Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 175 die verschiedenartigen Schichten wechseln dicht ab (Abb. 7.). Auf dem untersuchten Gebiet können im allgemeinen zweierlei Grundwasserführungen unterscheiden werden (Abb. 2.) und zwar abhángig davon, welche Faktorén auf die Grundwasserführung entscheidend wirken, können drei Gebietsteiie abgesondert werden (Abb. 3). 1. Das Einsiekern der Niederschláge und die Verdunstung beeinflussen überall die Grundwassersehwankung. Auf dem südliehen Teil des Scbuttkegels der Donau, im Hanság und im bedeutenden Teil des Rábaköz wird der jáhrlieh periodisch eintretende Grundwasserersatz hauptsáclilich vom örtlichen Niederschlag verursaoht (Abb. 5., 6., Tabelle I.) 2. Südlieh vom der Leitha und vom Mosoner Donauarm befindet sich ein Übergangsstreifen, wo die aus der Niederschlagswirkung und der horizontalen Sickerströmung stammende Grundwasserspeicherung gemeinsam zur Geltung kommt (Abb. 4). 3. Die unmittelbare Wirkung der Donau reicht bis zur Leitha und dem Mosoner Donauarm. Dieses Gebiet umfasst ungefáhr 500 km

2, wo zur Zeit der Flutwellen eine Grundwasserspeicherung von ungefáhr 50—80 Millionen m

3 festgestellt werden kann (Abb. 3., 8., Tabelle III). Die bedeutendste horizontale Grundwasserströmung meldet sich von der Donaustrecke zwischen dem Hainburger Gebirge und der Rajkaer Schleuse (Tabelle II). Unserer Schátzung nach, sickert an der bezeichneten Strecke ungefáhr 70.000 m

3/Tag, d. h. 25,600.000 m

3/Jahr Wasser gegen die tiefhegenden Gebiete des Kisalföld. Unterwegs meldet sich ein fliessender Wasserverbrauch und es vermindert sich somit die Sickerwassermenge. Das von den den Kisalföld umgebenden Hügeln absickernde Wasser kann nur wenig sein, denn für eine grössere Menge ist der Wasserersatz nicht gesichert. Groundwater Comlitions over the Southern Part of the Kisalföld Lying on Hungárián Territory By K. Ubell Candidate of Technical Sciences Owing to the coarse-grained water-bearing basal layer and to the elevated character of the bed of the Danube River, highly complex groundwater conditions can be encountered in the Kisalföld region occupying the mighty alluvial fan of the Danube River and its tributaries. According to its geological structure, the southern part of the Kisalföld, the Győr Basin (Fig. 1.) can be divided into two territories. The structurally simple alluvial fan of the Danube River, where the sandy gravel sublayer can be regarded as completely coherent, can be seen to extend from the Danube River as far as the Hanság Moor. The aluvial fan lying south from the Hanság Moor is of a varied structure, where the different layers follow in close sequence upon each other. Two different types of- groundwater regime can, in generál, be distinguishecl over the area under consideration (Fig. 2.), while depending upon factors which influence the groundwater regime significantly, three territories can be discerned (Fig. 3). 1. Groundwater fluctuations are everywhere affected by infiltration of precipitation and by evaporation. The annual cycle of groundwater recharge to be observed in the southern part of the Danube alluvial fan, in the Hanság Moor and over a significant part of the Rábaköz is mainly due to precipitation over the same area (Figs. 5. and 6., Táble I). 2. A transition band, where precipitation effects and groundwater storage due to horizontal seepage prevail simultaneously can be observed soúth of the Lajta River and of the Moson Danube Branch (Fig. 4). 3. Direct effects of the Danube River extend as far as the Lajta River and the Moson Danube Branch. The area in question covers about 500 sq. km, where a groundwater strorage of about 50 to 80 millión cu. m occurs at times of fíoods (Figs. 3. and 8., Table). Most significant horizontal groundwater flow away from the Danube River occurs over the section between the Hainburg Mountains and the Rajka sluice (Table II). According to our estimates a groundwater flow of about 70 000 cu. m/day, or 25 600 000 cu. m/annum percolates through the above section towards the deeper parts of the Kisalföld. Owing to continuous consumptive use along the path of flow, the amount is gradually reduced. Water percolating down from the hills surrounding the Kisalföld cannot be significant, there being no sufficient recharge to supply a greater quantity. Popov E. Q.: Hidrológiai előrejelzések (Gidrologicseszkie prognozü). Gidrometeoizdat, Moszkva 1957. 460 oldal. A könyv közli a folyók vízállásának és jégjelenségeinek előrejelzési módszereit, jellemzést ad az előrejelzések alapját képező adatokról és ezek feldolgozásának módozatairól. Megtaláljuk benne annak ismertetését, hogy miként részesülnek a, népgazdaság egyes ágazatai az előrejelzési szolgálat által kiadott jelentések előnyeiből. A könyvet tulajdonképpen a hidromeliorációs technikumok tankönyveként adták ki, de hasznos kézikönyvként szolgál az előrejelzések összeállításával foglalkozó mérnököknek és a hidrológus kutató mérnökkök széles körének is. A munka 13 fejezetre oszlik. A könyv elején az általános fogalmakat, a történelmi fejlődésre és a szolgálat jelenlegi szervezetére vonatkozó felsorolásokat találjuk, majd azoknak az adatoknak részletes leírását, jellemzését és értékelését, amelyek alapját képezik az előrejelzések összeállításának. A negyedik fejezet a hidrológiai előrejelzések matematikai oldalával foglalkozik, közli a használatos empirikus képleteket. Külön fejezet foglalkozik a felszíni lefolyás alakulásával, a-befolyásoló tényezők jellemzésével és a lefolyás kialakításánál betöltött szerepükkel. A rövididejű előrejelzéseket a víznek a mederben történő levonulási idejének megállapítása, illetve az összegyülekezés, a lefolyás többi tényezőinek számbavétele alapján készítik. A hosszúidejű előrejelzések képezik a nyolcadik fejezet anyagát, míg a következő fejezet a hegyvidéki vízfolyások előrejelzésével foglalkozik. Az öntözés szempontjából fontos kisvízhozamok előrejelzése külön tudományágnak tekintendő, hisz itten már nemcsak a felszíni lefolyás, hanem a talajvízkészletekből történő vízpotlás is szerephez jut. A jégviszonyok előrejelzése a gyakorlatban is egyre fontosabb helyet kap, hisz ez a kérdés elsősorban a hajózás szempontjából rendkívüli jelentőségű. Nemcsak a jégmegjelenés és a beállás előrejelzése érdekli a hajózást, hanem a jégmegindulás és a teljes jégpusztulás bekövetkezésének időpontja is. A szovjet előrejelzési szolgálatot úgy szervezték meg, hogy rendszeres, esetenkénti és rendkívüli előrejelzéseket biztosít a népgazdaság különböző ágazatainak, nagymértékben hozzájárulva ezzel a vízerőhasznosítás, belvízi hajózás, tutajozás és öntözés eredményes működéséhez. A munka érthető stílusát és logikus felépítését nagymértékben fokozza a nagyszámú ábra és táblázat, hisz a könyv összesen 149 ábrát illetve grafikont közöl a szöveg kiegészítésére és illusztrálására. Csellidi Céza