Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata

Öllős G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 11/ leges értelmű eltérése. Ez természetes is, hiszen a kútpaláston belüli és az azon kívül levő vízszint elszakadása a kútátmérő növelésével egyidejűleg csökken és így a kút melletti egymásnak megfelelő görbeszakaszok függőleges értelemben közelebb kerülnek egymáshoz. Figyelemre méltó a 3c ábra, ahol a kút körül 3 rétegű kavicsszűrő van. A számított leszívási görbék a kavicsszűrő külső területéig terjedő r

0 = 9,0 cm kútsugár felvételével adódtak. Az egymásnak megfelelő görbék elterésének mértékéből — amint a kútvízhozam tárgyalásánál részletesen kifejtjük —, arra lehet következtetni, hogy a tényleges kútsugár nem a kavicsszűrő terének valamely pontjáig, hanem gyakorlatilag a kavicsszűrő külső kerületéig terjed. A leszívási görbe kútpalást melletti szakaszának a vízszintessel bezárt a hajlásszöge Az a hajlásszög változásának módjára egységes nézet nem alakult ki mind ez ideig. A kérdés megoldását megnehezítette az, hogy valóságban a kút közvetlen közelében levő leszívási görbeszakasz meghatározása bizonytalan volt. A legközelebb eső megfigyelőkutat rendszerint több méter távolságban helyezték el. így a megfigyelőkutak adataira támaszkodó, a kúttól távolabb fekvő görbeszakasznak, a kútpalástig vagy a kavicsszűrő külső kerületéig extrapolálással történő meghosszabbítását csak közelítőnek lehetett tekinteni. Elterjedt az a = 90°-os szög kialakulásának gondolata, amely főleg a klaszszikus Dupuit-féle görbék valóságban történő .létezésének feltételezéséből ered. Az a hajlásszög vizsgálatánál figyelemmel kell lenni a kútpaláston kialakuló szivárgási felületre, vagyis az éppen szóban forgó hidraulikai feltételek által megszabott kútpalástmenti szivárgási határsebességekre. További szempont az, hogy a vízrészecskék az egész szivárgási rend7. kép. Szivárgási áramvonalak, r

0 — 61,3 cm, H = 45,0 cm, s = 24,21 cm Bild 7. Sickerlinien, r

B = 61,3 cm, H 45,0 cm, s — 24,21 cm III. 7. Seepage lines, r„ = 61,3 cm, H = 45,0 cm, a =.24,21 cm >i. kép. Szivárgási áramvonalak, r

0 — 61,3 cm, H = 45,0 cm, s = 45,0 cm Bild 8. Sickerlinien, r

0 — 61,3 cm, H = 45,0 ^cm, s — 45,0 cm ^ lll. S. Seepage lines, r

0 — 61,3

Mcm, H — 45,0 cm s = 45,0 cm szerben a legkisebb ellenállás útját követve igyekeznek bejutni a kútba. Ez a tétel érvényes természetesen a leszívási görbének a kútpalásttal való metszéspontjának környezetére is. Az a szög különböző leszívásoknál bekövetkező változásának mértékére mutat rá közelítőleg a 6., 7., 8. kép. Figyelembe kell venni, hogy a legfelső áramvonal nem tekinthető leszívási görbével egybeesőnek, mert. az a leszívási görbénél alacsonyabban helyezkedik el. Ugyanis már a festékadagolás helye is némileg alatta van a leszívási görbének. A kép bal oldalának széle a kútpalást alkotójának felel meg. Látható, hogy s = 14,09 cm-es leszívásnál még kicsi a leszívási görbe kútpalást melletti hajlásszöge, majd a szivárgási felület kialakulásával egyidejűleg növekszik (7. kép), legmeredekebb azonban s = 45,0 6. kép. Szivárgási áramvonalak, r

0 — 61,3 cm, H — 45,0 cm, s = 14,01 cm Bild 6. Sickerlinien, r

0 = 61,3 cm, H = 45,0 cm, s = 14,01 cm III. 6. Seepage lines, r

0 -- 61,3 cm, H = 45,0 cm, s = 14,01 cm