Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 1958-ban megrendezett ankétja
Jfl8 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Győr megye vízellátási és csatornázási helyzetével Szakváry Jenő főmérnök foglalkozott. Ismertette a vízigényeket és a megoldási lehetőségeket. Az igen fontos ipari vízmű korszerűsítésének tervét Stoy Ferenc és Szerényi László ismertették. Gépészeti vonatkozású kérdéseket Rákosi Béla a szivattyúk szívóképességének a vízszint ingadozástól függő vizsgálatán keresztül tárgyalta. Az ünnepi ankét programjához számos szakértő szólt, hozzá. Az előadásokban és a hozzászólásokban körvonalazott problémák álapján készült határozati javaslat többek között az alábbiakat tartalmazza. Vízművek közötti tapasztalatcsere szükséges, mely előmozdítja a fejlődést. Víz ós Csatornaművek Szövetségének létrehozását és folyóirat létesítését szükségesnek tartaná az ankét, mely a műszaki továbbképzés eszköze lehetne. Nemzetközi Vízellátási és Csatornázási Szövetségbe való belépést és külföldi tanulmányutak biztosítását feltétlenül szükségesnek tartják. Célszerű lenne esővízmérő hálózat létesítése, mely a csatornázási tervek elkészítésénél fontos alapadatot szolgáltatna. El kell készíteni a szivattyúátvételi szabványt. 5. Hévíz fejlesztése. Hévizén, 1958. október 3—4-én. Az ankét hazánk gyógyászati szempontból igen fontos, de mind ez ideig kellően ki nem épített gyógyhelyének problémáival foglalkozott. Mind gyógyászati, mind műszaki vonatkozásban fontos volna a gyógyhely kiépítése, mely vonzaná a külföldi gyógyulásra várókat is. Dr. Dubovitz Dénes főosztályvezető megnyitó szavaiban ismertette vázlatosan Hévíz jelenlegi orvosi problémáit, valamint gyógyászati szempontból való nagy jelentőségét és felhívta a figyelmet a fejlesztés fontosságára. Elmondta, hogy a gyógyhely, illetve gyógykórház korszerűsítésére volna szükség, valamint külön strandfürdő létesítésére, mert a gyógyfürdő igen túlterhelt. Előadásához több hozzászólás liangzott el. Ugyancsak orvosegészségügyi problémákkal foglalkozott Dr. Schulhof Ödön előadása, melyben ismertette az Állami Gyógyfürdőkórház feladatait és javasolta, hogy a strandfürdőt a kórház területének egy távolabbi pontján helyezzék el. Előadása után a hozzászólók a súl vfürdős therápiás kezelést, a hévízi tó radioaktivitását, valamint a bioklimatológiai viszonyokat ismertették. Műszaki szempontból a fejlesztés követelményeit Juhász József ismertette. Vázolta a vízellátás megoldásának lehetőségét, valamint a strandfürdő létesítésének műszaki megoldását és az új szennyvíztisztító telep elhelyezésének kérdését. Dr. Papp Ferenc geológiai előadásában a helyi építési anyagok felhasználásával foglalkozott, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a tó mellett épített út alapozása zárja el a tőzeg útját a tó felé és az igen értékes iszap lényeges csökkenésének ez az egyik oka. Műszaki jelentőségű kérdések hangzottak el a vízellátás, a csatornázás és közlekedés fejlesztéséről. A vízellátást a dobogói karsztaknából és az egregyi forrásokból kívánják megoldani. A már szűknek bizonyult szennyvíztisztító helyett újat kívánnak építeni. Hévíz építészeti problémáit külön előadások tárgyalták. 6. Borsodi Regionális Vízmű Ankét. Miskolcon, 1958. november 4—5-én. Az ankét hazánkban legelőször megvalósult Regionális Vízmű, valamint a megyei vízellátás problémáival foglalkozott. Fekete László a Megyei Tanács VB elnökhelyettese megnyitójában elmondta, hogy milyen súlyos gond és probléma kezd megoldódni a Regionális Vízmű megvalósításával. Borbély Sándor és Juhász József a szénmedence ivóés ipari vízszükségletét, Balázs Péter Ózd súlyos vízellátási problémáit ismertették. A vízkutatások helyzetét Honti Gyula és Galli László ismertették. A vízellátási rendszerről és annak fejlesztéséről Szakvári Jenő, a rakacai tározóról pedig Krempels Tibor számolt be. Kálmán László ismertette az igen gazdaságosnak mutatkozó, újítás alapján készült fúrt beton- és agyag szádfalakat. Holló István a Regionális Vízmű üzemeltetési és gazdasági problémáit adta elő. A szennyvízelvezetés kérdését Gerhardt Kálmán tárgyalta. Az előfeszített elemekből készült barcikai medencéről tartott beszámolót Márkus Gyula. A vízgyűjtőterület erdészeti problémáit Király Lajos ismertette. Az egészségügyi kérdéseket Dr. Biró Zsigmond és Dr. Márton György adták elő. Az előadások után Szilléry László vezetésével az érdeklődők a tapolcai vízműveket tekintették meg. Az elhangzott előadások alapján a határozatban többek között a Sajó folyó szennyezettségével foglalkozott az ankét és javasolta, hogy lehetőséget kell keresni a csehszlovák területen levő özörényi papírgyár szennyező hatásának kiküszöbölésére. Célszerű volna egy ózonizáló berendezés felállítása, mely Ózd vízellátásának megjavítását kívánná előmozdítani, a Sajó folyóból történő felszíni víztisztítás útján. Javaslat készült a Regionális Vízmű szabályrendeletével kapcsolatban. Az ankét foglalkozott a mezőgazdasági mintaterület kijelölésével, mellyel a további erózió stb. megakadályozását kívánná előmozdítani. Az ankét több helyi jellegű kérdéssel is foglalkozott. Az 1958. évi munkánkat értékelve elmondhatjuk, hogy a hidrológia és a kapcsolódó tudományágak több területét érintő kérdésekkel foglalkoztak ankétjaink. Határozataink részben megvalósultak, nagyobb részük azonban a következő évi feladatunk lesz. Reméljük, liogy a megtárgyalt kérdések és a hozott határozatok előbbre fogják vinni a hidrológia ügyét és előmozdítják hazánk vízellátási és csatornázási helyzetének megjavulását.