Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Béltelky Lajos: Mélységbeli rétegvizeink minőségi számbavétele az ivóvízellátás szempontjából
Bélteky L.: Mélységbeli vizeink minőségi számbavétele Hidrológiai,'Közlöny 1959. 2. sz. 109 1. térkép. A mélységbeli vizek összes keménysége vízföldtani területegységek szerint. Kapnia 7. Cy MMapnau McecmKocmb ejiyöuHHbix eod no eudpoeeoAoeimecKUM paüoHaM Karte 1. Gesamtliárte der Tiefenwásser in den einzelnen hydrogeologischen Gebieten vízellátási célra az ország túlnyomó részén kielégítő keménységű mélységbeli vizet lehet feltárni s csak igen kis területen nincs lehetőség arra, hogy 30—40 nkf-nál kisebb keménységű vizet lehessen nyerni. A legnagyobb összefüggő ilyen terület Kalocsa környéke és az attól délre eső terület, ahol a mélyebb rétegeket a túlságosan nagy sótartalom miat.1? nem lehet ivásra felhasználni, így meg kell elégedni a 80 m-nél sekélyebb kutak nagy keménységű (30—40 nkf) vizével. Kisebb terület, ahol a víz túlságosan kemény (20—30 nkf) a váli völgy qg Szerencstől északra a riolittufákból fakadó víz (40—45 nkf). E helyeken a túlzott keménységen kívül a víz nagy agresszivitása is ronlja a víz minőségét. A túlságosan lágy vizet nálunk a lakosság ivási célra általában nem kifogásolja. Vasasság Hazánkban a mélységbeli vizek minősége ellen legtöbb panasz a víz túlzott vasassága miatt hangzik el. Kifogásolják, hogy az edénybe vett víz a levegővel való érintkezés után zavarossá, opálossá válik, majd vöröses színű üledékrakódik le az edény aljára. Még rosszabb a helyzet, ha a kicsapódás már a kútban megtörténik s a szivattyúzás megindítása után, míg a furat zavaros vize ki nem cserélődik, a kútból is opálos, zavaros vizet kap a fogyasztó. Bár a vasas víz fogyasztása az egészségre nem káros, háztartási és ipari célokra való felhasználásánál sok kellemetlenséget okoz a vízben levő vas és ennek következtében a panaszok jogosnak tekinthetők. Számos községben a lakosság a víz nagy vastartalma miatt nem használja a jól megépített és nagy vízhozamú mélyfúrású kutakat. Vo startolom.- Keménység•• 100jm szinti mélységi fokozatokban my nkf. JELMAGYARAZAT: <0.2 <8 0.2-0.5 8-1? 0.2-0.5 12-18 0.5 < *?< 1. ábra. A 8. sz. területegység kútjainak százalékos megoszlása főbb kémiai jellemzőik szerint. (Példa a vízkémiai adatok térképen való ábrázolására). Oueypa 1. npoyeHmHoe pacnpedeAemie KOAodifee no omoeHbiM xuMimecKiiM xapaKmepucmuKüM eudpoeeoAoeutecKoeo paüona 8. (ílpuMep ÖAH ü3o6pajtceHUH Ha Kapme eodHoxuMUHecKUX daHHbix) Abb. 7. Prozentuelle Verteilung der Brunnen im Gebiet 8 nach ihren hauptsáchlichen chemischen Kennwerten (Beispiel für die Darstellung von chemischen Kenngrössen an Karten) VOOTMISKOLC NYÍR EGYHAZA DEBRECEN BUDAPEÍ '•SZFEHERVA! OMBATHEL> KECSKEHEIrPSiÁy-t yf/^-i. mmM'^dMkm mUM. VASARH£lFgg$r KAPOSVÁR SZEKSZÁRD >5yr^-ytf-" 'VfM^Leggyakrabban clőfordulá ..•ÍTÍV keménységi kategóriák JELMAGYARÁZAT: EH3 0 - 8 nkf. F 5 ^ 8 - 12 nkf. « 12-18 nkf. 18- nkf. vízföldtani terület egységszáma föx A kutak átlagos víy mélysége
