Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése

JffyJf Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Szakváry J.—Szitkey L.: A hazai törpevízművek ismertetése f) Egy ellátottra eső csőhossz Az egy ellátottra eső csőhossz, mint jellemző mutatószám két főtényezőtől függ. Az egyik a vízbeszerzési lehetőség helyének távolsága a fogyasztás súlypontjától, a másik a beépítés jellege (sűrűség). A felmérés alapján kapott adatok nagyon értékesnek mondhatók. Tájegységek szerint ui. a távlati tervezésekben egy-egy törpevízmű előirányzatnál előre becsülhető lesz — ismerve a település ellátandó lakosságát és az ellátandó terület nagyságát — a 100%-os ellátást biztosító hálózat hossza és hozzávetőleges költsége. A legkedvezőbbnek Hajdú megye déli része látszik (0,67 m/ellátott), ami azonban alföldi viszonylatban nem tekintendő mérvadónak. Itt ui. a csekély számú vízelvezetés elsősorban a sűrűn lakott belterületeken épült. Az alföldi megyékben (Bács, Békés, Csongrád, Szolnok, valamint Pest megye keleti része) 1,46— 2,1 m/ellátott a jellemző érték. Ide sorolható még Győr, Fejér, Tolna megye is, 1,75—1,98 m/ellátottal. Legnehezebb a vízellátás kiépítése csőhossz tekintetében Veszprém, Nógrád és Zala megyében, ahol 3, 4, illetve 4,15 m/ellátott az arányszám. Somogy megye nem jellemző, mivel itt az átlag kevés törpevízműből adódik. Törpevízművek építési szükséglete és lehetőségei Az ország területén a legkülönbözőbb hidrogeológiai adottságokkal és települési módokkal találkozunk. Ezek figyelembevételével a községek vízellátásában nem lehet általánosan kimondani akár az önálló közkutas, akár a törpevízműves vízellátás egyedüli létjogosultságát. A 4. ábraként közölt térképen a jelmagyarázat szerinti megjelöléssel — a városok és nagyobb települések vízműves ellátásának kiemelése nélkül — feltüntettük az egyes területek községi vízellátásának megoldási lehetőségét, illetve szükségességét. Hangsúlyozzuk, hogy az egyes területeken belül indokolt lehet a jelzettől eltérő községi vízellátási mód kialakítása is, de ezek a gazdaságossági, műszaki tényezők és lehetőségek általános megállapítását nem befolyásolhatják. A közkútas ellátottság elérése, illetve 10— 15 évi távlatban való fenntartása azokra a hidrogeológiai tájegységekre vonatkozik, ahol önálló közkútak építése jelenleg olcsóbbnak mutatkozik, mint a közkútas ellátás magasabb fokát jelentő törpevízműves ellátás kiépítése. A feltüntetett területeken felszínközeli, vagy kisebb mélységben található ún. mélységbeli vizekből aránylag jó minőségű víz olcsón termelhető. JELMAGYAR AZ AT Kjzkotas ellátás ] Pczitiv fúrott kutakból grav. vízelvezetés ] Legjellegzetesebb törpe vízmüvek X///////'

\ Karsztvízre alapított törpe vízmüvek LLLLL

ÜJ Regionétís törpe vízmüvek I 1 Regionális vízmüvek területe 4. ábra. Magyarország községi vízellátási módjainak 10—15 évi távlatban kívánatos és gazdaságos fejlesztési iránya Abb. 4. Erioünschte und wirtschaftliche Entwicklungstendenz der dörflichen Wasserversorgung in der Perspektive der náchsten 10—15 Jahre Fig. 4. The desirable and economical trend of development of water supply systems for rural areas in Hungary for the coming 10 to 15 years