Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Márkus Miklós: Bulgária vízellátásáról

Márkus M.: Bulgária vízellátásáról Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 121 vízszerzés lehetőségét a természeti adottságok szolgáltatják, a magas hegyek, erdők, s a lehatárolható vízgyűjtő területek, melyeknek védett területté nyilvánításával a víztisztító létesítmények építését és üzemeltetését is megtakaríthatják. A csapadék mennyiségének változását a vízfolyások hozama többé-kevésbé követi, ennek a kiegyenlítését, ahol szükséges, tározóval biztosítják, a legtöbb esetben azonban a rendelkezésre álló kisvízfolyás kisvízhozama fedezi a legnagyobb vízszükségletet is. Ilyen esetben kisvízhozam mellett a foglalás alatti mederszakaszban esetleg semmi, vagy csak igen kis vízmennyiség folyik, de tározót nem kell építeni. Burgass A vízmű érdekessége a környező melegvízforrások felhasználása a rendelkezésre álló hideg karsztvizekkel keverve. A melegvizet keverés előtt fából készült toronyszerű létesítményben hűtik. A víz keveredéséből származó káros vegyi hatások (mészkőkiválás, szabad szénsav, korrózió) még nem jelentkeztek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy melegvíz hűtésénél a permetezés, levegőztetés közben a víz veszít a szabad C0

2 tartalmából s így a különböző keménységű vizek keveredésénél gyakran előálló problémát a szabad C0

2 keletkezését kiküszöbölik. Nesseber A Fekete-tenger egyik legrégibb és legszebb települése Nesseber városa, amely a tenger egy kis parti szigetére épült még a görög-római császárság idején. Ma új szállók épülnek a tengerparton s korszerű új vízmű szolgáltatja a többezer külföldi üdülővendég részére a vizet. A várostól 18 km-re, egy folyó 4—5 m vastag kavicsrétegére telepített, egymástól 700—800 m távolságra levő, 10 db aknakútból külön külön emelik a vizet a közös szivattyúházba. A 18 km-es azbesztcementcsővezeték a város melletti 3000 m

3-es tározó medencébe csatlakozik, amelynek az elhelyezése biztosítja a fogyasztási helyeken szükséges nyomást. Szófia Az ország fővárosának, Szófiának vízműve az előzőktől eltérően még a második világháború előtt, a harmincas években épült. Ma már új terveken dolgoznak, a jelenlegi 2500 l/sec összes vízmennyiség további növelésére. A tervezendő vízművet a Szófiától 50 km távol fekvő „Sztálin" tározó vizéből kívánják táplálni. Meg kell jegyezni, hogy a budapesti vízellátáshoz viszonyítva, Szófiában jelenleg is nagy vízbőség van, jellemző, hogy az érkező vízmennyiség 25%-át az utcák mosására, illetve locsolására tudják felhasználni. A jelenlegi vízmű a Szófiától 70 km-re levő és 1800 m magasan fekvő Beli Iszker folyóra épített völgyzárógát tavából kapja a vizét, tisztítás, illetve vegyi kezelés nélkül. A fertőtlenítő klórozás a városi medencékben történik. Az egész vízgyűjtő-terület védelem alatt áll, magánszemélyek elől elzárva. A víz hőmérséklete nyáron max. 9—10 C°. A vizet általában tojásszelvényű vasbeton csatorna szállítja, mérete 150/180 cm 20 szakaszban, kb. 3 km hosszon, sziklába vágott alagút épült „torkret" eljárással betonozva. Általában a legnagyobb nyomás a fenti szakaszon 4 atm. Nagyobb nyomás esetén acélcsővezetéket építettek. Ilyen acélcsőből készült völgyeket keresztező vezeték 14 szakaszon van. 3500 l/sec vízmennyiséget 2 db 1110 mm-es csővezeték szállít. Szófia közelében azonban 2500 l/sec vízmennyiséget 1 db. 1110 mm-es csővezeték továbbít. A kieső 1000 l/sec vizet az Iszker folyó mellett épült vízerőművek útján hasznosítják. Az acél csővezeték hegesztett lemezcső. A leghosszabb acél csővezetékszakasz 12 km, a Rila és a Vitusa hegység közötti völgyszakaszon épült. A legnagyobb üzemnyomás benne 30 atm. Az acélcsővezeték a patakokat alul keresztezi, de az üzemi tapasztalatok erre a megoldásra kedvezőtlenek. A csővezetékek esetleges javítása, illetve karbantartása ezeken a helyeken komoly problémát jelent. Az acélcsöveket belülről egy réteg bitumennel, kívül bitumenes juta szigeteléssel vonták be. Korróziós meghibásodás még nem jelentkezett. A hibák általában a tokok tömítésénél keletkeznek, amelyeket az állandó csőfenntartó szolgálat egykét napon belül javít. A vízszállítással legfeljebb egy, illetve fél napra tudnak leállni. A város szélén 2 db 22 000 m

3-es beton víztárolómedence épült, négyszögletes alaprajzzal, vasbeton födémmel. A medence a város területén 2—6 atm. nyomást biztosít. Vízmennyiség szempontjából nem jelentős, de történelmi érdekesség a szófiai vitusai vízmű, amely több, mint 1000 éves. A Vitusa hegység magas részeinek szivacsos, tőzeges talajából szivárgó vizeket gyűjti össze. Régen facsöveken (a régi facsővezetékből még ma is találnak néha egykét darabot), ma azbesztcementcsöveken keresztül vezetik a vizet a városba. Vízmennyisége erősen ingadozik, tavaszi időszakban max. 500 l/sec. A vízműépítési program teljesítése érdekében Bulgária felszabadulása után, megteremtették az azbesztcementcső-gyártást, üimitrovgradban korszerű csőgyárat építettek (3. kép), s ma már nemcsak a hazai szükségletet biztosítják, hanem exportra is termelnek. A gyárak gépi berendezése csaknem teljesen azonos a mi nyergesújfalui eternitcső gyárunkéval. (Ezzel kapcsolatban önkéntelenül felvetődik a kérdés: nálunk miért nem gyártunk 0 300 csőnél nagyobb méretű azbesztcement csöveket, mikor a gépi berendezés megvan rá ?) Bulgáriában a felhasznált azbeszt 70—80%-a importanyag (kínai, szovjet), de így is gazdaságos a gyártás. A csőárak alakulása az alábbi: 0 475 110,—leva/fm 0 548 162,—leva/fm (külön rendelésre) 0 636 287,— leva/fm Kötésként a jól bevált „Simplex"-kötést alkalmazzák.