Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1958-ban megrendezett ankétja

Jfl8 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Győr megye vízellátási és csatornázási helyzetével Szakváry Jenő főmérnök foglalkozott. Ismertette a víz­igényeket és a megoldási lehetőségeket. Az igen fontos ipari vízmű korszerűsítésének tervét Stoy Ferenc és Szerényi László ismertették. Gépészeti vonatkozású kérdéseket Rákosi Béla a szivattyúk szívóképességének a vízszint ingadozástól függő vizsgálatán keresztül tárgyalta. Az ünnepi ankét programjához számos szakértő szólt, hozzá. Az előadásokban és a hozzászólásokban körvona­lazott problémák álapján készült határozati javaslat többek között az alábbiakat tartalmazza. Vízművek közötti tapasztalatcsere szükséges, mely előmozdítja a fejlődést. Víz ós Csatornaművek Szövet­ségének létrehozását és folyóirat létesítését szükséges­nek tartaná az ankét, mely a műszaki továbbképzés eszköze lehetne. Nemzetközi Vízellátási és Csatornázási Szövet­ségbe való belépést és külföldi tanulmányutak bizto­sítását feltétlenül szükségesnek tartják. Célszerű lenne esővízmérő hálózat létesítése, mely a csatornázási tervek elkészítésénél fontos alapadatot szolgáltatna. El kell készíteni a szivattyúátvételi szabványt. 5. Hévíz fejlesztése. Hévizén, 1958. október 3—4-én. Az ankét hazánk gyógyászati szempontból igen fontos, de mind ez ideig kellően ki nem épített gyógy­helyének problémáival foglalkozott. Mind gyógyászati, mind műszaki vonatkozásban fontos volna a gyógy­hely kiépítése, mely vonzaná a külföldi gyógyulásra várókat is. Dr. Dubovitz Dénes főosztályvezető megnyitó sza­vaiban ismertette vázlatosan Hévíz jelenlegi orvosi problémáit, valamint gyógyászati szempontból való nagy jelentőségét és felhívta a figyelmet a fejlesztés fontosságára. Elmondta, hogy a gyógyhely, illetve gyógykórház korszerűsítésére volna szükség, valamint külön strandfürdő létesítésére, mert a gyógyfürdő igen túlterhelt. Előadásához több hozzászólás liangzott el. Ugyancsak orvosegészségügyi problémákkal fog­lalkozott Dr. Schulhof Ödön előadása, melyben ismer­tette az Állami Gyógyfürdőkórház feladatait és java­solta, hogy a strandfürdőt a kórház területének egy távolabbi pontján helyezzék el. Előadása után a hozzá­szólók a súl vfürdős therápiás kezelést, a hévízi tó radio­aktivitását, valamint a bioklimatológiai viszonyokat ismertették. Műszaki szempontból a fejlesztés követelményeit Juhász József ismertette. Vázolta a vízellátás megoldá­sának lehetőségét, valamint a strandfürdő létesítésének műszaki megoldását és az új szennyvíztisztító telep el­helyezésének kérdését. Dr. Papp Ferenc geológiai elő­adásában a helyi építési anyagok felhasználásával fog­lalkozott, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a tó mellett épített út alapozása zárja el a tőzeg útját a tó felé és az igen értékes iszap lényeges csökkenésének ez az egyik oka. Műszaki jelentőségű kérdések hangzottak el a vízellátás, a csatornázás és közlekedés fejlesztéséről. A vízellátást a dobogói karsztaknából és az egregyi forrásokból kívánják megoldani. A már szűknek bizo­nyult szennyvíztisztító helyett újat kívánnak építeni. Hévíz építészeti problémáit külön előadások tár­gyalták. 6. Borsodi Regionális Vízmű Ankét. Miskolcon, 1958. november 4—5-én. Az ankét hazánkban legelőször megvalósult Regio­nális Vízmű, valamint a megyei vízellátás problémáival foglalkozott. Fekete László a Megyei Tanács VB elnökhelyet­tese megnyitójában elmondta, hogy milyen súlyos gond és probléma kezd megoldódni a Regionális Vízmű meg­valósításával. Borbély Sándor és Juhász József a szénmedence ivó­és ipari vízszükségletét, Balázs Péter Ózd súlyos vízel­látási problémáit ismertették. A vízkutatások helyzetét Honti Gyula és Galli László ismertették. A vízellátási rendszerről és annak fejlesztéséről Szakvári Jenő, a rakacai tározóról pedig Krempels Tibor számolt be. Kálmán László ismertette az igen gazdaságosnak mutatkozó, újítás alapján készült fúrt beton- és agyag szádfalakat. Holló István a Regionális Vízmű üzemelte­tési és gazdasági problémáit adta elő. A szennyvízel­vezetés kérdését Gerhardt Kálmán tárgyalta. Az előfeszített elemekből készült barcikai meden­céről tartott beszámolót Márkus Gyula. A vízgyűjtő­terület erdészeti problémáit Király Lajos ismertette. Az egészségügyi kérdéseket Dr. Biró Zsigmond és Dr. Márton György adták elő. Az előadások után Szilléry László vezetésével az érdeklődők a tapolcai vízműveket tekintették meg. Az elhangzott előadások alapján a határozatban többek között a Sajó folyó szennyezettségével foglalkozott az ankét és javasolta, hogy lehetőséget kell keresni a cseh­szlovák területen levő özörényi papírgyár szennyező hatásának kiküszöbölésére. Célszerű volna egy ózoni­záló berendezés felállítása, mely Ózd vízellátásának megjavítását kívánná előmozdítani, a Sajó folyóból tör­ténő felszíni víztisztítás útján. Javaslat készült a Regio­nális Vízmű szabályrendeletével kapcsolatban. Az ankét foglalkozott a mezőgazdasági mintaterület kijelölésével, mellyel a további erózió stb. megakadályozását kívánná előmozdítani. Az ankét több helyi jellegű kérdéssel is foglalkozott. Az 1958. évi munkánkat értékelve elmondhatjuk, hogy a hidrológia és a kapcsolódó tudományágak több területét érintő kérdésekkel foglalkoztak ankétjaink. Határozataink részben megvalósultak, nagyobb részük azonban a következő évi feladatunk lesz. Remél­jük, liogy a megtárgyalt kérdések és a hozott határoza­tok előbbre fogják vinni a hidrológia ügyét és előmoz­dítják hazánk vízellátási és csatornázási helyzetének megjavulását.

Next

/
Thumbnails
Contents