Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Vékony lepelben mozgó víz hidraulika vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 267 Vékony lepelben mozgó víz hidraulikai vizsgálata* BOZÓKY-SZESZICH KÁROLY Csörgedeztető öntözés alkalmával, az öntözött sáv hosszában, az egyes szelvényekben a beszivárgás következtében a vízhozam különböző. De ugyanabban a szelvényben is változik a vízhozam az idő múlásával, mivel változik a víznyelés sebessége. Ennek a meglehetősen bonyolult mozgásjelenségnek hidraulikai tanulmányozása érdekében szükségesnek látszott előbb a vékony lepelben mozgó, permanens, állandó sebességű vízmozgás hidraulikaivizsgálata. Több szerző, amint azt majd látni fogjuk, a csörgedeztető öntözés hidraulikai törvényeit vizsgálva, a de Chézy képletből indult ki, a sebességi tényezőt Bazin szerint számítva. Vizsgálataink során meg akartuk állapítani, hogy vajon a csörgedeztető öntözés viszonyai közt, de feltételezve, hogy nincs beszivárgás — tehát a vízmozgás permanens — érvényes-e Bazin képlete, más szóval növényzettel borított terep esetében a relatív érdesség és hidraulikus sugár azon értéktartományba esik-e, amelyben Bazin képlete még jó eredményt ad ? A vizsgálatokat az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani tanszékének laboratóriumában végeztük Dr. Németh Endre tanszékvezető egyetemi tanár irányítása mellett. A kísérletek folyamán a laboratórium 12 m hosszú változtatható esésű, 35,53 cm széles üvegfalú csatornájának 8,45 m hosszúságii közbenső szakaszába kavics alátámasztó rétegre homokréteget helyeztünk. A homok szemeloszlási görbéje az 1. (íbrán látható. A kísérleti tér két végét vízzáróan beépített vaslemezfal zárta le, tehát a homok, illetőleg kavicsréteget vízzel feltöltve, abból elfolyás, illetőleg abba beszivárgás nem fordulhatott elő. 1. ábra. A kísérleteknél használt homoktalaj szemeloszlási görbéje 0ue. 1. Kpuean epanyAOMempuiecKOZO cocmaea necnaHHoso zpyHma, npuMeMHHozo npu ucnbimaHuax Fig. 1. Oradation curve of sand soű used for the experiments * A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült. Tanszékvezető : Németh Endre egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. A növényzetet a homoktalajba beszúrt, átlagosan 0,8 mm átmérőjű lenkórók képviselték. (1. kép). A lenkórók egymástól mért távolsága hosszirányban 2—3 cm, keresztirányban pedig 12 cm (ritka növényzet), illetőleg 6 cm (sűrű növényzet ) volt. Vizsgálataink során az adagolt vízhozamot, (melyet 1 fm széles sávra számoltunk át) a terep és a vízszín esését, a vízmélységet, (négy helyen, egy1. kép. A laboratóriumi kísérleti csatorna egy szakasza a mesterséges növényzettel 0omo 7. ynacmoK AaőopamopHoeo ucnbimameAbHoeo naHCLACI c uccKycmeeHHOü pacmumeAbHOcmbw III. 1. Section of the laboratory glass flume with artifical vegetation mástól 2—2 m távolságban) a víz hőfokát és viszkozitását mértük. Utóbbi közvetlen mérését csak eleinte végeztük el, amikor azonban azt tapasztaltuk, hogy a viszkozitásnak a hőmérséklettel való változása megegyezik az irodalmi adatokkal és a viszkozitás egyéb tényezőktől kísérleteink esetében sem függ, csupán a hőmérséklet mérésére szorítkozunk. A víz sebességét a vízhozamból és a vízmélység mért értéke alapján számított nedvesített területből számítottuk. A mérések növényzet nélküli terep, továbbá ritka, valamint sűrű növényzettel érdesített terep esetére vonatkoztak. Összesen 255 mérést végez< 0,8 0,6 OÁ 0J 0,2 0,t om om o.oi 0.03 0,02 i Szemcseatmérii, 0 [mm]