Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Vitális György : Adatok az Upponyi-hegység vízföldtanához

Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 375 HIDROGEOLÓGIA Adatok az Upponyi-hegység vízföldtanához VITÁLIS GYÖRGY Ózd város ipari vízellátásával, illetve a borsodi egységes vízellátási rendszer [2] kidolgozásával kapcsolatban az É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) Hidrológiai Osztálya 1956-ban elvégezte az upponyi tározó tájékoztató jellegű hidrológiai és hidrogeológiai feltárását. A feltárás során az Upponyi-hegységet átszelő Csernely-patak völgyében, Nekézseny és Uppony között végzett vízföldtani megfigyeléseink fontosabb. eredményeit a következőkben foglaljuk össze. Földtani felépítés Az Upponyi-hegységet uralkodóan alsókarbon kőzetek építik fel. Schréter Z. [7] és Pantó G. [3] ezek vonulataiban három rétegösszletet különböztetett meg. Az elsőt világos és sötétszürke féligkristályos mészkő, a másodikat mészkő és agyagpala (helyenként diabáztufával), a harmadikat (kovapala, valamint vasas-mangános agyagpala közbetelepüléseket tartalmazó) agyagpala és homokkő képviseli. A Csernely-patak völgyének részletes újratérképezése során a két utóbbi rétegösszlet határán a mészkőben vékonyabb-vastagabb homokkő közbetelepüléseket figyeltünk meg. Ezt a szakaszt önálló rétegtagként kezeljük, s mind a térképen, mind a szelvényen (1. és 2. ábra) mészkő-homokkő összlet néven jelöltük. A kisebb elterjedésű mezozóos képződmények közül [1, 3] a középsőtriászt az alsóanizusi szürke dolomit, ladini világosszürke mészkő, valamint diabáz és diabáztufa képviseli. Az idősebb képződményekre diszkordánsan települő ,,gosaui" fáciesű durva konglomerátum és homokkő a felső-kréta szenon emeletébe tartozik. A szigetszerűen kiemelkedő paleozóos és mezozóos alap hegységre alsómiocénkori szárazföldi, illetve tengerparti kavics, vörösagyag, homok és homokkő települ. Oligocénkori képződményeket a felszínen nem találunk, csak az upponyi 8. sz. vasérckutató fúrás harántolt középsőoligocén andezittufa csíkos agyagot [3]. A pleisztocén és a holocén képződményei a barna homokos agyag, a patakhordalék, ártéri üledék és a lejtőtörmelék. Ilegységszerkezet Schréter Z. [6, 7, 8] és Pantó G. [3, 4] munkáiból ismeretes, hogy az Upponyi-hegység főtömegét alkotó alsókarbon képződmények közel ÉK—DNy-i csapásúak, meredek DDK-i vagy DK-i dőléssel. Mind a négy alsókarbon rétegösszlet erősen préselt, gyüredezett éí pikkelyezett. A hegységet mind ÉNy-on, mind DK-en szerkezeti öv zárja le, amelyekben a hegység paleozóos tömege meredek rátolódási pálya mentén fiatalabb képződményekre tolódott rá. Az első felpikkelyeződés DK-re irányuló mozgása szenon előtti. A későbbi, (helvéti előtti) stájer mozgások DK-ről ÉNy felé irányultak, úgyhogy a paleozóos alaphegység a hegység ÉNy-i peremén mind a középsőtriász, mind a harmadidőszaki képződményekre rátolódott. Ugyanez a mozgási szakasz a hegység D-i peremén a triász képződményeknek a gozaui konglomerátumra tolódását eredményezte. Schmidt E. R. geomechanikai megvilágítása [5. p. 141.] szerint a DK felől ható hegységképző erő a felpikkelyeződő hegységrészt főleg forgatónyomatékra vette igénybe. Az így keletkezett átlós törések és vízszintes rögelmozdulások mentén hol dőlés, hol csapásirányban haladva vágódik be a Csernely-patak völgye. Földtani,^ morfológiai és vízföldtani összefüggések Az Upponyi-hegységet átszelő Csernely-patak völgye — Nekézsenytől Upponyig a patak folyásirányában D-ről É felé haladva — földtani, morfológiai és vízföldtani szempontok figyelembevételével öt völgyszakaszra osztható. (A völgvszakaszok határát lásd az 1. ábrán). Az egyes völgyszakaszok jellemző vízföldtani keresztszelvényeit a 3—8. ábra szemlélteti. Az első völgyszakasz területén az agyagpala — homokkő rétegösszletet találjuk. Itt az agyagpala uralkodik, amely alárendeltebben homokkő, kovapala és vasas-mangános agyagpala közbetelepüléseket tartalmaz. Az eróziós tevékenységnek kevésbé ellenálló területen a patak átlagosan 200—300 m széles, tálalakú völgyet formált (3. ábra). Vízföldtani szempontból az első völgyszakaszt vízzáró kőzetek alkotják. A völgyfenéken levő kb. 5 m vastag patakhordalék és ártéri üledék, valamint a völgyoldalakat borító kb. 2—3 m vastag lejtőtörmelék a V1TUKI kézifúrásai [10] alapján vízáteresztő ugyan, ennek azonban gyakorlatilag nincs jelentősége, mivel alatta vízzáró kőzetek települnek. A második völgyszakasz a tervezett duzzasztási szint fölött 5 m magasságig (250 mA. f.) végzett részletes újratérképezés során felismert mészkő — homokkő rétegösszletre esik. Ezen a szakaszon főleg mészkő található, melyben vékonyabb és vastagabb homokkőzsinórok, illetve padok vannak. A homokkőzsinórok 0,5 mm-től 1—2 cm-ig, a homokkőpadok 1—2 m-től 10—15 m vastagságig váltakoznak. (A terület növénytakaróval és törmelékkel való erős fedettsége nem tette lehetővé valamennyi homokkőréteg pontos térképi rögzítését.) Az eróziónak jobban ellenálló mészkőrétegekben a völgyszakasz nagyrészén felsőszakasz jellegű patak átlagosan 70 m széles völgyet alakított ki (4. ábra).