Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

302 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Wein Gy.: Kisújbányai medence karszthidrológiája HHH, HeMHoro paccTHHyBuiaflCtf B B-3 HanpaBjieHiie. Ha jiHacHbie n AorrepHbie naTHUCTbie Meprejin, ^BiinromiiecH BoaoynopoM n Ha njiacTbi poroBHKOBoro pa3BHTHH Ha 6ojiee BbicoKHx Hacrax 0TJi0>KHJiacb n3BecTHHK0BaH TOJima c MomHOCTbK) 225 M. 3Ta TOJima KHMMepHA>KefóCKORO-THTOHCKORO-fleppiiacKoro nepno.ua HMEET CKJIOHHOCTb K OKapCTOBaHHK). OH3 nOKpbIBaeTCH 0TJ10>KeHHeM rpynnu BajiaHrHHCKHx TpaxHAOJiepHTOB HecorjiacHoro HANNACTOBAHHÍI H 3ATEM c NNACTAMII KOHrjiOMepaTa-H3BecTHjiKa-MeprejiH OTepiiBCKoro apyca. H3BecTHaK0BaH TOJima c napajuienbHbiMH CKJiaAK3MH H nepeceKaiomHMH nx N3JIOMAMH NPEFLCTABJIAET COSOH KAPCTOBO-RHAPOJIONMECKYIO EFLHHHUY BHYTPN KOTJIOBHHM, PA3FTEJIHHCB Ha HE6ONBMNE iáéra. Ha TOJime H3BecTHíiKa Haojno^aeTCH cjiaőoe onapCTOBaHHe, KOTopuM noKa3biBaioTCH xapaKTepHue MepTbi 3Toro npouecca. B HecKOJibKHx MecTax pa3BHjiHCb MHHUanopHwe rpyniibi AOJIHH (C flHa.weTpoM 3—10 M), KOTOPFCIMH NOFLNHTBIBAIOTCA KapcTOBbie POAHHKH, HAXOAHMNECA HE aajieKO OT HHX. KapcTOBbie POAHHKH iiMeioT HeőojibIIIOÍÍ AeőiiT. Ca.Mbiíí KpynHbiií poAHinc Mapbi HMeeT AESUT TOJlbKO npHMepHO 150 JT/MHH. B03HHKH0BeHHe pOflHHKOB OÖ'BHCHÍIETCÍI H3JI0M3MH, 3ATEM noaniiparomiiM AEÖCTBIIEM noKpbiBaiomero BOAOHenpoHimaeMoro CJIOH H C pacKpbiBaiouuiM FLEÍÍCTBHEM Bpe3aBinHxcji AOJIHH. CaMbie KpynHbie POAHHKH HMeioT HCTOK B Haiiőojiee RNYÖOKO Bpe3aBUIIIXCH AOJlHHaX KOTJlOBIIHbl H3BeCTK0B0tí TOJHUH. (POA" HHKH MapH H nnyc.) POAHHKH OSJIAAAIOT c CBOÍÍCTBAMH BHCOKHX KapcToBbix POAHHKOB. Ha oŐHJibHbie BBINAAEHHA AO>KAH OHII peanipyioT c öonbuiHM A^ŐHTOM, HO BMecTe c TEM BOAA CTAHET HJIHCTOH. B OAHOM MecTe YAAJIOCB NAŐJIIOAATB H Heőojibuiiie KapcTOBbie nycTOTbi. Flpoaecc OKPACTOBAHIIH H3BCCTK0BOH T0J1LLUI HaiajIOCb TOHbKO TORAA, KORAA MCJ10BOH noKpbmaiomHH CJIOH OTNACTH y>Ke pa3pyuiHJiCH. HeCMOTpjI Ha TO, HTO SACCEHH KHLIiyHŐaHH BbICTynHJI H3 MopH 0i<0HHaTeAbH0 y>Ke nocjie HH>KHero MejioBoro nepnOAa, He6ojibmoii Mepoíí OKpacTOBaHHH yKa3breaeTCH Ha HEAABHOE Hanajio no reojionmecKH pa3pymeHHH noKpuBaiomnx cnoeB, iiöo 3TH CJIOH H B HacTonmee BpeMH pa3pymeHbi TOJIBKO Ha nepncJiepHjix. Hydrology of the Karstic Region of the Kisújbánya Basin in the Mecsek Mountain By Gy. Wein The depression in the Eastern Mecsek Rangé, slightly extended in East-VVest direction and built up of Jurassic and Cretaceous formations is referred to as the Kisújbánya Basin. The impermeable sole is förmed of liassic and doggeric spotted mari and at higher elevations of flint layers, which are overlain by a 225 m deep kimmeridge-titonic-berriassic limestone layer showing signs of karstic development. This is covered by discordant depositions of the conglomeratesandstone-marl layer-series of the valangine trachidolerite group and the hauterive stage. Dissected into smaller parts by parallel grooves and intersecting cleavages, the limestone layer represents a Karstic-hydrological unit within the depression. The limestone shows weak, yet charaeteristic signs of karstic development. Miniatűré groups (3 to 10 m in diameter) of karstic funnels developed in several places and these feed nearby karstic springs. The yield of these springs is very small, that of the largest, the Mári spring, being about 150 lit/sec only. The origin of the springs can be traced back to the development of cleavages, to the heaving of the covering sequence of impermeable layers and to the exposing effect of the eroding valleys. The largest springs (Mária spring, Pius spring) can be found in the deepest valleys cut into the limestone block of the depression. The springs reveal the properties of high-Karstic springs. High yields follow in the wake of ample precipitation, while the water becomes silty at the same time. Karstic cavities could alsó be observed in one instance. Karstic development of the limestone block could not start until the overlying Cretaceous layerseries became in part eroded. Although the Kisújbánya Basin emorged finally from the sea after the lower Cretaceous period, the small extent of Karstic development suggests that the erosion of the upper layers, completed to-day at the edges only, occurred in the geological recent past only. (Folytatás a 288. oldalról) « Az angol sajtó megemlékezett az első londoni közkút elkészítésének százéves évfordulójáról. 1859. április 10-én azzal adták át a kutat a használatnak, hogy az „tiszta, friss vizével minden rendű és rangú ember, de különösen a szegény népréteg számára jótétemény legyen". Az első kutat létesítő társulat száz év alatt több mint kétezer közkutat létesített, legnagyobbrészt London területén. A száz év alatt épült közkutak közül egyesek szép építménnyel övezve London város díszeivé váltak. V. I. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió szovjet nemzeti bizottsága hidrológiai területére G. V. Bogomolov professzort jelölte ki levelezőül, míg a nemzetközi kiadványcsere irányítója M. Piankov. L. W. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség jövő évi Helsinkiben rendezendő kongresszusának napirendjét (lásd folyóiratunk f. évi 1. számában az 55—56. lapon) két kérdéssel bővítette. A felszíni vizek szakosztálya a kis vízhozamokra vonatkozó vizsgálatok keretében foglalkozni kíván a fagy következtében fellépő téli kisvizekkel is, az aszályos időszakokkal kapcsolatban pedig a régmúlt időszakok és legutóbbi földtani korok nagy szárazságairól, illetőleg a Föld aszályos területeinek kialakulásával és fenntartásával való kapcsolatukról kér tanulmányokat. L. W. „A tiszta talajvíz nagyobb érték, mint a vas és az uránérc" címen a vízgazdákodás jelentőségének meggyőző bizonyítékát foglalta csokorba, a VDG Mitteilungen 1959. évi 3—4. számában dr. Saner. Kiemeli a víznek, mint mással nem pótolható természeti kincsnek jelentőségét az ipari termelésben, rámutat az ipartelepítés döntő kérdésére : arra, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű víz álljon rendelkezésre és felsorakoztatja a vizek elszennyezésének, ill. pazarlásának megakadályozásához szükséges teendőket. L. W. A Vízügyi Építő Vállalat közreműködésével a Dong-ér Jászszentlászló—Szánk—Bodoglár közötti szakaszát, mintegy 124 000 m

3 földmunkával, a jelenlegi 1—-1,5 m

3/sec vízszállítóképességéről 5—6 m

3/sec víz szállítására építik át. Az építkezésnél két 0,5 m

3 űrtartalmú vonóköteles kotrógép működik. K. Gy. * Jugoszláviában, Belgrád színhellyel a vízerőtelepek műtárgyainak és berendezéseinek védelmével foglalkozá nemzetközi napokat rendeznek 1959. szept. 13 és 18 között. S. Ö. Angliában a Water Pollution Research Laboratory kiterjedt vizsgálatokat folytatott a közelmúltban a szintétikus detergensekkel (műmosószerekkel) szennyezett vizek tisztíthatóságára vonatkozóan. A vizsgálatok alapján több új összetételű műmosószer előnyös tulajdonságaira figyeltek fel, és a kutatók remélik, hogy ezen a téren további eredményeket érnek majd el. Hazánkban a Vízgadálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőségi Osztálya kíván hasonló vizsgálatokkal foglalkozni. V. I. (Folytatás a 306. oldalon)