Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Bulkai Lajos: A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje

Bulkai L.: Győri Víz- és Csat. Müvek 75 esztendeje Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 187 y/////////// ///RÉVFALU'///' OYAR VAROS BELVÁROS SZIGET' suotpesr rn, ÚJVÁROS. JANCSÍ-FALU tvirjí SZALMA-TELEP <y/////// NAOORVAROS:••. Mérték: JELMAGYARÁZAT 1. KÖZPONTI SZ/V TELEP 2. SYARNEBYED/ SZÍV. TELEP 3. PETŐFI-HIDI SZ/V. TELEP 4. RÉVFALUI SZIV. TELEP 5. PATA HÁZ! BELVÍZÁTEMELŐ 6. MÁKOSDÜLÖ! BELVÍZÁTEMELŐ PINNYEO 3. ábra : Cyőr szennyvíztermelő-telepeinek és gyűjtőinek helyszínrajza 1958-ban 0ue. 3. PacnoAOMcemie nepeKaHueaioufux cmanifuü cmonnux eod U coőupameAeü e e. JJbep « 1958-OM zody Abb. 3. Lageplan der Abwasserpumpwerke und Abwasserkanale von Győr im Jahre 1958. ket a teleptől 800 m-re keletre akarták szivattyúval beemelni, nehogy a város területén folyjék az erősen szennyezett víz a folyóba. Ugyanakkor a főcsatorna mellett elhelyezkedett Városrét felé vészkiömlőt kívántak építeni, hogy ez a Városrétre való visszaduzzadás útján tározza a záporok vízét addig, amíg a szivattyúk azt magas vízállás esetén hosszabb üzemeléssel át nem tudják emelni. Sajnos, sem ez utóbbi gondolat, sem pedig a száraz szennyvizek keletebbre való bevezetése nem valósult meg. Az átemelő telep csak magas Duna-vízállásnál dolgozik, egyébként gravitációval ömlik a szennyvíz a folyóba. Az egész szennyvíztisztítás egy, ma már szűk homokfogóból és durva-rácsból áll, s mivel a város a beömlő helytől kelet felé is terjed, ma már azt mondhatjuk, hogy a szennyvíz a városon belül ömlik a Dunába. A hígítás mértéke szélső esetben nagyon alacsony vízállásnál kb. 40-szeres (40 000 m

3/óra folyóvíz-hozam és 1000 m

3/óra szennyvíz), átlagosan 200-szoros. Újváros csatornái eddig az időpontig a volt vámháznál (Sztk. épület mellett) nyertek bevezetést a Rábcába. Mivel azonban a Rábcát 1906ban más mederbe terelték, így a csatornákat a Rába partja felé a régi Hosszúhíd (ma Petőfi-híd) irányában építették meg. E híddal épült meg a szennyvízátemelő telep, mely a Belváros felé szivattyúzza a vizet, de mód van a Rábába történő gravitációs kiömlésre és a folyó felé való szivattyúzásra is (mellékgyűjtő mérete 120/180 cm). A hálózat tisztítását vízöblítéssel tervezték. E végből szerelték fel 1905-ben a hosszúhidi telepen a később ipari vizet szolgáltató szivattyút s építettek ki külön csőhálózatot, mely a zsilipekkel ellátott öblítő aknákhoz szállította a vizet. Újváros nyugati oldalán mély terület helyezkedik el (ma Gorkij telep), melynek belvizeit az ugyancsak 1906-ban épült mákosdülői szivattyútelep emeli a Rábába. Főcsatornája 80/120 cm (3. ábra). Győrsziget csatornázására 1908-ban került sor s gyűjtőjét a hosszúhidi telepre kötötték (A mellékgyűjtő mérete 120/180 cm). Gyárváros csatornázása a volt Ágyúgyár építésével együtt oldódott meg 1914—16. között. (Főgyűjtője 120/180 cm méretű). Ennek a városrésznek főgyűjtőjét az Iparcsatorna felé irányították, majd az alatt akarták átbújtatni és a szennyvizet a várostól jóval keletebbre, Likócs körül tervezték a Dunába engedni. így mód nyilt volna a mai Repülőtér környékén felépült gyárak csatornázására is. A terv azonban csak részben valósult meg, amennyiben a főgyűjtő még az Iparcsatornát sem éri el a Puskás Tivadar (volt Teleszky) úton, viszont a szennyvizek átemelésére megépült a ma is működő gyárnegyedi szivattyútelep, mely a csatornarendszer egy magasabb pontjából emel a belvárosi főgyűjtő felé a ma már igen szűknek bizonyult Kandó utcai szennyvízcsatornán keresztül. Ugyanez a telep emeli át a Szabadhegy felől