Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája

Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 251 de nem számítható : V = Vv-Vh-Vm ( 2 0) ahol rj v = 0,91—0,97 a volumetrikus, r\ h = 0,70—0,90 a hidraulikus és r\ m = 0,80—0,95 a mechanikai hatásfokot jelenti. A szivattyú kagylódiagramjának görbeserege az azonos hatásfokú pontokat a Q—II koordináta rendszerben ábrázolja (6. ábra). A kagylódiagram­mot a próbatermi mérések alapján meghatározott rj = / 2 (Q) jelleggörbék alapján szerkeszthetjük meg. Segítségével megállapíthatjuk, hogy az adott szivattyút a gyakorlati feladatok megoldására mekkora munkaterületen használhatjuk. A kagy­lódiagram szerkesztéséhez és gyakorlati alkalmazá­sához elengedhetetlenül szükségesek az n u n 2, n 3... stb. fordulatszámhoz tartozó Q—H görbék, amelyeket az ábrán feltüntettünk. Végeredmény­ben a kagylódiagram és a különböző Q—H gör­bék segítségével megállapíthatjuk az adott szi­vattyú jó hatásfokú munkaterületét és a hozzá tartozó fordulatszámot. A szivattyú N = f 3 (Q) jelleggörbéje, a szi­vattyú tengelyén szükséges teljesítményt a víz­hozam függvényében ábrázolja (5. ábra). A jel­leggörbe mutatja, hogy a szivattyú teljesítmény­szükséglete annál nagyobb, minél nagyobb víz­hozamot szállít. A Q = O vízhozamnál mutat­kozó teljesítményszükséglet a zárt tolózárral működő szivattyú tengelyén szükséges. A jelleg­görbe azt is mutatja, hogy a centrifugál szivattyút zárt tolózárral kell indítani, mert ekkor legkisebb a telj esitményszükséglete. A szivattyúk jelleggörbéjének ismeretében kiválasztható az adott vízhozam adott magas­ságra emeléséhez, a rendelkezésre álló szivattyúk közül a legjobban megfelelő, a legjobb hatásfokkal működő szivattyú. A kiválasztásnál az adott Q vízhozamhoz és H ma n szállítómagassághoz lehe­tőleg olyan M munkapontot keresünk, amely egybeesik a kagylódiagram középpontjával. A 7. ábrán gyakorlati szempontból megfelelő szivattyú­kiválasztást mutatunk. Láthatjuk, hogy az üzem Q és Hman koordinátájú M munka­pontban biztosítható, ha a szivattyút n fordulat­számmal járatjuk. A munkapont helye megvál­tozik, ha az előbbi feltételek (a cső átmérője, hossza, szerelvények száma és típusa stb.) meg­változtatásával a veszteségeket növeljük. Erre mutat példát a H'„ jelleggörbe. Az iij munkapont pedig M' lesz. 5. A hajtómotor feladata és működésének hatása a hidraulikai viszonyok alakulásra A hajtómotor feladata a permetező beren­dezésben az energia szolgáltatása a szivattyú és a hozzákapcsolt berendezések — esetünkben a cső­vezeték, a szerelvények és szórófejek — hidrauli­kai feladatainak ellátására. A szivattyú teljesít­ményigényét a gépcsoportnak olyan hidraulikai jellemzői határozzák meg, amelyek a motortól csak látszólag függetlenek. Vizsgálataink során te­hát a motorral — mivel működése, teljesítménye és 7. ábra. A gyakorlati szempontból megfelelő szivattyú kiválasztása 0U3. 7. Bbiöop Hacoca, coomeemcmeywufeao c npaicmu­tecKOü moHKu 3penun Fig. 7. Selection of the pump having optimum práctical properties fordulatszáma hatással van a hidraulikai viszo­nyok kialakulására — is foglalkoznunk kell. A szivattyú jelleggörbéinek vizsgálata során megállapítottuk, hogy azok az n = const. for­dulatszámhoz tartoznak. Ha a fordulatszám meg­változik, akkor az üzemi viszonyokat is más gör­bék jellemzik. A permetező öntözésnél leggyak­rabban használt belsőégésű motorok, amennyiben nincs fordulatszámot szabályozó berendezésük, teljesítményüket és fordulatszámukat, elsősorban a terheléstől és az üzemanyag adagolásától füg­gően, igen tág határok között változtathatják. En­nek következtében, kizárólag a motor működésé­nek hatására, a szivattyú munkapontja is meg­változhat. Ha a motor fordulatszáma változik, a munkapont nem marad ugyanazon a Q—H gör­bén, mint az 5. és 7. ábrán láttuk, hanem a cső­8. ábra. A szivattyú vízszállítása változó fordulatszám esetén 0ue. 8. Pacxod Hacoca e CAytae pa3Hoeo HUCAÜ oöopomoe Fig. 8. Pump discharge in case of varying pump speed

Next

/
Thumbnails
Contents