Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése

Szakváry J.—Szitkey L.: A hazai törpevízművek ismertetése Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. JfJf3 A pozitív kutakból történő vízelvezetés lehetőségére, sőt kisebb mértékű fejlesztésére a Szolnoktól délre eső tiszamenti, valamint a Duna balpartján feltüntetett terület a legalkalmasabb. Itt egyelőre ilyen módon lehet leggazdaságosabban az önálló közkutas ellátás magasabb szintű helyettesítését kifejleszteni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nagyobb települések esetében főleg Csongrád, Békés és Szolnok megye városaiban — ahol sok helyen csak számos különálló vízelvezetés van — a városias jelleg kialakításának előfeltétele, hogy központi vízművek épüljenek. Ilyen helyeken tehát szükség van magasabb szintű vízellátásra. Az Alföld egy részén, valamint a dombos, hegyes vidékeken jóformán az egyedüli gazdaságos, lehetséges vízellátási mód a törpevízmüvek építése. Egyes helyeken pillanatnyilag a törpevízmű építése talán túl költségesnek látszik, de az alábányászás hatása, valamint a felszínközeli rétegeknek a településeken belüli szennyezettsége nem teszi indokolttá a közkutas víznyerőhelyek építésével kapcsolatos próbálkozásokat. A települések beépítési jellege a bányászat, iparosodás hatására egyre zártabb lesz és így a vízhálózatokra telepített közkifolyós rendszer látszik legcélszerűbbnek. A karszt- és bányavizekre támaszkodó, vagy alapítható törpevízművek területeit azon meggondolások alapján tüntettük fel külön, hogy az ilyen víztermelés költségesebb, de a várható nagyobb vízhozam miatt nagyobb település, vagy több település együttesen is ellátható. A regionális törpevízműveket olyan területeken indokolt kialakítani, ahol több település környékén nincs mód helyi vízbeszerzésre, így gazdaságosság vagy kényszerűség folytán távolabbi víztermelőhely hasznosításához kell nyúlni. Ilyen jellegű közművesítés a feltüntetett helyeken kívül is lehetséges, illetve annak szükségessége felmerülhet. Külön kerültek elhatárolásra a jelenleg kialakulóban, illetve építés alatt levő regionális vízJELMAEYARAZAT t-m. sz. - územbehe/yezett csőkutak tv. V. sz. - tervezett csókutok í - közkifolyó A szakasz - nyomóvezeték B szakasz - gravitációs vezetik lakótelep tervezett határa 5. ábra. Móri törpe vízmű helyszínrajza Abb. 5. Lageplan des Kleinstivasserwerkes in Mór Fig. 5. Plan of the midget ivater works at Mór művek területei, mert itt általában minden települést a regionális rendszerbe kapcsolnak be. Célszerűnek látszott a Balaton környékének elhatárolása is, mivel a tó környékén elsősorba üdülőtelepek vannak és így jellegüknél fogva a már megépített vagy építendő kisebb vízművek nem sorolhatók a törpe-vízművek közé. Távlatban egyébként a Balaton mentén részben regionális vízmű kialakulása várható. Jellegzetes törpevízmű s és vízelvezetés ismertetése Mór községben a törpevízmű alapját egy új bányásztelepülés vetette meg. Az 5. ábra helyszínrajzban mutatja az 1957. év végén üzembehelyezett egyik legmodernebb törpevízművet. Legfelső csapó ló hely +2<,6 m A. f. Nyűg. viz -5,0m . Legalsó csapolóhely + 19S m A. f. Üzemi vízszint 2 db MT 26/1/1. tip. szivattyú 2 dó VH 231/2 5,6kW motor 1 db. fővizm - 300mmrfa.c. .3;i_t0,0m 6. ábra. Móri törpe vízmű működési hosszszelvénye — Abb. 6. Betriebslángensehnitt des Kleinstwasseru-erkes in Mór Fig. 6. Operational profilé of the midget water works at Mór