Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Bulkai Lajos: A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje

184 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Bulkai L.: Győri Víz- és Csat. Művek 75 esztendeje garas elrendezéssel, 100 m körüli egymástól való távolsággal. Erre főként a rendelkezésünkre állott kert adott okot (nem kellett egyelőre újabb terü­leteket kisajátítani), másrészt az az elméleti meg­fontolás, mely szerint hosszú szivornyánál a távolabb álló kutak hozama a leszívás csökkenése miatt hozzávetőleg ugyanannyit esik, mint ameny­nyivel sugaras elrendezésnél a kutak egymásra hatása csökkenti a vízhozamot. E feltételezést a gyakorlat igazolta. Sajnos azonban túl közel ke­rültünk így a mezőgazdasági művelés alatt álló területekhez, amit a vegyvizsgálatoknál a nitrogé­nek magasabb számértéke is érzékeltet. Bakterioló­giai veszély azonban nincs, mivel a csövek hasítása általában 10 m-rel kezdődik a terep alatt. E ku­takat csak 1954-ben kapcsoltuk be a vízszolgálta­tásba. Erre az időre esik ugyancsak a Mélyépterv. által készített tervek alapján a révfalui vízmű és az Úttörő (régebben Erzsébet) ligetben fel­építeni szándékolt új víztorony közötti 0 500-as főnyomócső vezeték fektetésének elkezdése is. A cső fektetésével egyidejűleg az egyik 0 300-es révfalui főnyomócsövet megszüntettük, mert en­nek helyére került a' nagyobb méretű vezeték. E munka megszakításokkal folyt s a cső csak 1958-ban jutott az új víztorony környékéig. Hossza 5,4 km, anyaga ö. v., tömítése az első 2 km-en faékes, a többi részen ólom. Közben 1954 júliusában történt a vízmű életének nagy katasztrófája, amikor az ásvány­rárói gátszakadás következtében a révfalui víz­Évi víztermelés 1000 m 3 Város lakossága 1000 fő Hálózat hossza km Bekötések száma db Vízmérővel ellátott bekötések száma db Vízmérővel mért fogyasztás 1000 m 3 Napi termelési kapacitás m 3 Ipartelepek napi fogyasztása m 3 Közületek napi fogyasztása m 3 Hálózati veszteség (nem fiz. fogyasztás) % Örvendetes jelenség a vízmérő-ellátottság növekedése a hálózati veszteség erős csökkenésé­vel, bár ez utóbbira kedvezően hat a belső beren­dezések állandó ellenőrzésének megszervezése az évenként kétszer végzett éjjeli lehallgatással együtt. Noha az ipartelepek ivóvíz-fogyasztása szá­zalékosan nem növekedett a legutóbbi 5 esztendő alatt, m 3-ben azonban elég erősen, pedig azóta egyik legnagyobb fogyasztónk a Vagongyár ivó­vízben teljes önellátásra tért át. Érdeklődésre tarthat számot 1957. évi faj­lagos áramfogyasztásunk, mely az egész üzemre vonatkozóan 0,345 Kwó/m 3. A szolgáltatott víz keménysége 13—17 nkf, hőfoka 11—16 C°, a nyomás legnagyobb értéke a hálózaton pedig 3,5 atm. Hálózatunk anyaga szerinti megosztása : művet teljesen elöntötte az árvíz. Villamos motor­jainkat ugyan időben biztonságba helyeztük, de az egyéb gépek, berendezési tárgyak stb. víz alá­•kerültek. Főgépházunkat 3,5 m magasságig, vas­talanítónk gépházát, csőpincéjét teljesen elöntötte, sőt a szűrőkazánok helyiségében is 30—40 cm magasan állt a szennyes víz. 2 db újonnan készült kútaknánkat megemelte a felhajtó erő, s ezzel eltörte a szivornyákat. Noha a gyűjtőkút tetejéről 2 db Honvédszivattyúval dolgoztunk a háló­zatra, Kiskút vízhozama is kétszeresére nőtt, s a vízellátás biztosítása érdekében 8 db gyári és­egyéb kutat kötöttünk kis szivattyúk közbeik­tatásával a hálózatra, termelésünk mégis kevés volt. Szerencsére, a biztonságból túlklórozott vizet nem szívesen fogyasztotta a lakosság. 1956-ban egy törpe vízmű vei láttuk el a ná­dorvárosi új bérháztömböket. E vízmű éjszaka nem dolgozik s napi termelése 400 m 3 körüli. Ugyanekkor kezdtük fúratni az új kiskúti artézi kutat is, mely azonban csak 1957-ben kez­dett vizet szolgáltatni. Bár tudtuk, hogy a kút­fúrás itt nem gazdaságos, de a meglevő berendezé­sek jobb kihasználása, valamint a Duna déli oldalán fekvő városrész rendkívüli esetekre tör­ténő nagyobb vízbiztonsága érdekében végez­tettük azt el. Jelenleg ez Győr legmélyebb kútja: 395 m. Vízhozama 830 l/p, 19,3 m depresszió mellett. Nyugalmi vízállás +7,0 m. Az alábbiakban láthatók az üzem 1957. év végi adatai, melyek a megelőző 5—-10 évhez képest jó összehasonlítási alapot adnak : 1. táblázat 1947. 0/ /o 1952. /o 1957. /o 3205 3 529 4 554 55 70 75 78 85 98,5 3050 3 200 3 700 550 18 2 500 78 3 100 84 726 22,6 2 205 63 3 662 80 9000 22,6 10 000 14 000 900 10 3 500 35 5 000 35,7 950 10,5 1 400 14 2 800 20 48,2 26 12,2 ö. v. 84%, aszbesztcement 15%, acél (hidakon) 1%. Az ívóvíz ára minden fogyasztónak 84 fill/m 3, míg az önköltségi ár 48 fill/m 3. A vastalanítás önköltsége 10 fill/m 3. Jelenlegi jellemzőnk ismét az, hogy alacsony vízállás idején (pl. 1957. végén 140 cm-es győri vízállásnál csak mintegy 11 000 m 3 volt napi termelési kapacitásunk) nem tudjuk kielégíteni a szükségletet. Emiatt erős ütemben szeretnénk elvégezni az üzem bővítését. A Mélyépterv elkészítette a 150 000 lakosra felnövő város víz­ellátásának gerincét alkotó főbb létesítmények terveit: így a 30 000 m 3/nap teljesítményű új révfalui gépházét és 22 000 voltos trafóházét, a főnyomóvezetékét, a 2000 m 3-es új víztoronyét. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda széleskörű A győri ivó-víznní jellemző adatainak alakulása 1947-től 1957-ig

Next

/
Thumbnails
Contents