Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata

lJf Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Öllős G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok cm-nél (8. kép), ahol látható, hogy a 45° körül van. Ez utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a legfelső áramvonalra már a kapilláris sáv is jelentékeny hatást gyakorolhat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az oc szög nagy, ságára vonatkozó megállapításaink valamennyi kísérleti változatnál k = 2,75,102 cm/s vízáteresztőképességű talajbeli szivárgásra vonatkoznak. A további kutatásoknak kell tisztázni az a szögnek pl. a k tényezőtől, a II vízrétegvastagságtól való esetleges függését. A kapilláris sáv zavaró hatása miatt a további kutatásoknál küAbb. 4. Kennzeichnende Strömmungsbilder : a) die Trennung der Wasserspiegel am Brunnenmantel ist noch nicht ausgepragt, b) nach Ausbildung der Sickerungsflache, o) Zustand der vollstandigen Absenkung. Fig. 4. Characteristic flow patterns : a) The difference between inner and outer water levels is insignificant b) In case of well developed seepage surface c ) In case of full drawdown P 3 ( .1 / ? m 18 21 A 27 30 33 36 39 42 4S 5. ábra. A kútpaláston belüli és kívüli vízszint (hb, illetve hk) egymástól való elszakadásának folyamata különböző sugarú (r

0) kutak esetében Abb. 5. Vorgang der Trennung der Wasserspiegel innerhalb (hb) und ausserhalb (hk) des Brunnenmantels bei Brunnen mit verschiedenen Halbmessern (r

0) Fig. 5. Different stages of development of difference between inner and outer water levels (hb and hk) for wells having different radii (r

0) lönös gonddal kell eljárni a kútpalást melletti leszívási görbeszakasz tényleges geometriai viszonyainak szabatos feltárása érdekében. A leszívási görbe alapján számítható hidraulikus. gradiens A megfigyelőkutak vízszintmérési adatai alapján meghatározott leszívási görbének minden egyes pontjához számítható a hidraulikus gradiens. Ebből a gradiensből adódik azután Darcy törvénye alapján az illető pont alatti függélyhez tartozó szivárgási sebesség. A sebességeknek ily módon való meghatározása a kúttól nagyobb távolságokban helyénvaló. A kúthoz közeledve azonban a függőlegesnek vélt potenciálvonalak egyre inkább elhajlanak a kút irányában. Ez természetesen a sebességek számításánál már eleve kisebb-nagyobb hibát eredményez. Vizsgáljuk meg a továbbiakban a nem mérési adatokon nyugvó 4. ábra alapján, hogy közvetlenül a kútpalást melletti leszívási görbeszakaszra vonatkozó hidraulikus gradiens miként használható sebességszámítások céljaira. Az ábrán a kút körüli térben három jellegzetes áramképtípust különböztethetünk meg. Az a) esetben kicsi a leszívás. A leszívási görbe kb. a kútbeli vízszin magasságában metszi a kútpalástot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szivárgó vízmozgást előidéző teljes potenciálérték q) — k (H — hb) (5) a leszívási görbe mentén, annak a kútpaláston levő metszéspontjánál csökken nullára. Ebben az esetben a kútpalást végig cp = 0 potenciálérték-