízműhöz tartozó 600 ezer m

l-es víztároló medencét április 25-én adták át a használatnak. A medence űrtartalma felülmúlja Bécs város eddigi 25 víztárolójának 500 ezer m

3-es összűrtartalmát, és világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. (Budapest víztárolóinak összes térfogata 136 ezer m

3.) A bécsi víztároló méreteire jellemző, hogy négy, egyenként 150 ezer m

3-es kamrája 10 m mélységig tölthető fel vízzel. Egyebekben utalunk Markó Ivánnak a Vízügyi Közlemények 1958/1 számában (107. o.) megjelent részletes közleményére. V. I. Uszó halágykotrót helyezett üzembe az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Hortobágyi-halastavon. A vederlétrás kotrógép id. Kienitz Vilmos tervei szerint készült. 16 LE-ős motorja 8 óra alatt 120 m

3 anyag kitermelését teszi lehetővé. Az anyagkitermelő perforált vedrek 8 m karhosszúságú konzolos transzportőrökön működnek. A kotrógép súlya 10 t. Előnye a könnyű szétszedhetőség és javíthatóság, és az eddig alkalmazott zagyszivattyúzási módszerrel szemben a zavartalan és gazdaságos üzem. Az üzembentartás személyi szükséglete : 1 gépész és 4 segédmunkás. F. Gy. Május 23-án megnyitották a miskolc-tapolcai barlangfürdőt. A fürdő közép-Európa első barlangfürdője. Gyógyvizének hőmérséklete 28 G'°. A barlang levegője rádiumemanációt tartalmaz. V. I. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanszékein tudományos diákkörök működnek, hogy az érdeklődő hallgatók számára bepillantást nyújtsanak a tudományos kutatómunkába. Az I. és II. sz. Vízépítéstani Tanszékek mellett működő IV. éves mérnökhallgatók az 1958—59. tanévben elsősorban a vízugrás, mérőbukók és karsztvizek kérdéseivel foglalkoztak. A. G. A müncheni Bajor Biológiai Kísérleti Intézet okt. 5—9-e közt szennyvízbiológiai tanfolyamot rendez, amelynek tárgya : ,,A sugárzó anyagok mérgeinek eltávolítási lehetőségei és határai városi és ipari szennyvizekből". L. W. (Folytatás 380. oldalon).