Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Lovas László–Vitális György: Békéscsabai vízkutatási terület vízföldtani adottságai
86 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Lovas L.—Vitális Gy.: Békéscsabai vízkutatás A vízkutató fúrásainkban harántolt földtani képződményeket a mellékelt vízföldtani szelvényeken szemléltetjük (2—14. ábra). Szelvényeinket az ősi Maros medrek csapásában nagyjából NyÉNy—KDK-i, valamint ezekre merőlegesen nagyjából ÉÉK—DDNy-i irányban vettük fel. A szelvényekből is leolvasható, hogy területünkön a felszíntől számított 50 m mélységen belül általában 2, illetve 3 számottevőbb kavicsos, ill. durva homokból álló vízadó réteg települ. Ezeknek a vízadó rétegeknek a vastagságát vizsgálva a következő eredmények adódnak. A felszínre bukkanó óholocén folyami homokterületen (Medgyesbodzás—Medgyesegyháza—Almáskamarás vonalától ÉK-re) a felszíni, illetve felszínközeli legfelső kavicsos homokréteg általában 10 m vastag. Ugyanitt a mélyebben elhelyezkedő második, illetve harmadik vízadó réteg átlagos vastagsága 5—8 m. A löszös homokkal, valamint a homokos lösszel fedett területeken a legfelső vízadó réteg átlagosan csak 5 m vastag, míg a második, illetve harmadik vízadó réteg vastagsága az előzőekével megegyező. A vízadó rétegek, illetve a törmelékkúp anyagának származására a terület jellemző pontjain vett kavics és homokminták ásvány-kőzettani vizsgálatából is következtethetünk. A békéscsabai II. sz. tervezett vízmű A. illetve B. kútsorának helyén a 237—238, illetve a 234—235. sz. fúrásokból vett kavicsos homokminták, Mauritz B. professzor meghatározása alapján a következő ásványos elegyrészeket tartalmazzák,. A vízadó rétegek, illetve a Maros törmelékkúpjának kavicsiés homokanyaga uralkodóan kvarcot tartalmaz. A kvarc részint gránitból, illetve gránitféleségből, részint kristályos palákból származik. A kvarc változatok közül megemlítjük a j áspist és a grafitos kvarcot. A földpátokat ortoklász, mikrokhn és bázisos plagioklász (labrador) képviseli. A kvarc mellett igen gyakori elegyrész a muszkovit csillám, amely ugyancsak részint magmás, részint átalakult kőzetekből származik. Ezeken kívül alárendeltebben piroxének, gránátok és zirkon található. A nagyobb 3—4 cm 0-jű kavicsok ugyancsak főleg kvarcanyagúak. Jellemzőek a muszkovit csillámos, ortoklász földpátos kvarcitdarabok, amelyek a kristályos palákban kisebb gumókat,, fészkeket alkotnak. A minták ásványos összetételének százalékos megoszlásában a kvarc általában 90—96%, a muszkovit 2—3%, a színes és egyéb ásvány 1—3 %-ban szerepel. Egyes esetekben azonban a csillámok és a színes elegyrészek a 10%-ot is elérik. A felsorolt ásványos elegyrészekből kitűnik, hogy a vízadórétegek, illetve a törmelékkúp hordalékanyaga részint magmás (savanyú és bázisos), részint átalakult kőzetekből származik. A törmelékkúp ásványos összetételével megegyező kőzetek a Maros völgyének az Erdélyi medence és az Alföld közötti jobb, illetve balpartján lévő hegységekben ismeretesek. A Maros jobbpartján a Hegyes, a Solymosi hg. (Drócsa) és az Erdélyi Érchegység magmás kőzetei a gránit, granodiorit, diorit (alárendelten porfir, porfiroid, porfiritoid), valamint augitporfirit és diabáz, átalakult kőzetei pedig az ópaleozoós fillit és kv arci tpala. A balparton elhelyezkedő Ruszka havas (Pojána Ruszka) és a Kudzsiri havasok felépítésében archai gneisz, ópaleozoós csillámpala, továbbá fillit és kvarcitpala szerepel. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ópaleozoós fillit, kvarcitpala és kristályos mészkő a Maros forrásvidékén, a Gyergyói havasokban is ismeretes. A forrásvidék kőzettörmelék anyagának legnagyobb részét főleg a Gyergyói, valamint az Erdélyi medence területén találjuk [4]. A fent említett kőzetek és a törmelékanyag megegyezősége alapján valószínűsíthető, hogy az „Erdélyi Maros" hordalékanyaga főleg az említett hegységekből származik. A vízadó rétegek kavicsos-, illetve durva homokjának szemcseeloszlási értékhatárait, a vízadórétegek szemcseeloszlási burkológörbéivel (15. ábra) szemléltetjük. Ebből is leolvasható, hogy a terület vízadó rétegeit uralkodóan homok, alárendeltebben kavicsos homok építi fel. Települési és vízföldtani viszonyok A vízkutatási terület földtani képződményeinek települési és vízföldtani viszonyait a mellékelt vízföldtani szelvényeken mutatjuk be (2—14. ábra). 15. ábra. A vízadórétegek szemcseeloszlási burkológörbéi Abb. 15. Umhüllende Komverteilungslinien der wasserführenden Schichten Fig. 15. Gradation curves for the water bearing layers