Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Bulkai Lajos: A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje

180 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. VÍZELLÁTÁS A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje BULKAI LAJOS A Győri Víz- és Csatornaművek 1958 nyarán ünnepelték 75 éves fennállásukat, mely alkalommal a Magyar Hidrológiai Társaság jubileumi ankétot rendezett Győrött, aliol a résztvevők megtárgyalták az üzem jelenlegi problémáit. Ezen ankét alapját nyújtotta az alábbi tanulmány, mely az üzem múltjával és jelenlegi állapotával foglalkozik. Ivóvíz Győr városa folyókkal részekre osztott sík területen helyezkedik el átlagosan 113 m-rel az Adria szintje felett. A település legmagasabb és legalacsonyabb szintje közt a különbség 10 m. A föld színe alatt azonban a geológiai rétegződések egyáltalán nem helyezkednek el ilyen közel vízszintes formában. Az 1. ábra délkelet északnyugat irányú metszetben mutatja e területrész geológiai elrendeződését, melyből látható, hogy a Bakony röghegységére támaszkodnak a pannon (agyag-homok) rétegek, majd ezek a Győrtől délre elhelyezkedő dombvonulatok Győrszabadhegynél, a város határában eltűnnek a föld színéről s a Kisalföldi-medence lesüllyedésének megfelelően a föld alatt folytatódnak. E rétegek fölé azután a Duna, Rába stb. folyók jégkorszakbeli és jelenkori kavics, ill. homokos kavics hordalékai kerültek. Ezt a kavicsréteget ugyanezek a folyók állandóan táplálják vízzel, miért is itt a legfelső talajvíz szintje állandó függvénye a folyók vízállásának. Természetesen a talajvíz szintje sem képzelhető el vízszintes síknak, hanem az a NagyDuna, ill. Pozsony irányából Győr felé lejt. Ez a hatalmas kavicskatlan tehát, ami a Kisalföld és főként Szigetköz alatt rejtőzik, szinte kiapadhatatlan vízforrás. Csupán az itt tárolt víz minősége ellen lehet kifogás, mivel az a Nagy-Duna felől a MosoniDunaág felé, ill. Győr felé közeledve növekvő vasés mangántartalmat mutat. Míg a Nagy-Duna ^^, ^m n^ Fjn 7 r Banoiy "r-wróos Pannóniai rétegek Pleisztocén és hoiocén fúrt kutak Vetődések terepe Duno-Sóbo kavics 1. ábra : Geológiai metszet 'Győr környékéről 0ue. 1. reoAoemecKuü pa3pe3 OKpecmHOcmu z. üb'ép Abb. 1. Geologisches Profil durch die Umgebung von Győr mellékén 0,3 mg/I Fe-t és nyomokban kimutatható Mn-t, addig a Mosoni-Duna, s Győr mellett 3,5 mg/l Fe-t, valamint 0,3 mg/l Mn-t mértek. Érdekes, hogy a Nagy-Duna mellékén a homokos kavicsréteg felső része, míg a Mosoni-Duna mellett az alsó rész mutat kevesebb vastartalmat. A vastartalom előbb vázolt alakulását a következőképpen lehet magyarázni. A felülről lefelé szivárgó csapadék oxigéndús vize főként a legfelső iszapos, homokos rétegekben kimutatható vastartalmat oldja ki az ugyanazon rétegekben található szervesanyagok bomlásából származó szénsav segítségével. Ezért magasabb általában a vastartalom (de a mangántartalom, sőt a szénsavtartalom is) a homokos kavics felső részén. A Nagy-Duna mellett viszont érvényesül a folyam öblítő hatása, mely főként a réteg felső részén csökkenti a vas és mangántartalmat. E víztartó kavicsréteg vastagsága, ill. a pannonüledékek legfelső agyagrétegének teteje Győr városában 6—8 m-re, a révfalui vízműnél 30—40 m-re, Ásványrárónál 70—80 m-re, Magyaróvárnál több száz méterre található meg a térszint alatt. A pannonüledékek nagyobbrészt agyagrétegek és a víztartó homokrétegek elég vékonyak, finom szemcséjűek, ezért vízhozamuk is viszonylag kevés. Összehasonlításul közlöm egy átlag révfalui,, tehát kavicsrétegbe fúrt és a legújabb kiskúti artézi kút (pannonhomok) szűrőfelület m

2-re és 1 m depresszióra vonatkozó vízhozamát kompresszorozáskor : Révfalui vízmű 36,0 l/perc/m

2/m depr. Kiskúti vízmű 2,6 l/perc/m

2/m depr. Az előbb leírtak tehát önmagukból adódóan határozzák meg azt, hogy a város vízellátásának alapja elsősorban a folyók által táplált kavicsréteg lehet. Valóban, amikor 1883-ban, Magyarországon a főváros után legelőször, nyolc évi huzavona után Frischauf Kandid bécsi mérnök terve szerint elkezdődött a győri vízmű építése, annak kútját a vízvezetékrendszer megépítésének leglelkesebb apostola, Bierbauer Lipót bencés tanár javaslatára a kiskúti ligetben erre a kavicsrétegre telepítették. Akkor ugyan még nem a tudományos hidrogeológiai kutatás, hanem a város fekvése és a vizet adó kút fertőzésmentes, környezetben való elhelyezhetősége indokolta a kiskúti vízmű telepítését. Ott — ma is működő — 0 5,6 m és 7 m mély ásott kutat, majd gőzgéppel hajtott dugattyús szivattyúk számára kazánházat, gépházat, szolgálati lakásokat létesítettek. Innen mintegy 2 km hosszú 0 225-ös ö. v. csővezeték szállította a vizet az ugyanakkor megépült Budai úti