Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája
252' Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés vezeték H v jelleggörbéjén mozogva pillanatról pillanatra más-más fordulatszámhoz tartozó Q— H görbére lép (8. ábra). A permetező öntözés állandó, ill. közel állandó nyomás melletti üzemét tulajdonképpen a motor fordulatszámának változtatásával érik el. A 9. ábrán világosan látható, hogy állandó nyomás, ill. állandó H ma n szállítómagasság mellett a, a, Vízszállítás, Q [l/sec] 9. ábra. A szivattyú vízszállítása állandó szállítómagasság esetén 0ue. 9. Pacxod nacoca npu nocmoHHHOü eucome nazHemaHun Fig. 9. Pump discharge in case of constant delivery head a szivattyú által szállított vízhozam növekedik, ha nem a legtávolabbi, hanem a szivattyúhoz közelebbi területrészen öntözünk. A szivattyú által szállított vízhozam azért nő meg, mert a rövidebb csővezeték H' v és H" nyomásvesztesége is kisebb, mint a legtávolabbi pontra számított H v nyomásveszteség. A H' v és II'.' jelleggörbék ennek megfelelően laposabbak, mint a H v jelleggörbe, ezért a nagyobb vízhozamhoz tartozó tartományban metszik a Q—H görbét. Az itf, és M 2 munkaponthoz tartozó Q 2 és Q 3 tehát nagyobb lesz, mint az M munkaponthoz tartó Q vízszállítás. Az állandó nyomás, ill. helyesebben kifejezve az állandó szállítómagasság melletti szivattyúzási üzem tehát a motor fordulatszámának változtatásán alapszik és a szórófejeknél kilépő vízhozam növekedését vonja maga után. Az összetett hidraulikai vizsgálat elvégzése után módunk lesz arra, hogy az üzemet úgy irányítsuk, ahogyan a helyi lehetőségek, követelmények stb. megkívánják. A kérdés megoldására ebben a tanulmányban nem térünk ki. II. A gépcsoporttal kapcsolt szabad végződésű és szórófejjel felszerelt csővezeték hidraulikai méretezése 1. A gépcsoporttal kapcsolt szabad végződésű csővezeték hidraulikai méretezése A következőkben a hajtómotorral és a szivattyúval kapcsolt csővezeték hidrauhkai méretezésének néhány példáját mutatjuk be. A permetező berendezés alkotóelemei közül tehát itt a csővezeték, a szivattyú és a hajtómotor együttes működését vizsgáljuk. Feltételezzük, hogy a csövek vízszintes helyezetűek és a végükön szabad kifolyás van. A feladatok a következők : 1. jeladat: a H ma n szállítómagasság meghatározása, a szivattyú és hajtómotor kiválasztása, ha adott D (mm) a csővezeték átmérője, L (m) a csővezeték hossza, Hstat (m) a szívóaknában levő vízszint és a cső vége közti magasságkülönbség, valamint Q (l/sec) a cső végén kivett vízhozam (10a. ábra ). A feladat megoldásánál először is kiszámítjuk a szivattyú környezetében elhelyezett szerelvények h s z és az adott csővezeték h v nyomásveszteségét, majd a (13) egyenlet segítségével a manometrikus szállítómagasságot. A H ma n és Q adatpár ismeretében pedig olyan szivattyút választunk, amelynek kagylódiagramján az M munkapont jó hatásfokú mezőbe kerül (10b. ábra). Az ábrán a (11) egyenlet segítségével kiszámított csővezeték jelleggörbét is feltüntettük, bár a feladat megoldásához csak akkor lenne szükséges, ha az »/perc fordulatszámot nem tudnánk biztosítani. Az n x vagy n 2 fordulatszámra való áttérés következményeit az ábra segítségével megállapíthatjuk. 10. ábra. A szivattyú kiválasztása adott csővezetékhez ®uz. 10. Bbiöop Hacoca ÖAH ÖÜHHOZO mpyőonpoeoda Fig. 10. Selection of the pump for a given pipeline 2. feladat: a H ma n szállítómagasság és a cső Q vízszállításának meghatározása, ha adott a szivattyú és a csővezeték (11a és 11c ábra). A feladatot legcélszerűbben grafikus úton lehet megoldani. Megszerkesztjük a 3c ábrához hasonlóan a csővezeték H v jelleggörbéjét és metszésbe hozzuk a szivattyú Q—H görbéjével. A két görbe metszéspontja az M munkapont. A keresett H ma n és Q az ábrából leolvasható. a z a a, vízszállítás, Q [t/sec] a. Szivattyú és hajtómotor
