Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata
Öllős G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 11/ Kí mh s[ m] Kát lengelyv onalo «irt< Nyugalmi talajirizszln A lesz/mi görbékhez tortozó számok az ,s" kútbeli leszívásokat jelentik 45,0 ^r Vízzáró réteg frWOO&WWftVVWvW^^mWWMW^^ r a'1,5cm 10 20 30 ',0 SO 60 70 SO 100 HO 120 130 2a ábra. Leszívási görbék r 0 = 1,5 cm sugarú kútnál Abb. 2a. Absenkungslinien des Brunnem mit r 0 = 1,5 cm Halbmesser Fig. 2a. Drawdown curv:s for a well having a radius 1 0 = 1,5 cm r [cm] 140 150 s [cmj sr 0,00 Nyugalmi toloivizszin ,— Vízzáró réteg r [cm] 20 30 40 50 60 70 SO SO 100 110 120 130 140 150 2b ábra. Leszívási görbék r 0 = 61,3 cm sugarú kútnál Abb. 2b. Absenkungslinien des Brunnens mit r 0 = 61,3 cm Halbmesser Fig. 2b. Drawdown curves for a well having a radius r 0 = 61,3 cm láthatók. A különböző mértékű kútbeli leszíváshoz tartozó görbeseregnek a szivárgási térben viszonylag magas szinten való elhelyezkedése kis átmérőjű kút alkalmazására utal. A kútpalást meletti leszívási görbeszakasz már kis leszívásoknál elszakad a kútbeli vízszinttől. A kút sugarának növelésével egyidejűleg a görbék meredekebbek és alacsonyabb szinten helyezkednek el, a kútpalást melletti belső és külső vízszint függőleges értelmű elszakadásának mértéke pedig csökken. A kút sugarának gyakorlati szempontból egészen irreális mértékig való növelésekor — r 0 — 61,3 cm kútsugár esetében — az látható a 2b ábrából, hogy a teljes kútbeli leszívási állapothoz tartozó leszívási görbe még mindig lényegesen a kúttalp felett metszi a kútpalástot. Ebből a viszonylag szélsőséges esetből már önként következik, hogy a kútátmérő tetszőleges növelése esetén sem csökken a szivárgási felület nullára, vagyis a kúttalpnál nem áll elő az (1) egyenletből kiadódó végtelen szivárgási sebesség. Ezt a tényt a potenciálelmélet is alátámasztja, ugyanis hb — 0 esethez tartozó Q vízhozamnak a kútba való juttatásakor rendelkezésre álló cp = = k-H potenciálnak is végtelennek kellene lennie. Ez azonban nem lehetséges, mert a kH szorzat csak véges potenciálértéket ad. A kísérleti és a Dupuit-féle elméletből kapott egymásnak megfelelő leszívási görbéknek az összehasonlítását a 3a, b, c, d ábra teszi lehetővé. Az egymásnak megfelelő görbék, a kút közelében térnek el egymástól jelentős mértékben. Kis leszívásoknál sugárirányban viszonylag rövid az eltérés tartománya. Nagyobb leszívásnál és a kútátmérő növelésénél ez a tartomány növekszik. Különösen szembeötlő az r 0 = 61,3 cm sugarú kútnál, ahol a görbéknek egymástól való csekély mértékű eltérése szinte a véges kiterjedésű vízadótér határáig terjed. A kút sugarának növelésével egyidejűleg azonban csökken a kút közelében levő görbeszakaszok egymástól való függő-
