Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Jaskó S.: Karsztvíz a Dunántúli Középhegységben Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 297 after the development of the cavities, or the rising and erosion. It is proposed to denote the karstic rock masses of the Trans-Danubian Central Rangé, whieh are of great depth and horizontal extension, and which form a coherent block, by the term "main karstic mass". The "Hauptdolomit", the Dachstein limestone and the Liassic limestone in the Bakony Mountain, as well as the layers including the Diplopore dolomité and the Dachstein limestone in the northern part of the Central Rangé may .be considered to belongtothis mass. Thus the upper and lower limits of the main karstic mass in the northern parts of the Central Rangé are of a slightly deeper stratigraphical position than in the Bakony Mountain. Water stored in the main karstic mass is referred to as the main karstic water. The main karstic water is coherent in its entire mass. The volume of the main karstic water extending down to elevation minus 200 m in the Trans-Danubian Central Rangé is est­imated to 50 cu. km by the author. The quantity of karstic water below the minus 200 m level is as yet unknown. Above and below the main karstic mass, separated by impermeable layers, a number of rock layers can be found in variously advanced stages of karstification. These are, however, of but limited horizontal extension and their aggregate depth does not attain that of the main karstic mass either. Consequently, the amount of karstic water stored within these layers is small as compared to that of the main karstic water. From among the karstic strata overlying the main karstic mass the nummulitic limestone of Eocene age is the most important one. Karstic strata at depths greater than that of the main karstic mass occur in the Middle and Lower Triassic formations. The Megyehegy dolo­mité and the Alpine shell-limestone are the most important of these. The quantity of karstic waters is continuously increased by infiltrating precipitation, whereas it is reduced by laterla seepage into permeable layers (talus, Neogene clastic sediments) in contact with the karst as well as by springs. Dewatering operations of mines tend to decrease the stock of karstic water and to exhaust the springs in the neighbourhood. The "ancient" karstic water stored in the deeper parts of the main karstic mass and originated in older geolog­ical periods is warmed by geothermic effects and slow currents ensue. As can be demonstrated on the basis of discharge variations of the springs in the bauxité mine of Iszka­szentgyörgy, the path of depth currents may undergo changes due to the occasional clogging of rock fissures. The mounds on the main karstic water table can be observed to extend across the surface divide of the Trans-Danubian Central Rangé, from the hydro­isohypsic map completed by recent data and modified by the author. The table of the main karstic water is defined primarily by the elevation of the substratum of the main karstic mass and further by the special position of springs and pump shafts. A vizerózió Szlovákiában. (Vodná erózia na Slo­vensku). A Szlovák Tudományos Akadémia kiadása. Pozsony, 1958. 410 oldal. Északi szomszédunknál az erózió kérdése talán még időszerűbb és fontosabb, mint nálunk. Érthető tehát, hogy igyekeznek megteremteni az erózió elleni hatásos védekezés előfeltételét, a szükséges szakirodalmat, hogy a talajpusztulás megakadályozására és megelőzésére hivatott szakemberek megfelelő elméleti felkészültséget és tudást szerezhessenek. A most megjelent igen gondos, tetszetős és kifogás­talan nyomdai kivitelben megjelent tudományos munka is ezt a célt szolgálja. Mint az előszóban emiitik, ez Szlovákiában az első kísérlet arra, hogy összefogják az idevonatkozó ismereteket és konkrét adatokat szolgál­tassanak a kérdésben érdekelt mezőgazdasági, erdő­gazdasági, vízgazdálkodási, földrajzi és városépítészeti szakemberek kezébe. A könyv D. Zachar szerkesztésében készült és hét tanulmányt tartalmaz. Részünkre talán a legérde­kesebb Náther és Szolgay munkája a folyók hordalék­mozgása vizsgálatának jelenlegi módszereiről és ezen vizsgálatok eredményeinek az erózió hevességének hid­rológiai módszerekkel történő értékelésével való fel­használásáról. Megtalálhatjuk itt a hordalék általános jellemzését, az ülepítési sebesség megállapítására vonat­kozó különböző képletek levezetését. A hordalékmoz­gással foglalkozó rész megemlékezik Kennedy és Zsukovszkij, O'Brien és Christiansen munkásságáról, közli Makkavejev és Velikanov idevonatkozó ered­ményeit. Gyakorlati adatokat találunk a hordalék­mennyiség mérését tárgyaló fejezetben, ahol a hordalék­fogókat, a mintavétel módszereit ismertetik, majd összefoglalót kapunk a hordalékviszonyok értékelésének lehetőségeiről. A tanulmány befejező része a szlovák vízfolyásokon mért adatokat és ezek kiértékelését közli. Buczko S. és Mazur V. tanulmánya a kimosásos erózióval foglalkozik Szlovákia viszonylatában. Az ide­vonatkozó eróziós térkép összeállításához szükséges munkálatokat ismerteti. A csatolt 1 : 400 000 méretű térkép közli a kimosásos területeket és különböző vonal­kázással jelöli a kimosásokat, amelyeket a négyzetkilo­méterenkénti kimosások hosszának km-ben összegezett értékével jellemez. P. Plesník a Kis-Fátra vidékén az erdő, felső hatá­rán jelentkező erózió kérdésével foglalkozik. Rámutat a hegyi legelők okozta nagy talajpusztulásokra és sür­geti a vonatkozó tiltó rendelkezések életbeléptetését. D. Zachar Besztercebánya környékének eróziós kérdéseit tárgyalja, elsősorban az erdészeti szakemberek szemszögéből. Igen értékesek a közölt talajminőségi és vegyvizsgálati adatok és nagyon szemléltetővé teszi a szöveget a nagyszámú, igen sikerült fénykép, amelyek között a tudományos munkában szokatlan, nagyon szép színes képeket is találunk. R. Intribus a délszlovákiai karsztvidéken végzett mikroklimatológiai méréseket dogozta fel. Nagyon ala­pos elemzéseket találunk itt elsősorban a hőmérsékleti viszonyok alakulásáról. L. Knazovicky a vízfolyások partjai biológiai biz­tosításának jelentőségét méltatja. Meggyőző adatokat közöl a fásítás jelentőségéről és arról a nagy talajvédelmi hatásról, amelyet a fák gyökerei biztosítanak. Ennek a tanulmánynak is nagyszámú és meggyőző fénykép anyaga van. V. Közlik a pozsonyi Vízgazdálkodási Kutató Intézet igazgatója a keletszlovákiai homokköves vidék eróziójáról és az erózió elleni védekezésről számol be. Az erózió nagyságára jellemző tényező a terület esése. A megfelelő értékek megállapításával a szerző meghatá­rozza az erózió hajlamosság fogalmát. A vizsgált terü­leten a sáncolás nem vált be, és ezért a barázdás művelést ajánlja, amelynél a barázdák közötti csekély (1—1,5 m) távolság biztosítja azt, hogy bennük nem gyülekezhet össze jelentősebb mennyiségű víz, és így esetleges átszakadásuknál a kiömlő víz nem okoz még nagyobb eróziós károkat. Legfontosabb azonban a meg­felelő vetésforgó bevezetése, amely biztosítja a meg­felelő talajminőséget és meggátolja az eróziót. Minden tanulmány részletes kimutatást közöl a vonatkozó irodalomról és az orosz valamint német nyelvű elég kimerítő kivonatok biztosítják azt, hogy a szlovák nyelvet nem bíró szakemberek is sok értékeset találjanak az ismertetett könyvben. Osehidi Géza

Next

/
Thumbnails
Contents