Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán: Vízerőhasznosítás az ausztráliai alpokban

6Jf Hidrológiai Közlöny 1Ö5Ó. 1. sz. Marcell—Puskás—Starosolszky: A dobsinai és az árvái vízerőművek in Flusskraftwerken und Umleitungskraftwerken erzeugt werden kann. Die Bedeutung der Talsperren wird durch ihre Hochwasserrüókhaltung erhöht. An dieser Stelle werden die zwei bedeutendsten Talsperrenkraftwerke eingehend beschrieben. Die zwei Francis-Turbinen der Wasserkraftanlage Dobsina mit einer Schluckfáhigkeit von insgesamt 9 m

3/sec nutzen einen Höhenuntersehied von rund 300 m zwisohen zwei benaehbarten Tálern aus. Zu dem höher liegenden hydraulisehen Energiespeicher mit 11,4 Millionen m

3 Nutzraum wird das tagsüber verbrauchte Wasser in der Nacht aus dem 180 000 m

3 iassenden unteren Becken neben der Kraftlange durch 2 Pumpen mit einer Schluckfáhigkeit von 2,5 m

3/sec hinaufgehoben. Die Abbildungen 2—4 sowie die Bilder 1—11 zeigen Teile der Wasserkraftanlage Dobsina und des Speicherbeckens Gölnitz. Die Talsperre Orava ermögliclit die Spcicherung von 350 Millionen m

3 Wasser. Die Talsperre hat die Aufgabe, die Winter-Niederwásser des Vág-Flusses anzureichern. Die Schluckfáhigkeit der Kaplanturbinen betrágt 50 m

3/sec. Die Abb. 5—7 sowie die Bilder 12—14 zeigen die Einzelheiten des Talsperrkraftwerkes Orava. Das Verhalten der Talsperren, die Bewegungen der Fugen, sowie die Spannungsverháltnisse werden mit eingebauten Instrumenten gemessen. Auf die Untersuehung und Einschránkung der Sickerung wird mit besonderer Sorgfalt geachtet. Zur stándigen Beobachtung der Dámme dienen eigens zu diesem Zweck gebaute Prüfstollen. Der Wasserabfluss aus dem Speicher Orava zu den unteren Kraftwerken wurde an einer eigenen Versuchsreihe untersucht. Im Laufe der Besichtigung der Speicherwerke der Slowakei konnte die Erfahrung gemaeht werden, dass es sehr zweckmássig ist, die auslándischen Ergebnisse und Verfahren an Ort und Stelle ltennen zu lernen. Vízerőhasznosítás az ausztráliai alpokban (850WV KIVER TERV) A „Die Bautechnik" e. német folyóirat 1953. évi szántó és több mint 40% legelő, amely azonban leg12. számában dr. ing. H. Muhs érdekes ismertetést inkább csak az igénytelen juhoknak felel meg. A világ közöl a délkelet-ausztráliai vízimunkálatokról. évi gyapjútermelésének 30%-át ez a terület adja. Ausztrália területe kereken 7,7 millió km

2. Lakó- így érthető, hogy a legfontosabb kiviteli cikk a gyapjú, sainak száma 8,2 millió (1950). Politikai okokból, Ausztrália évi gyapjúkivitele egyre növekszik : a fennálló bevándorlási törvényeket módosították és 1938/39-ben 427 millió £ A (ausztráliai font1950. évtől kezdve a bevándorlási quotát évi 200 000 sterling). főre emelték. így a lakosság száma 1960. évre előre- 1950/51-ben 635,5 millió £ A. láthatólag 10 millióra növekszik. A lakosok számának A nagyobb népesség ellátásához a szántó területét növekedésével egyidejűleg a mezőgazdaságot is fejlesz- növelni kell. Ez csak úgy lehetséges, ha kedvezőtlenebb teni kell. Ausztrália területének több mint 50%-a csapadékviszonyú részeket is bevonnak a mezőgazjelenleg sivatag, félsivatag és hegység, mindössze 7% dasági művelésbe, és azt vízzel ellátják. A lakosság szaporodásával, a fejlődő ipar igényének ellátására az energiatermelést is fokozni kell. Ezek után érthető, ha az ausztráliai Ötéves Tervben jelentős helyet foglal el a víz- és az energiaellátás. Megépített, építés alatt álló és tervezett hőerőművek mellett vízerőművek is épülnek, a vízellátás megoldásához szükséges völgyzárógát aknái felhalmozott vízienergia hasznosítására. A vízerőhasznosítási tervek közül legnagyobb a Snowy—River terv, mely vetekszik az USA Tennessee-tervével. Ausztrália csapadékviszonyai igen szélsőségesek. New South Wales (kereken 300 000 km

2) keleti részén az átlagos évi csapadék 500 mm fölötti, a tengerparton és a csatlakozó hegyvidéken (kb. 115 000 km

2) 750— 1250 mm. A nyugati és északi részen az évi átlagos csapadék 250 mm alatt marad. Ez a terület a tengerparttal párhuzamosan húzódó Ausztráliai Alpoktól a kontinens belseje felé esik. Az Ausztráliai Alpok legmagasabb része a Snowy hegység, a 2230 m magas Kosciusko csúccsal. Igen csapadéltos terület (1250—2500 mm/év). Ez a forrásvidéke a Snowy folyónak és még több más folyónak (Murrumbidgee, Muriay stb.), amelyek ezért elég bővizűek (1. ábra). A Snowy folyó rövid úton, nagy eséssel, termékeny és gazdag vidékeket átszelve, vízhozamát a tengerbe viszi. A Snowy—River-terv alapgondolata az, hogy a majdnem haszontalanul elfolyó vízhozamot a hegységen keresztül átvezetve a Murray és a Murrumbidgee folyók vízhozamát növeljék. Ezzel a csapadékszegény északi területből nagyobb rész válik öntözés útján mezőgazdasági művelésre alkalmassá. Így pl. egyedül a Murrumbidgee völgyében kb. 800 km

2 területet lehet majd öntözni. Ezen felül hasznosítani lehet a forrásvidék és a völgyfenék közötti esést, mely körülbelül 3 millió kW teljesítményt képvisel. A nagyszabású terv és kivitel végrehajtására létrejött a Snowy Mountains Hydro-Electric Authority (SMIIEA). A szervezet 1949. augusztus 1-én igen 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz nagy nehézségek között kezdte meg munkáját. A 160x .Canberra NEW SOUTH WALES #/ VICT0RIA Tosman tenger FÓ- vízválasztó