Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Márkus Miklós: Bulgária vízellátásáról

120 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Márkus M.: Bulgária vízellátásáról 2. kép. A várnai vízmű épülő nyomóvezetéke 1 A nagynyomású szivattyútelep cca 200 m magas hegy lábánál van (2. kép), úgy, hogy az onnan kiinduló 0 700 mm hegesztett acéllemez nyomócső mindössze 1,2 km hosszú. A hegyen épülő vízmedencéből 9 km hosszon 2 db 0 548 mm-es azbesztcementcső szállítja a vizet gravitációsan Várnáig. Stara Zagora város és környéke A „Georg Dimitrov" völgy zárógát mellett a Balkán hegység déli oldalának lábánál fekvő kavicsrétegben levő víz áramlási irányára merőlegesen telepített két egymástól független galéria szolgáltatja a szükséges 280 l/sec vízhozamot Stara Zagora városa és a hozzátartozó 10 község részére. A gravitációs csővezeték (0 475 mm azbesztcement vezeték) a tározótavat megkerülve a rétegvonalak mentén halad a falvak felett. Minden falunak külön víztárolómedencéje van, a hegyoldalba telepítve. A folyók alatti bujtatok acélcsövekből készültek. Azbesztcementcsőből készült a 14 km hosszú alagútba helyezett csőszakasz is. Az alagút a strazagorai erőmű üzemvíz vb. alagútja, melyet igen célszerűen használtak fel az ivóvízvezeték elhelyezésére. Ezáltal kerülték el a hegyen való átemeléshez szükséges szivattyiitelepet és nyomóvezetéket. A vízrendszer 70 000 lakost lát el 47 km csővezetéken keresztül, beruházási költsége 57 millió leva, a víz egységára m

3-ként 0,12 leva. A vízmű 1—2 éve üzemel. Dimitrovo város és a hozzátartozó ipartelep Vízellátását a várostól 11 km-re épített „Studeno" völgyzárógáttal létesített tározó vize biztosítja. A gát magassága 50 m, hossza 270 m, a tározó térfogata 20 millió m

3. A vasmű részére szükséges iparivíz az ivóvízzel közös vezetéken gravitációsan érkezik a város szélén telepített 3000 m

3-es iparivíz medencékig, illetve az ivóvíz tisztító telepig. A víz közben egy kis, 500 kW teljesítményű erőtelepet működtet. Az ivóvíz tisztító telepen aluminiumszulfát adagolás történik a gravitációs esést kihasználó keverő medencék előtt, majd a víz az aktivizáló medencén keresztül jut a terelőfalakkal megosztott hosszanti átfolyású ülepítő medencébe. Az ülepítés után gyorsszűrők tisztítják a vizet tovább. A víz nagyon lágy, két német fok keménységű. A kisebb vizierőműveknek a vízművekkel való összehangolása Bulgáriában elég gyakori. Ilyen megoldást láttunk Kisztendil város vízművénél. Blagojevgrad A város vízművének tervezésénél a jobb vízminőség eléréséért, a város szélére telepített parti kutak helyett inkább a hegyekben történő felszíni vízfoglalást választották. Ez 20 km hosszú csővezetéket és 1550 m szintkülönbséget jelentett. A 300-as eternitcsőből épülő csővezeték nyomvonala a hegyek gerincén vonul végig. Az építés a sziklás, úttalan hegyeken kötélpályák, siklók és ökrös szekerek felhasználásával, igen nehéz körülmények között történt. A víznyerőtelep 1800 m magasan a tengerszint felett az erdőhatár felső széle fölött épült. A víz hideg és lágy, 4—5 német fok keménységű. Semmiféle külön tisztításra szükség nincs. A felszíni vízvételt más vízműveknél is alkalmazták, mint pl. Plovdiv város vízművénél, ahol azonban víztisztító berendezés is van? A felszíni JELMAGYAR A ZAT: 1475 csővezeték m tározó medence —— 1475 csővezeték alagútban _i Szivattyúház Galériás vizfoglalás *

t Csőhíd ro/un 3. ábra. Stara—Zagora-i vízellátási körzet