Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája
Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 251 de nem számítható : V = Vv-Vh-Vm ( 2 0) ahol rj v = 0,91—0,97 a volumetrikus, r\ h = 0,70—0,90 a hidraulikus és r\ m = 0,80—0,95 a mechanikai hatásfokot jelenti. A szivattyú kagylódiagramjának görbeserege az azonos hatásfokú pontokat a Q—II koordináta rendszerben ábrázolja (6. ábra). A kagylódiagrammot a próbatermi mérések alapján meghatározott rj = / 2 (Q) jelleggörbék alapján szerkeszthetjük meg. Segítségével megállapíthatjuk, hogy az adott szivattyút a gyakorlati feladatok megoldására mekkora munkaterületen használhatjuk. A kagylódiagram szerkesztéséhez és gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlenül szükségesek az n u n 2, n 3... stb. fordulatszámhoz tartozó Q—H görbék, amelyeket az ábrán feltüntettünk. Végeredményben a kagylódiagram és a különböző Q—H görbék segítségével megállapíthatjuk az adott szivattyú jó hatásfokú munkaterületét és a hozzá tartozó fordulatszámot. A szivattyú N = f 3 (Q) jelleggörbéje, a szivattyú tengelyén szükséges teljesítményt a vízhozam függvényében ábrázolja (5. ábra). A jelleggörbe mutatja, hogy a szivattyú teljesítményszükséglete annál nagyobb, minél nagyobb vízhozamot szállít. A Q = O vízhozamnál mutatkozó teljesítményszükséglet a zárt tolózárral működő szivattyú tengelyén szükséges. A jelleggörbe azt is mutatja, hogy a centrifugál szivattyút zárt tolózárral kell indítani, mert ekkor legkisebb a telj esitményszükséglete. A szivattyúk jelleggörbéjének ismeretében kiválasztható az adott vízhozam adott magasságra emeléséhez, a rendelkezésre álló szivattyúk közül a legjobban megfelelő, a legjobb hatásfokkal működő szivattyú. A kiválasztásnál az adott Q vízhozamhoz és H ma n szállítómagassághoz lehetőleg olyan M munkapontot keresünk, amely egybeesik a kagylódiagram középpontjával. A 7. ábrán gyakorlati szempontból megfelelő szivattyúkiválasztást mutatunk. Láthatjuk, hogy az üzem Q és Hman koordinátájú M munkapontban biztosítható, ha a szivattyút n fordulatszámmal járatjuk. A munkapont helye megváltozik, ha az előbbi feltételek (a cső átmérője, hossza, szerelvények száma és típusa stb.) megváltoztatásával a veszteségeket növeljük. Erre mutat példát a H'„ jelleggörbe. Az iij munkapont pedig M' lesz. 5. A hajtómotor feladata és működésének hatása a hidraulikai viszonyok alakulásra A hajtómotor feladata a permetező berendezésben az energia szolgáltatása a szivattyú és a hozzákapcsolt berendezések — esetünkben a csővezeték, a szerelvények és szórófejek — hidraulikai feladatainak ellátására. A szivattyú teljesítményigényét a gépcsoportnak olyan hidraulikai jellemzői határozzák meg, amelyek a motortól csak látszólag függetlenek. Vizsgálataink során tehát a motorral — mivel működése, teljesítménye és 7. ábra. A gyakorlati szempontból megfelelő szivattyú kiválasztása 0U3. 7. Bbiöop Hacoca, coomeemcmeywufeao c npaicmutecKOü moHKu 3penun Fig. 7. Selection of the pump having optimum práctical properties fordulatszáma hatással van a hidraulikai viszonyok kialakulására — is foglalkoznunk kell. A szivattyú jelleggörbéinek vizsgálata során megállapítottuk, hogy azok az n = const. fordulatszámhoz tartoznak. Ha a fordulatszám megváltozik, akkor az üzemi viszonyokat is más görbék jellemzik. A permetező öntözésnél leggyakrabban használt belsőégésű motorok, amennyiben nincs fordulatszámot szabályozó berendezésük, teljesítményüket és fordulatszámukat, elsősorban a terheléstől és az üzemanyag adagolásától függően, igen tág határok között változtathatják. Ennek következtében, kizárólag a motor működésének hatására, a szivattyú munkapontja is megváltozhat. Ha a motor fordulatszáma változik, a munkapont nem marad ugyanazon a Q—H görbén, mint az 5. és 7. ábrán láttuk, hanem a cső8. ábra. A szivattyú vízszállítása változó fordulatszám esetén 0ue. 8. Pacxod Hacoca e CAytae pa3Hoeo HUCAÜ oöopomoe Fig. 8. Pump discharge in case of varying pump speed