Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Marcell Ferenc–Puskás Tamás–Starosolszky Ödön: A dobsinai és az árvai völgyzárógátas vízerőművek
Marcell—Puskás—Starosolszky: A dobsinai és az árvái vízerőművek Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 65 értelemben az egyes blokkok közti dilatációs villák közti köz méri. A gáttest belsejében is csapok és ilyen dilatációs villák találhatók. A keletkező feszültségeket drótszálak megnyúlásával mérik. A kezelőszemélyzet felvilágosítása szerint a gát alatt csupán 6 l/s szivárgást észlelnek. Ennek ellenére jelenleg is folyik az injektálás. A múlt év folyamán a pozsonyi Energetikai Kutató Intézet mesterséges árhullámokat bocsátott le és a Vég Puchóig terjedő szakaszán vizsgálta a levonulás körülményeit, az ellapulást, és a hullám előrehaladási sebességét. Erre az alsóbb erőtelepek kiszolgálása céljából volt szükség. A vízhozamot csupán Puchónál mérték, közben az árhullám alakulását rajzoló mércékkel rögzítették. * Ennek a két tározónak a példája számos tanulsággal szolgálhat számunkra is. Mint minden emberi létesítménynél, ezeknél is észlelhettünk kisebb-nagyobb hiányosságokat, s ismertetésünkben ezeket természetszerűleg eléggé kiemeltük, érdekességük miatt. Minden esetre bizonyos, hogy sem a tervezésnél, sem a kivitelezésnél nem szabad a takarékosságot túlzásba vinni, vagy a munkát elsietni, mert az az üzemelésnél megbosszulja magát. Nem egy esetben pedig a tapasztalatok hiánya okozhat kellemetlen hibákat. Különösen tanulságos lehet azután számunkra, hogy milyen vizsgálatokat végeznek a szlovákok a megépült tározóknál és erőtelepeknél. E vizsgálatokra és folyamatos ellenőrzésekre már a tervezéskor is gondolni kell. Feltűnő, hogy a tározómedencék hordalékfeltöltődésével nem foglalkoznak. Minthogy Magyarországon az utóbbi években egyre inkább időszerűvé válik a tározásos vízgazdálkodás, s több hazai tározó tervezése jelenleg már folyamatban is van, célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani a völgyzárógát építésben nálunk feltétlenül előbbre járó szomszédaink tapasztalataira, eredményeire és módszereire. Bizonyára fokoznák építkezéseink gazdaságosságát. A külföldi kapcsolatok kialakítása tanulmányútakkal kezdődhetne, elsősorban a szomszédos országokba : Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába és Jugoszláviába, továbbá a völgyzárógátakban különösen bővelkedő Ausztriába. * Végül ezen a helyen is köszönetet mondunk Serf Egyed OVE. csoportfőnöknek, Tőry Kálmán OVF. csoportvezetőnek és dr. Lászlóffy Woldemár VITUKI osztályvezetőnek, akiknek személyes közbenjárására lehetővé vált, hogy 1956. augusztusi magánjellegű túristaútunk során egy-egy napot fordíthassunk a gölnic-pataki víztározó, a dobsinai erőtelep és az árvái tározó megtekintésére. IRODALOM J. Komora : „Elektrina-buduenost Slovenska". Státny plánovaci a statistieky urad, Pozsony, 1947. H. Papp István : Völgyzárógát az Árván. Vízügyi Közlemények, 1948/1. Dr. Lászlóffy Woldemár: Szlovákia vízerői. Vízügyi Közlemények, 1948/3. ./. Jirousek : Podminky, stav a vyvoj vyziti vodni energie v OSR. Vodni Hospodárstvi, 1952/7—8. Ivicsics Lajos : A vízerőhasznosítás helyzete Csehszlovákiában. Vízügyi Közlemények, 1953/1. 'Jirousek nyomán). D. Kodaj : Oravská Priehrada. Kniznioa Priekopnikov Socialistickej Práee, Svázok 14—1953., Pozsony. Veji, V.—Paéek, I.: Stavba vysokotlaké spiekové hydrocentrály. Inzenijrské Stavby. 1956. Öislo 3. rHXlP03JlEKTP0CTAH14HH Y M. flOEIHMHA H APBA Í1PH rPABHTAIJHOHHblX IUIOTMHAX 0. MaptfeAA, T. nyuncaiu, 3. CmapoeoAbCKU Oahiim H3 ochobhux 4>ai<TopoB noAteMa HapoAHoro xo3íiiícTBa Cjiob3khh HBjiíieTCH rH«po3Heprníi. 3HamiTeJTbHaa MacTb Bbipa6oTi<n ajieicTpimecKOÍí SHepniii Ha rnApo3JreKTpocTaHitHHX nojiynaeTCfl 3a cneT HenoepeflCTBeHHOro ncnojib30BaHiiH boahoíí SHepnin Sojibumx BOfloxpaHiuiHiu, a ocTajibHyio qacTb mo>kho BbipaöOTaTb Ha pycjioBbix H flepiiBauHOHHbix T3C, ÖJiaroAapn cTOKOBbipaBHHBaiomeMy AeiícTBiio BOAOxpaHiiJimu. 3HaweHne rpaBHTauHOHHbix ruioTHH yBOJiHMHBaeTcsi no HX naBOflK03aAep>KaTejibH0ft cnocoöHoc™. flBe caMbie 3HainTejibHbie T3C npii rpaBiiTauiioHHflbix njioniHax noApoöHO onncbiBaioTCfl B cTaTbe. Ha riiApoajieKTpocraHUHH y m. ,üo6iiniHa ncnojib3ycrcfl Hanop b 300 m c abvmh ryp6iiHaMn OpeHcuca, iiMeiomiix cyMMapHbiií pacxoA 9 M 3/ceK. BepxHee boaoxpaHHAHiite HMeeT oSteM b1 1,4 mhjijihohob m 3, Hcnojib3yeMan ahcm boa3 KOToporo rionojibH»eTCH HOMbio H3 HHWHero BOflOxpaHHAiima, wweiomero oöteM b 180 000 m 3 h naxoAHiuerocH B03Jie 3a3hhh T3C. BoAa nOAHiiMaeTca c iiOMombio Asyx HacocOB c pacxoAO.M no 2,5 M : i/ceK. T3C y c. /loffmHHa h BOAOxpaHiuinme y c. rejibHima b noApoÖHOCTH noi<a3aHbi na (jinr. 2—4 w Ha <j)OTOCHHMKax I—II. npii RPABUTAUHOHHOÍI IIJIOTHHC y c. APBA BOAOXPAHHJIHMC HMEET oöteM B 350 MJIH. M 3. 3AAAIEIÍ njiOTiiHbi íiBJisieTCH yBejnmeHHe pacxoAOB H ypoBHen BOAH peKH Bar B 3HMHHX nepiioAax. Typ6iiHbi KannaHa HMeroi cyMMapHbin pacxoA 50 M 3/cei<. 3xa T3C h Bofloxpamimime B nOApoÖHOCTH noKa3aHbi Ha (j)nr. 5—7 n Ha (J)OTOCHHMKaX 12 —14. Pe>KHM rpaBHTaUHOHHblX njlOTHH, H3MC*HeHHC TCMneparypHbix UIBOB H pewi-i.w AeHCTByiomiix CHJT, AaBJieHiiíí ii B03HHi<aiomnxc>i HanpjoKeHiiíi II3MCP5IIOTCH C noivioinbio BCTpoGHHbix npiiöopoB. OcoöeHHoe BHHwaHne yAeJiaeTC>i HccjieAOBaHHio it yMeHbuieHnio (JmjibTpawiH. A1 1* 1 oöecneMCHIIFL nOCTOMHHblX Ha6jIK>AeHHH 3a njlOTIIHaMH nOCTpOeHbl cneitnaJibHbie KaBtpHbi. flo nponymeHHbiM pacxoAaM BOAbl H3 BOAOXpaHHJIIima y M. ApBa K H l-l >K H11M T3C npoBOAHJiHCb OTAeAbHbie SKcnepHMeHTaJibHbie HCCJieAOBaHHH. H3 onbiTOB noJiyweuHbix 3a BpeMH ocMorpa boaoxpaHHAHUl B CjIOBaKHH MO>KHO CAejiaTb BblBOA, 4TO BecbMa uejiecooGpa3Ho n03Hai<0MHTbcH c 3arpaHiiMHbiMti MeTOA3MII h pe3yjibTaTa.«n HenocpeACTBt'HHO Ha MecTe. Die Talsperrkraftwerke Dobsina und Orava von F. Marcell, T. Puskád, ö. Starosolszky Eine Grundlage des wirtschaftliehen Aufsehwunges hi der Slowakei ist die Wasserkraft. Ein bedeutender Teil der Energieerzeugung der Wasserkraftwerke stammt unmittelbar aus dem Wasser der Speicher, einen anderen grossen Teil nimmt die Menge ein, die infolge der Ausleichswirkung der Speieher auf die wasserführung