Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Ubell Károly: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvízviszonyai

168 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai Mertek S 10 km • • i • • • • i JEL MA G YA RA ZA T —111— A talajviztükör átlagos magassága (kör) mA.f —<—*• Áramlási főirányokI \ \ ' l I A Duna közvetlen hatása alatt állá terület V///

\ A csapadék hatás nem mutatkozik meg egyértelműen I I Helyszínen lehullott csapadék a mértékadó 3. ábra. A talajvíztükör sokévi átlagának magassága Abb. 3. Höhe des vieljáhrigen Durchschnittes des Qrundwasserspiegels Fig. 3. Long-term average groundwater table emelkedés és az emelkedés időszakára eső csapadékmennyiség között egyértelmű összefüggés mutatkozik. Az 5. ábra a dunai hordalékkúp déli részén elhelyezkedő 3 kútra megszerkesztett kapcsolatot tartalmazza a téli félévben előállott talaj vízállásemelkedés és a téli félév csapadékösszege között. A» 6. ábrán ugyancsak a téli félév talaj vízállásemelkedése és csapadékösszege közötti összefüggésre mutatunk be példát három Hanságban fekvő kútra. A talajvízjárás jellemzőit arra a területre, ahol a talaj vízállás emelkedést főleg a helyszínen beszivárgó csapadék okozza, az I. táblázatban foglaltuk össze. Abban az esetben, amikor a csapadéknak a talajvízre gyakorolt hatásával foglalkozunk, gondos minőségi elemzést kell végeznünk. Tekintetbe kell vennünk azt, hogy a vízháztartás bonyolult folyamatából a számtalan hatótényező közül kiragadunk kettőt és ezeknek keressük a kapcsolatát. Nyilvánvaló, hogy csak azokban az esetekben fog összefüggés mutatkozni, amikor a többi tényező elhanyagolható vagy minden esetben hasonló hatást fejt ki. Nincsen kapcsolat a mindenkori talajvízállás és a megelőző időszak csapadékösszege, vagy az évi csapadékösszeg között. Ezt nem is várhatjuk, mert a talajvízállás magassága egy hoszszabb megelőző időszak jelenségei halmozódásának az eredménye. Magas talaj vízállás nem akkor jelentkezik, amikor rövidebb ideig tartó nagymennyiségű csapadék hullott le, hanem sorozatos nedves évek esetén a nedves periódus végén. Ugyancsak nem mutatható ki kapcsolat rövidebb időszakok talaj vízállása vagy talaj vízállásváltozása és a csapadék között, mert a többi hatótényező változó mértékben érvényesül. A csapadék és talaj vízállás kapcsolatának meghatározása során a vízháztartás jellegének megfelelően élesen szét kell választani a talaj vízkészlet növekedésének és csökkenésének időszakát. Ezt elvégezve egyértelmű összefüggés mutatkozik a talaj vízállás emelkedése és az emelkedés időszakára eső csapadékmennyiség között. A Kisalföldön különösen nagy gondot igényel ezeknek az alapelveknek figyelembe vétele, mert az összetett vízháztartás miatt könnyen abba a hibába eshetnénk, hogy felületes szemlélettel az egész területre