Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Ubell Károly: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvízviszonyai

174 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai 1850 —i— 1840 1830 1820 1800 [km] 8. ábra. A Duna hossz-s a Duna vízállásváltozásainak hatásaként előálló talajvízforgalom hossz-szelvény szerinti megoszlása Abb. 8. Lángsschnitt der Donau und die sich als Einfluss der Pegelstandsánderungen der Donau meldende lángsschnittmassige Verteilung des Orundwasserverkehrs Fig. 8. Profilé of the Danube River and the distribution along the profilé of the groundwater exchange due to changes in stage in the Danube River vetődött fel az a kérdés, hogy a talaj vízháztartásban milyen változások várhatók. Kisebb mértékű elváltozásra kell számítanunk a természetes állapotokat tekintve is, mert a Duna fokozatos mederemelkedésével együtt a talajvízhelyzet is változik [5, 6]. A legfontosabb azonban az, hogy mely területrészekre kiterjedően és milyen mértékű változásra kell számítanunk abban az esetben, ha megépülnek a tervezett felső dunai vízerőművek. Ezért a jelenlegi természetes talaj vízháztartásnak a lehető legjobb megismerésére kell törekednünk, mert ennek segítségével állapíthatjuk meg azokat a törvényszerűségeket, amelyek a következtetésekre felhasználhatók. IRODALOM [1] Honti Gyula : A Szigetköz talaj vízviszonyainak vizsgálata. Beszámoló a VITUKI 1954. évi munkásságáról, Budapest, 1955. [2] Juhász József: Adatok az alföldi talajvízről különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közlemények 1953. 2. sz. [3] Juhász József : A szivárgás vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. [4] Károlyi Zoltán: A Hanság és a Fertő tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények 1955/ /3—4. sz. [5] Károlyi Zoltán: A magyar Felső-Duna vízszínemelkedésének hatása a Szigetköz belvízviszonyaira. Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról, Bpest, 1956. [6] Károlyi Zoltán : A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása. Vízügyi Közlemények 1957. 3. sz. [7] Kovács György : A Hanság és a Fertőzug talajvízviszonyai. Vízügyi Közlemények 1957. 4. sz. [8] Rónai András : A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950—1955. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XLVI. kötet 1. füzet, Budapest 1956. [9] Ubell Károly : Talaj víztározódás a csapadék hatására. Vízügyi Közlemények 1953. 2. sz. [10] Ubell Károly: A talajvízjárás törvényszerűségei. Beszámoló a VITUKI 1954. évi munkájáról, Budapest 1955. líodenverhiiltnisse des südlichcn, auf ungarisches Gebiet fallenden Teiles des Kisalföld K. Ubell Kandidat der technischen Wissenschaften Der Kisalföld verfügt wegen des máchtigen Schuttkegels der Donau und ihren Nebenflüssen, der grobkörnigen grundwasserspeichernden Grundschicht und wegen des Hangbett-Oharakters der Donau über einen áusserst zusammengesetzten Grundwasserhaushalt. Der südliche Teil des Kisalföld, das Győrer Becken (Abb. 1.) kann aus dem Gesichtspunkte des geologischen Áufbaues in zwei Teile unterteilt werden. Von der Donau bis zur Hanság befindet sich der einfacher aufgebaute Schuttkegel der Donau. Hier kann die sandige Kies-Grundschicht als vollkommen zusammenhángend betrachtet werden. Der sichsüdlich vomHanság befindliche Schuttkegel ist von gemischter Struktur,