Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

266 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Starosolszky ö.: Vízkivételi műtárgyak vízszállítása [5] Straub—Anderson—Botvers : Importance of Inlet Design on Culvert Capacity. St. Anthony Falls Hydraulic Laboratory Technical Paper 13, Series B., Minneapolis. 1953. [6] Az öntözővíz mérése. Összeállította : Károlyi Zoltán és Starosolszky Ödön. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Tanulmányok és Kutatási Eredmények 1. sz. Budapest, 1957. [7] Szesztay Károly : Tervezési segédletek csatornák és csővezetékek hidraulikai méretezésére. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tanulmányok és Kutatási Eredmények 2. sz. Budapest, 1957. [8] Starosolszky Ödön : Helyi nyomásveszteségek számítása csővezetékekben. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tanulmányok és Kutatási Eredmények 4. sz. Budapest, 1958. Wasserfiihrung kleiner Entnahnicbauwcrke Ö. Starosolszky Die Entnahmebauwerke für Bewásserung lassen sich zu ununterbrochener Durchflussmessung heranziehen, indem man 1. die Beziehung zwischen den Wasserspiegelunterschieden und dem Durohfluss feststellt, 2. die Wasserstánde bestándig abliest und den Durchflüss aus der unter 1. ermittelten Beziehung errechnet. Im Entnahmebauwerk können vom Standpunkt der Hydraulik mehrere Durchflussarten zustandekommen (Abb. 1), von denen zu Messungszwecken nur der vollstiindig unter Druck erfolgende Durchfluss geeignet ist. Die in der ungarischen Praxis bisher benützten empirischen Faktorén (Verlustbeiwerte) zeitigen keine entsprechenden Beiwerte, hauptsachlich darum, weil sie den Eintrittsverlust nicht gebührend berücksichtigen (Abb. 2.J. Durch Messungen im Feld und im Laboratórium wurden 2—4 m lange, 30 cm weite Entnahmebauwerke mit Drosselklappen und Fallen untersucht. Die Laboratoriumsergebnisse sind bei vollstándig geöffnetem Zustand in dimensionsloser Darstellung in Abb. 3. ersichtlich. Auf Grund der Versuchsergebnisse wurde für Fálle, in denen die Bohrlánge den 25 fachen Rohrdurchmesser nicht erreicht, das Berechnungsnomogramm in Abb. 1. konstruiert. Es dient zu Náherungsberechnungen, wobei Ablesungen bis zu einer von liöchstens zwei Stellen Genauigkeit möglich sind. Discharging Capacity of Small Hydraulic Structures By Ö. Starosolszky Diversion structures in irrigation systems can be applied to continuous discharge measurement by 1. establishing the relationship between the differential head and the discharge, 2. continuous! y recording the stage. Discharges can hereafter be determined from the relationship under 1. Various types of flow may occur at and through the structure (Fig. 1). Full flow under pressure (Casse VIII.) is only suited for measuring purposes. Empirical coefficients (loss factors) used liitherto in Hungárián practice failed to yield proper rosults mainly because entrance losses were not allowed for with the appropriate weight (Fig. 2). Diversion structures with butterfly valves and gated sluices, 30 cm in diameter and 2 to 4 m in length were used during both the laboratory and the site measurements. Results obtained for the fully open condition during laboratory investigations are represented in Fig. 3. in a so-called dimensionless form. Relying on tliese experiments the design chart shown in Fig. 4. has been constructed. The chart remains valid unless the length of the pipe does not exceed the 25-fold pipe diameter. The chart is intended for approximating computations only. Discharges should be read to but the first two figures. « Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : Vágás István A Vízellátási cs Hidrogeológiai Szakosztály április 15-i ülésén Tanay Jenő adta elő néhai dr. Vígh Gyula és Tanay Jenő összeállítását a Lukács- és Császár-fürdő termálvíz-ellátásának felújítási munkálatairól. Az ismertetéssel együtt az előtanulmányok során megállapított földtani, hegyszerkezeti és hidrológiai viszonyok is tárgyalásra kerültek. A Szakosztály Vízkémiai és Víztechnológiai Bizottsága április 9-én tartotta első előadóülését. Az elnöki megnyitó után Varró István a bizottság feladatait és munkaprogramját ismertette, majd dr. Donászy Ernő adott elő ,,A felszíni vizek kémiai dinamikája és jelentősége a vízfelhasználásban" címmel. Május 20-án dr. Papp Szilárd számolt be dr. Papp Szilárd, dr. Bolberitz Károly, dr. Gregács Margit, Hegyesi László és Schiefner Kálmánnak a balatoni kutatóhajón végzett vizsgálatairól, ,,A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata, különös tekintettel az ivóvíznyerésre és a szennyvíz elhelyezésre" címmel. I * A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály előtt május 27-én Hartyányi László a kondorosvölgyi minta belvízöblözetben végzett vizsgálatait ismertette. Szólt a mintavízgyűjtő vízháztartási egyenletéről, az egyenlet egyes tényezőinek meghatározásáról, a lefolyási tényező és talajnedvesség adatairól. V. I. * A Szennyvíz Szakosztály április 28-án vitaülést rendezett hazánk első Kessener-rendszerű felületi levegőztetéssel működő elevenített iszapos biológiai szennyvíztisztító kísérleti berendezéséről. Finály Lajos összefoglalta a Csatornázási Művek kísérleti telepén végzett vizsgálatok eredményét, majd Benedek Pál, Besenyőy István és Nagy L. Dénes tett vitaindító hozzászólást. A vita további folyamán a hozzászólók a kísérletezők munkáját méltatták. A kérdésekre Marth József, Pató Tibor és Sz. dr. Muhits Katalin adott választ. A vitát Szablya Ferenc vezette. Május 28-án Nagy L. Dénes és Bártfai Szabó László előadása indított vitát a kis szennyvíztisztító berendezések hazai helyzetéről. Szalay Miklós, Salamon László és dr. Sztareczky Géza hozzászólása után a hozzászólók főleg az oldómedence alkalmazásával kapcsolatban nyilvánítottak véleményt. A vitát ifj. dr. Szabó Zoltán vezette. K. L. * A Limnológiai Szakosztály május 15-i ülésén dr. Kessler Hubert Magyarország karsztvizeiről nyújtott áttekintést. A megjelentek örömmel üdvözölték a szakosztály elnökségének azt az intézkedését, amelyben a rokontudományokkal foglalkozó szakemberek tájékoztató jellegű előadásait is programjába iktatta. Ugyanazon az ülésen hangzott el dr. Veszprémi Béla előadása a Velencei-tó nádállományának minőségéről

r valamint Donászy Ernő ,,Dunántúli és tiszántúli halastavak összehasonlító vízvizsgálata" c., Tornay Edgarnéval közösen végzett munkájáról szóló beszámolója. A nádasok kérdéshez Tóth László (Tihany) fűzött értékes kiegészítéseket, a halastavak kérdésében pedig dr. Woynárovich Elek a széntrágyázás kémiai és biológiai értékeléséről beszélt. B. A. (Folytatás a 272. oldalon).