Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Jaskó Sándor: A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli középhegységben

296 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Jaskó S.: Karsztvíz a Dunántúli Középhegységben [7] Jaskó Sándor: A Mátyáshegyi barlang. (Beszámoló a Földtani Intézet Vitaüléseiről. X. kötet. 1948.) [8] Jaskó S.—Vigh F.—Tusnády : Az iszkaszent györgyi bauxitelőfordulás hidrogeológiai viszonyai és a vízveszély elleni védekezés módozatai. (Kézirat, Budapest, 1955). [9] Kassai Ferenc : A karsztvíznívó jelentősége és az ezzel kapcsolatos problémák. (A M. Tud. Akad. Műsz. Oszt. Közleményei 1953). [10] Kausz Imre: Műszaki kőzettani megfigyelések és mérések a budafoki szarmata mészkőben. (Földtani Közlöny, 1956.) [11] Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása. (Hidrológiai Közlöny, 1954.) [12] Kessler Hubert: Karsztvízészlelő kutakban végzett vízállásmérések (Kézirat.) [13] Magyarország Vízkészlete. I. kötet. Mennyiségi számbavétel. (Budapest, 1954. A VITUKI kiadása). [14] Meinhardt Vilmos : Ajka és Úrkút hidrológiai viszonyai a bányászat szempontjából. (Hidrológiai Közlöny, 1953.) [15] Nagy Elemér: A pápai Bakony Hippuriteseket tartalmazó mészkőfajtáinak likacsossága. (Földtani Közlöny, 1957.) [16] Papp Ferenc : A karsztvizek mennyiségi és minőségi viszonyairól. (A M. Tud. Akad. Műsz. Tud. Oszt. Közleményei, VIII. 1953.) [17] Schmidt E. R. : Geomechanika. Budapest, 1957. [18] Szádeczky-Kardoss E. : A dunántúü Középhegység karsztvizének néhány problémájáról. (Hidrológiai Közlöny, XXI. kötet, 1941.) [19] Szádeczky-Kardoss E. : A Dunántúli Középhegység karsztvíztérképe. (Hidrológiai Közlöny, 1948). [20] Szádeczky-Kardoss E. : Karsztvíztérkép-problémák és karszttípusok. (A Magyar Tud. Akad. Műszaki Tud. Oszt. Közleményei VIII. 1953.) [21] Székely Lajos: Az esztergomi szénmedence gyakorlati karsztvízproblémái. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1948.) [22] Vadász E. : A Dunántúl karsztvizei. (Hidrológiai Közlöny, XX. kötet. 1940.) [23] Venkovits István : Forráskataszter a Dunántúli Középhegység területéről. (Kézirat, 1950.) [24] Vigh Ferenc : Az esztergomi szénmedence hidrológiai viszonyai és a vízveszély elleni védekezés módozatai. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1944. 14—15. sz.) [25] Vigh Ferenc : A karsztvíz elleni védekezés jelenlegi állása és megoldásra váró problémái. (A M. Tud. Akad. Műsz. Tud. Oszt. Közleményei, 1953. VIII.) [26] Vitális Sándor : Budapest Székesfőváros vízellátásának problémái. (Hidrológiai Közlöny, XVII. kötet, 1937.) [27] Vitális Sándor: A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában. (Hidrológiai Közlöny, XXVII. 1937.) CBfl3b PACI1POCTPAHEHHH rEOJlOrHHECKOrO CTPOEHHH H KAPCTOBblX BOÍ1 B 3A^YHAÍÍCKOM CPEflHErOPbE III. fllUKO KaHfliiflaT reojiorHnecKHx H MHHepajiorHiecKHx HAYK Ha 35%-OB 3a/;yHaiícKoro cpeAHeropbfl, pacnojiaraicmerocfl Ha ioro3anaA OT ByAaneuiTa, BCTpeiaioTCfl KapcTyiomHecfl nopoAbi. KapcTOBOü BOAOÍÍ 3enojiHeHbi nemepbi H TeKTOHHiecKHe TpemHHbi STHX KapőoHaTHbix nopofl, EoJlblIIHHCTBO nemep H3X0AHTCH B H3BeCTHHKaX Tuna ílaxuiTeHH BepxHeTpHacoBoro nepno«a H HyMMyJIIITOBblX H3BeCTHflI<aX 30UeHa. ri0« CJIOHMH TpeTHHHOTO nepHOfla JloporcKoro KaMeHHoyrojibHoro SacceftHa, noJIOCTH flaxuiTeüHCKoro n3BecTHHKa, 3anojiHeHHbie KapCTOBbiMH BOflaMH, 5IB^ÍHK)TCH öonee pacnpocTpaHeHHbiMH, qeM nemepbi, HaHHHaromnecH Ha noBepxHOCTH. rjiyÖHHa pacnojioweHHH KapcTOBbix nojiocTeií o5ycjiaBUHBaeTCH TpeMH $aKTopaMH : MOLUHOCTbK) KapöoHüTHOH nopoflbl, HH>KHefl rpaHHUeft BJIHHHHfl (JiaKTOpOB, co3flaromHx nemepu, a Taiwe 3ano3Aajioft npoca^KOH II 3acbinaHH0CTbH noKpbiBaioiuHMH CJIOAMH noA fleücTBHeM TeKTOHHHeCKHX CHJ1, HJIH )Ke NOAHHMAHIIEM H pa3MbIBaHHeM. FLJIA O6O3HAQEHHH CBHTH KapcTOBbix nopoA 3a^yHaflcKoro cpeflHeropbH, HMeiomeü öojibmoK MOLUHOCTH H ropH30HTanbHoro pacnpocTpaHeHiin, aBTopoM peKOMeH«yeTCH „rjiaBHan KapcTOBan Tonma". Cio^a OTHOCHTCH rJiaBHbie flOJioMHTbi, flaxiuTeiÍHCKHe H jieílacoBbie H3BecTHHKH ropbi Bai<OHb, a 3aTeM CJIOH OT flHnjioriopoBbix A0JI0MHT0B A O flaXUITeHHCKHX H3BeCTHHK0B BKJIIOMHTENBHO B ceBepHofl NOJIOBHHE cpeflHeropbH. TaiaiM oöpa30M BepXHHH H HHHCHflfl TpaHHIIbl TOJIIAH rjiaBHOÍÍ KapCTOBOH T0JIMN B ceBepHoií NOJIOBHHE cpeAHeropbH pacnojiaraioTCH rjiyöwce cTpaTiirpa(})HHecKH, <jeM B ropax BaKOHb. Bofla, 3anaceHHafl B maBHOií KapcTOBOíi TOjime HA3BIBAETCH rjiaBHofl KapcTOBOü BOAOÍÍ, KOTOPAN CBH3AHA no Bcefi CBoetí Macce. BejiHHHHa 3anacaB rjiaBHbix KapCTOBbix BOA AO rjiyőHHbi MHHyc 200 M B 3aAyHaiícK0M cptAHeropbe aBTopoM OUEHHBAETCJI B 50 M

3, a rjiy6>Ke — 200 M 3Ta BeJIHHHHa HeH3BeCTHa. nofl rjiaBHoií KapcTOBOü Tonmeií H Haa HEÜ HaxoAHTCH MHoroHHCJieHHbie KapcTyiou;HecH CJIOH ropHbix nopoA, pa3«ejieHHbie Apyr OT apyra BO«oynopHbiMH CJIOHMH. OflHaKO 3TM nopOAbi HMewT orpaHimeHHoe ropn30HTajibnoe pacnpocTpaHeHHe H He AOCTnraioT MOUIHOCTH rjiaBHOIÍ KapcTOBOü TOJILUH. BejiHUiHHa 3anaceHHbix B HHX BOfl T3K>Ke HBJlHeTCfl HeCOJIbLUOÍÍ OTHOCHTGJIbHO BejIHHHHbl rjiaBHoií KapcTOBOü BOAH. Cpe^H BepxHHx KapcTOBbix apycoB, pacnoJiaraiomHxcH Ha« rjiaBHoií KapcTOBOíi TOJImeií, BaHCHeflLUHM HBJlJieTCH HyMMyjIHTOBblft H3BeCTHHK 3oaeHa. KapcTOBbie apycw, pacnonaraioinHecH Hiiwe rjiaBHoií KapcTOBOü To;imH, 3ajieraioT B cpeflHeiw H HHweM Tpwace, cpeAH HHX BAWCHEÍÍMHM HBUFLETCA AOJIOMHT Meaexe«b H ajibnHHCKHíi paKyuieHHK. KojiHiecTBo KapcTOBbix boa sce BpeMH yBejiHMHBaeTCH 3a cieT npocaHUBaiomHxcH AOJKAEBMX BOA, A 3a cmct POAHHKOB H ÖOKOBOH (JtHJlbTpaiíHH B CJIOH, CONPHKACAIOMNEOI c KapcTOM (OŐJIOMOMHBIE CRJIOHH, KJiacTHnecKHe HeoreHOBbie ocaAKii), HaoöopoT, yMCHbmaeTCH. OTKanKon BO/ibi H3 rnaxT TAKWE yMeHbuiaeTCH 3anac KapcTOBbix BOA H nOSTOMy pOAHHKH paftOHa HCCÍIKaiOTCH. „JlpeBHHÍI KapcTOBaji BOAa", 3anaceHnaa B Sojiee rjiy6oKHx nacT^x rjiaBHoií KapcTOBOü TOJILAH H npoHcxOflHinaa H3 öojiee ApeBHHx reojiorHnecKHx nepnoAOB, noA reoTepMHnecKHM AGHCTBHeM HarpeBaeTCH H MCAJICHHO flBHweTCH. Ha 0CH0BAHHH KOJIESAHHH PACXOFLOB POAHHKOB 60I<CHT0B0R0 Kapbepa B McKaceHTAbepAb MO>KHO ycTaHOBHTb, MTO nepHOAHieCKHM 3a6HBaHHeM Tpemi-IH BbI3bIBAETCH M3MEHEHNE B ABH>KCHHH rjiyÖHHHbix BOA. llo nepepaöoTaHHoií aBTopoM H AonojiHeHHoft HOBblMH AaHHbIMH KapTe rHAp0H30rHne MO>KHO yCTaHOBHTb, MTO Ha noBepxHOCTH rjraBHOH KapcTOBOü BOAH HAyT ABE BbinyKJiocTH, KOTopue nepeceKaioT n0BepxH0CTHyH> BOAopa3flejibHyro JIHHIIIO 3aAyHaMcKoro cpeAHeropbH. NOBEPXHOCTB rjiaBHoií KapcTOBOü BOAH ONPEAEJINETCH B nepByio onepeAb npocTpaHucBeHHbiM pacnoJio>KeHneivi NOAOIIIBBI rjiasHott KapcTOBOü TOJHUH, a TaK >Ke POAHHKOB H BOAOOTJIHBHblX maXT. Relationship betvveen the Geological Structure and the Extension of Iíarstie Waters in the Trans—Danubian Central Rangé By S. Jaskó Candidate of Geology and Mineralogy About 35 percent, of the surface of the TransDanubian Central Rangé, extending south-east from Budapest, are occupied by karstic rock formations. Cavities and tectonic faults within these limestones are filled with karstic waters. Most cavities can be encountered in the Upper-triassic Dachstein limestone and in the Eocene nummuhtic limestone. Karstiewater filled cavities in the Dachstein limestone under the Tertiary layers in the Dorog coal field are considerably larger than those extending down from the surface. The depth in which karstic cavities are located is governed by three factors : the thickness of the carbonate rock, the lower limit to which the effects resulting in karstic cavities extend as well as the settlement due to tectonic forces and the depth of cover settling