Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: A talajvíz párolgásának néhány kérdése

282 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Léczfalvy S.: A talajvíz párolgasa , a" [mm/óra] 5. ábra. Az ,,a"-érték változása a vízszint terep alatti mélységének függvényében Abb. 5. Veránderlichkeit des Wertes a in Abhángigkeit von Tiefe des Grundwasserspiegels unter der Gelándelinie Fig. 5. Variation of the value „a" plotted against the depth of the grounwater table below the terrain számba, kivéve, ha a terepszinten a levegőhőmérséklet 21 C°-nál nagyobb és ugyanakkor a talajvízszint 40 cm-nél magasabban helyezkedik el. A fenti értékekkel a talajvízből történő párolgást vizsgálataink esetében az alábbi képlet adja meg : p _ 0,000 175 m ' ahol P a párolgás [mm/óra], m a talajvízszint terep alatti mélysége [m]ben, T a terepszinten uralkodó hőmérséklet [C°]-ban. A (7) képlet az állandói miatt 21 C°-nál nagyobb terepszinti hőmérséklet és ugyanakkor 40 cm-nél magasabb talajvízszint esetében nem érvényes. A kísérletek 80 cm mélységig történtek. A képlet érvényességének felső határa a kísérleti eredményekhez viszonyítva 10 cm-es terepszint alatti talajvízmélység. A (7) képlet tehát a talajvízből történő párolgás összefüggését mutatja a terepszinti hőmérséklet és a talaj víztükör terep alatti mélysége között (transpiráció nélkül), amely összefüggés a kísérleti edényben homokos kavics esetében érvényes. Az, hogy a fenti számszerű összefüggés a természetre átvihető-e, azt más irányú kísérleteknek kell eldöntenie. Mindenesetre a kísérlet jól kimutatta azt, hogy a talajvízből történő párolgás (transpiráció nélkül) nagymértékben függvénye a víztükör terep alatti mélységének és azzal rohamosan csökken. Ennek bebizonyítása volt a főcélunk. Az 5. ábrából, melyet a (7) képlet fejez ki, próbaképpen két évi párolgást számítottunk ki, a ténylegesen fellépő hőmérsékletek figyelembe vételével. Székesfehérvár napi középhőmérsékleteivel dolgoztunk, mert megállapítható volt az, hogy az óránkénti hőmérsékletekből és a napi átlagos hőmérsékletekből számított párolgási értékek elenyésző csekély mértékben térnek el egymástól. Nagyobb már az eltérés a havi közepeshőmérsékletekkel való számolás esetén, és így azok nem használhatók. A 6. ábra vízszintes tengelyén az évi párolgást, függőleges tengelyén a talajvízszint terep alatti mélységét tüntettük fel. Látható, hogy a számított évi párolgás összege a talajvízszint terepalatti mélységével csökken. A 6. ábra tehát azt mutatja meg, hogy a kavicsos homokban az évi talajvízből történő párolgás (transpiráció nélkül) mekkora lenne, ha a talajtükör állandóan azonos szinten volna és ha a (7) képlet a természetre átvihető lenne. Nevezzük el ezt a görbét a talajvízpárolgás évi jelleggörbéjének. A jelleggörbe közelítő egyenlete (a felső 10 cm-es réteg kivételével) így lenne írható. Pév = (8) TO ahol Péo a párolgás évi értéke mm-ben, m a talajvíz terep alatti mélysége m-ben. A (8) képlet segítségével kiszámíthatnánk tehát egy adott talaj vízmélység esetén az évi párolgást, transpiráció nélkül. Az évi jelleggörbékhez hasonlóan a havi jelleggörbéket is megszerkeszthetjük. A 7. ábrán kettős logaritmikus rendszerben próbaképpen ábrázoltuk a havi és évi jelleggörbéket. Ezekből a görbékből azt a következtetést vonhatnánk le, Evi párolgás [mm] 200 400 600 T t .t; § -N i5= 1000 100150 - ~ 200 IL 6. ábra. A talajvízből történő párolgás évi jelleggörbéje Abb. 6. Charakteristische Jahreskurve der Grundwasserverdunstung Fig. 6. Annual curve of evaporation from the groundwater