Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata

1 lJf Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Öllős G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok A modell ismertetése Vizsgálatainkat a tengelyszimmetrikus háromdimenziós vízmozgásnak megfelelően cc = 60° központi hajlásszögű szektortérben végeztük. Ennek a térnek központi részébe építettük be az r

0 = 1,5 cm, majd az r

0 = 4,5 cm sugarú kutat. Ezután következett az r

0 = 4,5 cm sugarú kút, amely körül 4,5 cm vastag, háromrétegű kavicsszűrő helyezkedett el. Mindhárom réteg sugárirányú vastagsága külön-külön 1,5 cm, összesen tehát 4,5 cm. Szemcseméretük belülről kifelé haladva sorban 3—5 mm kavics, 1—3 mm kavics, 0,65—1,04 mm homok. Vizsgáltuk még az r

0 = 15 cm, végül az r

0 = 61,3 cm sugarú kutat. 4. kép. Festékadagolók, amelyek lehetővé teszik a szivárgási áramvona lak megfigyelését Bild 4. Farbstojf-Dosierungsgeráte \zur Veranschaulichunf) [der Sicqerlinien III. 4. Dye injectors showing seepage lines A kút a vízzáró talajrétegnek megfelelő medencefenékig ér le, tehát teljes kút. A szívókút palástja sárgaréz szitaszövetből készült, kivéve az r

0 = 61,3 cm-es kutat, amelynél a merevség biztosítása céljából porózus betont alkalmaztunk. A porózus betonból készült kútpalást nagy vízáteresztőképességénél fogva szivárgás szempontjából a szitaszövetből készült kútpalásttal azonos módon viselkedik. A nyugalmi talajvízszin a vízzáró medencefenéktől — valamennyi kísérleti változatnál — állandó, H = 45 cm volt. A talaj egynemű és szivárgás szempontjából mindig azonos. Vízáteresztőképességi együtthatója k = 2,75 -10~

2 cm/s. A szivárgási áramvonalakat a medence oldalán elhelyezett festékadagolókon keresztül a talajba jutó és abban a szivárgó vízrészecskékkel együtt mozgó eosin nátrium rajzolta ki (4. kép). A megfigyelőkutak pl. az r

0 = 61,3 cm sugarú kút esetében az 5. képen látható elrendezésben vannak a talajba süllyesztve és az ezekben levő vízszintet elektromos mérőtűk jelzik. A talajfelszínt az esetleges nagyobb mértékű párolgás megakadályozása miatt nylonponyva fedi le. A víz a kísérleti térbe vízhőmérséklet-szabályozó berendezésen keresztül jut be. így biztosítható az, hogy a kísérletnél használt víz hőmérséklete mindig magasabb legyen a laboratóriumban levő levegő hőmérsékleténél. Ily módon a vízben elnyelt állapotban jelenlevő levegő nem válik ki a talajszemcsék között és ennek eredményeként a talaj vízáteresztőképessége változatlan marad. 5. kép. Megfigyelő kutak elhelyezése. r

0 = 61,3 cm, H = 45,0 cm Bild 5. Anordnung von Beobachtungsbrunnen, r

0 = = 61,3 cm, H = 45,0 cm III. 5. Location of observation wells. r

0 = 61,3 cm, H = 45,0 cm Az eredmények értékelése Leszívási görbék A leszívási görbék geometriai a datainak ismerete alapvető fontosságú a kút körüli talajvízmozgás mind elméleti, mind gyakorlati vizsgálatánál. A görbék sajátosságai — beható tanulmányozás alapján — felvilágosítást nyújtanak az egész szivárgási rendszerben uralkodó hidraulikai viszonyokról. A valóságban t örténő vízkitermelésnél csak a kútvízhozam és a leszívási görbe adatait lehet közvetlenül mérni. Nem mérhetők a szivárgási sebességek, gazdaságossági' okokból legfeljebi) kevés számú piezométercsővel lehet a szivárgási térben nyomásértékeket meghatározni. Ezért különösen a kút közvetlen közelében levő leszívási görbeszakasz adatait fokozottabb mértékben beható elemzés alá kell venni, illetőleg ennek minél szabatosabb mérésére kell törekedni. A 2a ábrán az r

n — 1,5 cm sugarú kútnál kapott leszívási görbék