Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1958-ban megrendezett ankétja

Jfl8 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. A Magyar Hidrológiai Társaság 1958-ban megrendezett ankétjai Társaságunk évi programjának megfelelően, valamint a beérkezett megkereséseknek eleget téve az alábbi ankétokat rendezte ez évben. 1. A Főváros csatornázásának és szennyvíztisztításának időszerű kérdései, a távlati tervezés megindítása. Budapesten, 1958. február 11-én. Az ankéton Szablya Ferenc, a Csatornázási Művek főmérnöke tartott beszámolót, a Főváros csatornahálózatának, szivattyú- és szennyvíztisztító telepeinek jelenlegi helyzetéről. Összehasonlítást tett a hazai és a külföldi állapotok között. Ismertette a Csatornaművek fejlődését a felszabadulás előtti és utáni állapotnak megfelelően. Hangsúlyozta a jelenlegi tisztítótelepek túlterheltségét és szükségszerű fejlesztését. Nagy-Budapest megnövekedett lélekszámát, fejlődését, valamint a technológiai színvonal által megkövetelt igényeket figyelembe véve a szükséges teendőket vázolta. Megadta javaslatát a perspektivikus terv elkészítéséhez. Fővárosunk fontos problémájának megvitatásához számos szakember szólt hozzá mind az elméleti, mind a tervezési kérdésekhez. A kialakult véleményesere alapján hozta meg e fontos kérdésben az ankét végleges álláspontját. 2. Izotópok alkalmazása a hidrológiában. Budapesten, 1958. április 16-án. Az ankét a modern technika új ágának, a hidrológia majd minden területén történő alkalmazhatóságát ismertette a vele együttjáró veszélyekkel együtt. Bevezetőben Dr. Náray Szabó István az elméleti kérdésekkel foglalkozott, ismertetve az atommag szerkezetét és a radioaktív sugárzást. A mélyfúrású kutak vizsgálatát izotópok segítségével Mazalán Pál, a talajvízmozgás kutatásának izotópos alkalmazását Véssey Ede előadásából ismertük meg. A vízépítés egyes területein történő izotóp felhasználást Varrók Endre, míg a limnológiában való használhatóságot Dr. Jaczó Imre ismertette. Az izotóp balneológiai alkalmazását Dr. Scliulhof Ödön vázolta. A hidrológia egyéb területein történő izotóp alkalmazást és a sugárzó anyagoktól való mentesítés kérdését a vízellátás és a szennyvíztisztítás területén Finály Lajos, majd a sugárzásvédelem általános szempontjait Dr. Predmerszky Tibor ismertette. A hidrológia területén jelentkező új és érdekes problémákat felvető előadások alapján hozta meg az ankét határozati javaslatát. Az ankét felhívta a figyelmet az izotóp temető és atomreaktor telepítésénél hidrológusok bevonására, a létesítmények ellenőrzésére próbakutak segítségével, a folyók, bányavizek, tavak alapsugárzásának meghatározására, a változások észlelésére. A radioaktív csapadékok miatt szükséges a felszíni ós felszínközeli víztermelő helyek alapsugárzásának mérése. Vizsgálatot kell folytatni a barnaszén-bányák és ezek hányóin átszivárgó vizekben. Ásvány- és gyógyvizek radioaktív izotópok felhasználásával történő hatásosságának tanulmányozását nagyfontosságúnak tartotta az ankét. A sugárzást védő műszerek tökéletesítése, külföldi műszerek behozatala kívánatos. A szennyvízfertőtlenítésnél izotópok alkalmazását, illetve ennek lehetőségét meg kell vizsgálni. Az igen nagy jelentőségű és a hidrológia területén új kérdéssel való foglalkozás a továbbiakban előtérbe fog kerülni. 3. Salgótarján vízellátása. Salgótarjánban, 1958. május 15—16-án. .. Salgótarján vízellátása és szennyvízproblémája az országos állapotot figyelembe véve is súlyos gondot okoz. A vízellátás kérdésével több mint két évtizede foglalkoznak. A végleges megoldást ez ideig nem sikerült megtalálni. Az ankét célja a helyes irányvonalak meghatározása volt. A helyi vezetők és a megoldással foglalkozó szakemberek előadásai részletesen taglalták a jelenlegi helyzetet és a megoldásra több javaslat született. Gritz Arnold, a Városi Tanács VB elnöke a jelenlegi súlyos helyzetet vázolta, megemlítve, hogy a napi fejadag átlagosan 20 l/fő, azonban a felső emeleteken általában még ez a vízmennyiség sincs meg. Dr. Vitális Sándor professzor a megye és város geológiai felépítésével foglalkozott. A sürgős megoldásra javasolta új mélyfúrású kutak telepítését, távlatilag pedig az Ipoly rendszerből való vízbeszerzés megvizsgálását tartja célszerűnek. Szigligeti Gyula a városi vízellátó berendezések állapotával foglalkozott. Javasolta az összes városi víztermelő helyek egyesítését, valamint az ipari üzemek ivó vízminőségű vizének a lakosság céljaira történő felhasználását. Távlatilag a végleges megoldásra az ipolyi vízkivételt tartja alkalmasnak. Bartos Sándor ismertette a város vízmérlegét, vízigényét. Kimondta, hogy a város 22 db mélyfúrású kútjának vízhozama 6—-8 év alatt 27%-kal csökkent és a vízszint leszívása átlagosan 14 m-rel nőtt. A teljes elapadás veszélye forog fenn. Ismertette a Vízművek jelenlegi állapotát. Javasolta új mélyfúrású kutak telepítését a mátraszelei völgyben, valamint ismertette az Ipolyból, illetve Ipoly terraszából való vízkivétel lehetőségét. Finály Lajos elmondta, hogy a városi szennyvízcsatorna és tisztítótelep a megnövekedett városnak kevés; bővítésre van szükség és ennek lehetőségeit adta elő. Szakváry Jenő Nógrád megye vízellátási helyzetével foglalkozott. Ismertette a vízellátásnál egységesen kezelendő területeket, a geológiai és hidrológiai jellemzőkét. Megadta az irányszámokat a vízszükségletre vonatkozóan és vázolta a beszerzés lehetőségeit. Dr. Bolberitz Károly Salgótarján felszíni vizeinek szennyezettségével foglalkozott. Megállapította, hogy a szennyezettségi fok országosan a legnagyobb. E kérdés sürgős rendezését vetette fel. Az elhangzott előadásokhoz számosan szóltak hozzá kiegészítve azokat, illetve újabb problémákat felvetve. A határozati javaslat a vízellátás és szennyvízkérdés kiemelt beruházásként való kezelését tartja szükségesnek. Végleges megoldásra az ankét egységesen az Ipoly rendszeréből való vízkivételt és a vezeték mentén fekvő vízellátási gonddal küzdő községek ellátását javasoltaFoglalkozott a tározás kérdésével, és az azonnali megoldásra a mélyfúrású kutak telepítését tartja helyesnek. A javaslat felhívta a figyelmet Nógrád megye perspektivikus vízellátási tervének elkészíttetésére, az ipari szennyvizek elválasztására a házi szennyvizektől, valamint a felszíni vizek további szennyeződésének megakadályozására. 4. Jubileumi ankét. Győrött, 1958. július 18—19-én. Az ankét a Győri Víz- és Csatornaművek 75. évfordulójára ült össze. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság üdvözletét Illés György osztályvezető, a Fővárosi Vízművek üdvözletét pedig Lindenmayer Kálmán igazgató hozta el. Károlyi István, a Városi Tanács VB elnöke ankétot üdvözlő szavai után Bulkai Lajos főmérnök ismertette a Víz- és Csatornaművek 75 esztendős munkáját és jellemezte a jelenlegi helyzetét. Ferencz Károly, a Földtani Intézet igazgató-helyettese a Kisalföld hidrogeológiai kérdéseivel foglalkozott. Győr város vízellátásának megoldását tárgyalta előadásában. A vízkutatási és hidrogeológiai viszonyokat a jövőbeni vízbeszerzésre vonatkozóan Hanti Gyula mérnök ismertette.