Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Zsuffa István: A Sajó és a Hernád folyóra 1958-ban kiadott hosszúidejű előrejelzés és bírálata

Zsuffa I.: A Sajó és Hernádra vonatkozó előrejelzés bírálata Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 179 Miskolcon és Lillafüreden 1958 májusában 15 mm csapadékot észleltek. Mindkét, kb. 50 éves adatsorú, állomáson ez volt az eddig észlelt leg­kisebb májusi csapadékösszeg. A csapadék elmara­dása mellett a szubtrópusi levegő jelenléte a hő­mérsékletet is jelentősen megemelte. Miskolcon a 15,5 C° sokévi középhőmérsékletnél 4°-kai maga­sabbat, 19,5 C°-ot észleltek (!). A budapesti 178 éves adatsor tanúsága szerint 124 évre vissza­menően nem volt ilyen forró május Magyarorszá­gon. A rendkívüli meleg természetesen a párolgást is megnövelte. Hozzávetőleges számításaink sze­rint az átlagosnál 60—80%-kal több vízmennyiség párolgott el. Májusi előrejelzésünk pontosságát tehát az ed­dig még nem észlelt rendkívül csekély májusi csa­padék és ennek következtében rendkívül kicsiny felszíni lefolyás, valamint az átlagosnál lényege­sen nagyobb párolgás rontotta le. A jövőben a most észleltnél nagyobb eltérés aligha fordulhat elő. A száraz májussal ellentétben június második fele egészen kivételesen csapadékos volt. Már a hazánk fölött 9—13-a között átvonuló ciklonokból mint­egy 50—120 mm csapadék hullott, de a legtöbb csapadékot a 19-én betört és 30-áig itt stagnáló óceáni eredetű levegőtömegek okozták. A 4. ábra tanúsága szerint a csapadék zöme a Bükk térségé­ben, Felsőzsolca vízgyűjtőjében hullott. A víz­gyűjtő geológiai felépítésén kívül ez magyarázza a Felsőzsolcára kapott nagyobb eltéréseket. (Általá­ban a nagyobb földalatti tározóterek — karszt jára­tok — a hosszúidejű előrejelzés szempontjából kedvezőek, ezért itt kevésbé volt érezhető a má­jusi forróság hatása, viszont a júniusi nagy csapa­dék visszatartásával a későbbi kisvizek jobban megemelkedtek. Ez az eltérés természetesen a biztonság javára szolgál.) A rendkívüli csapadékos júniusban Miskolcon összesen 218 mm, vagyis olyan mennyiség hullott, amilyen havi összeg az 50 éves adatsorban egyáltalán nem fordult elő ! Az egyes záporcsapadékok bősé­gén kívül szokatlanul nagy kiterjedésük is feltűnő. A rendkívüli csapadék páratlanul magas ár­hullámot okozott, amely Felsőzsolcánál 220 m 3/s­mos vízhozammal tetőzött. A legutolsó 30 év víz­hozamstatisztikája szerint a júliusban eddig ész­lelt maximális vízhozam 80 m 3/s volt. Ezzel ellen­tétben Felsőzsolcán júliusban 12 napon át volt 80 m 3/s-on felüli a napi középvízhozam! A hatal­mas árvíz természetesen igen jelentékeny beszivár­gással párosult és az így megnövekedett felszín alatti vízkészlet nagymértékben megnövelte a kisvízhozamot. Ezek alapján a júniusi csapadék és lefolyás ugyancsak egészen egyedülálló végletet jelent. Tehát az augusztusban észlelt eltérések — amelyek főleg Felsőzsolcán jelentkeztek — meg­okolhatok, és a jövőben ennél nagyobb eltérések előfordulása nem valószínű. Abb. 4. Verteilung der auf das Einzugsgebiet des Sajó und Hernád im Juli 1958. herabgefallenen Niederschlage. A fent vázoltak alapján úgy véljük, hogy a Sajó és a Hernád rendszerére kidolgozott előrejel­zési segédletek a valósággal jól egyező értékeket adhatnak és a kidolgozott módszer több-kevesebb változtatással többi folyónkra is alkalmazható lesz. Az 1958. évi rendkívüli időjárás jellemzését Vancsó Imre meteorológus állította össze, az előre­jelzések __ elvégzéséhez szükséges számításokat Laczkó Ágnes mérnökhallgató végezte el. Kritik der fiir die Flüsse Hernád und Sajó im Jahre 1958. herausgegebenen langfristigen Voranmeldung I. Zsuffa Das Wissenschaftliche Forschungsinstitut für Wasserwirtschaft (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) hat im Jahre 1957. ein langfristiges Voranmel­desystem für die Voranmeldung der mittleren und kleinen Sommer-Abflussmenge der Flüsse Sajó und Hernád entwickelt. Auf Grund der Behelfe können die zu erwartenden Werte der mittleren Sommer-Abfluss­mengen bei durchschnittlichem Sommerwetter, so wie auch die unteren Grenzwerte der im Sommer zu erwar­tenden Abflussmengen d. h. die untere Begrenzungs­kurve der zu erwartenden Abfluss-Ganglinie ermittelt werden. Die erste Versuchsvoranmeldung wurde am 1. Mai 1958. herausgegeben ; die für die Grenzstationen vorausgemeldeten Werte wurden auch dem Pressburger Hydrometeorologischen Institut zugesandt. Zwisehen den vorangemeldeten und den tatsáchlich beobachteten Werten besteht — laut der im ungarischen Text veröf­fentlichten Tabelle — eine befriedigende Übereinstim­mung und die beobachteten Abweichungen können mit der ausserordentlichen Witterung des Sommers 1958. erklárt werden.

Next

/
Thumbnails
Contents