Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
3. szám - Ubell Károly: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvízviszonyai
Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 167 2. ábra. Talajvízállás grafikonok A szaggatott vonallal feltüntetett grafikonok a Duna közvetlen hatása alatt álló területek talajvízjárását, a Dunaremete melletti IV. kútsorban : 1. az árvédelmi töltéstől 12 m-re, 2. 5400 m-re, 3. 7300 m-re, a teljes vonal kihúzottak a csapadék hatása alatt álló területek talajvízszíningadozását jellemzik Abb. 2. Grundwasserstandlinien Die mit Strichellinien bezeichneten Graphikone zeigen die Orundwasserfülirung der unter direktem Einfluss der Donau stehenden Gebiete an, in der tírunnenreihe IV. neben Dunaremete (1) : 12 m entfernt vom Hochivasserschutzdeich (2), auf 5400 m entfernt (3), auf 7300 m entfernt und die mit voller Linie ausgezogenen die Grundwasserspiegelschwankung der unter Einfluss der Niederschláge stehenden Gebiete. Fig. 2. Groundwater records The dashed lines characterize the groundwater regime over areas directly affected by the Danube Rwer. Row No. IV of the observation wells at Dunaremete: at distances (1) 12 m, (2) 5400 m and (3 ) 7300 m from the flood levee. Full lines show groundwater fluctuations in areas affected by infiltering precipitation A dunai hordalékkúp déli részén, a Hanságban és a Rábaköz jelentékeny részén az évenként periodikusan előálló talaj vízpótlódást főleg a helyben lehullott csapadék okozza. A részletes vizsgálat eredményei a következők. 1. A csapadék hatása a talajvízszín ingadozására Azokon a területeken, ahol a Duna közvetlen hatása nem tapasztalható — a Lajtától és Mosoni Dunaágtól D-re fekvő területen a talaj vízjárás hasonló törvényszerűségeket mutat, mint amilyeneket a Nagyalföldre állapítottunk meg (2. ábra). Ezeken a területeken a periodikusan előálló talajvíztározódást főleg a helyszínen lehullott csapadék beszivárgó része okozza. A csapadéktározódás szempontjából a Kisalföld két részre osztható. A Lajtától és Mosoni Dunaágtól D-re elhelyezkedő területsáv a talajvízre ható tényezők szempontjából átmeneti területet képvisel, ahol egyik hatótényező döntő mértékű érvényesülése sem mutatható ki (3. ábra). Ezen a területrészen annyira összetett a talaj vízháztartás, hogy kapcsolatokkal kifejezhető törvényszerűségeit ez ideig még nem sikerült megállapítanunk. A csapadékhatás itt már erősen érvényesül, de a többi tényező, — valószínűleg különböző áramlási hatások — annyira befolyásolják azt, hogy a csapadék és talajvízállásemelkedés között egyértelmű összefüggés nem határozható meg (4. ábra). A vizsgált terület többi részén, így a dunai hordalékkúp D-i területein, a Hanságban és a rábai törmelékkúp jelentékeny részén a csapadékhatás a döntő. Az észlelő kutakban megfigyelt talajvízállásiww i v ál'iww m' WJ. m 1 at.nri.AWA-fawvAvw . I w w ' ww .' wwt 2963. síkút —i I W5.S2.kht I l h i l V2959.sz.kw 295ff.sz.kiit 1001. sz. kút
