Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése

JffyJf Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Szakváry J.—Szitkey L.: A hazai törpevízművek ismertetése 99, Szentesen 52, Makón 59, Csongrádon 29, Kunszentmártonban 30, Tiszaföldváron 38, Cibakházán 20, Szőregen 14, stb. vízelvezetés működik. A vízelvezetések kialakulását gazdasági szempontból az segítette elő, hogy ugyanerre az időre esik az egyéni parasztgazdaságok megerősödése. Sajnos azonban ez a kialakulás tervszerűtlen, spontán volt. Ezek a vízelvezetések jellegüknél fogva magukban hordják a későbbi fejlesztés lehetetlenségét, mert a kis átmérőjű vezetékeken a természetes nyomás a súrlódási veszteség miatt rövid hosszon felemésztődik, a tűzoltási biztonsághoz szükséges nyomásmagasság pedig sehol sem biztosítható. A fejlődés műszaki szempontból legkedvezőtlenebb vonásai: a hálózatok anyaga, mérete, vonalvezetése, fektetési módja, a közkifolyók fagy elleni védelmének hiánya, végül, de talán leglényegesebb a víztermelő kutak szűrőzetlen volta, mely egyrészt lehetetlenné tette a kutak helyes karbantartását, időnkénti mosatását, másrészt az állandóan folyó víz miatt a vízadórétegek zsarolása következtében fokozatos kimerülés lépett fel, a víznyomás csökkent. Meg kell említeni a lakosság sokszor meg nem értő magatartását is, mert számos helyen a felszerelt légpárnás és így nyomáskiegyenlítést biztosító Magyar-féle automatikus kifolyófejeket elrontja. Az első világháborúig az ismertetett két fő ösztönző tényező hatására jelenlegi törpevízműveinknek és vízelvezetéseinknek csaknem fele kiépült. A két világháború között az Alföldön olyan területeken is létesültek — gépi erővel működő — törpevízművek, ahol pozitív kutak fúrására nem volt lehetőség. Ezek egyik célja rendszerint a községek, illetőleg városok központi, emeletes vagy zárt beépítésű településrészeinek, vagy egy-egy középületnek ellátása volt, de a vízszolgáltatás jellege itt is többségében közkifolyós maradt. Ugyanakkor folytatódtak az ipari érdekeltségek lakótelepein a vízműépítkezések és a korábbinál gyorsabb — de a szükségletekhez képest még mindig igen lassú — ütemben az állami költségvetés terhére létesült községi törpevízművek építési munkái. 1945. év után a falusi vízellátás tervszerű fejlesztését először az Országos Közegészségügyi Intézet, majd az Országos Vízgazdálkodási Hivatal. a tanácstörvény életbelépte után pedig a tanácsok irányítják. A vízügyi szolgálat az 1950-es évek elején hívta fel szélesebb körben a figyelmet a nehezen ellátható településeken szükséges törpevízművek építésének fontosságára. Az utóbbi 10 év alatt a törpevízművek és bizonyos mértékben a gravitációs vízelvezetések tervezése és építése általában műszakilag megalapozott vízfeltárásokon, a vízelvezetések a fokozottabb szűrőzési követelményeknek megfelelően kiképzett fúrott kutakon alapulnak és megfelelő csőátmérőket alkalmaznak. Egyre inkább előtérbe kerül a megfelelő tározótér, kellő átmérőjű közterületi csőhálózat, vízmérési és automatikus üzemeltetési lehetőség, tűzoltási biztonság, védterületek kialakítása stb. így a mostani törpevízművek — közkifolyós ellátásuk ellenére — egyre inkább megközelítik a kis vízművek műszaki és közegészségügyi követelményeit. Építésük sürgősségi sorolásánál az ötletszerű helyi kezdeményezéseken kívül a gazdaságpolitikai mérlegeléseket, a gazdasági és műszaki követelményeket — melyek összhangban vannak az adott terület hidrogeológiai, településfejlesztési, valamint számolnak az ipari-, bányászati- és egyéb gazdasági követelményekkel -— is figyelembe veszik. A fejlődést az 1. ábra grafikusan érzékelteti. 1^60000 ^ 50000 1 30000 20000 ^ 10000 0 1 £ -.5 íi Törpe vízmüvek víztermelés-növi s körzeti 'kedése az 'ízvezeték egyesjellei ek vzó időszakokba 54680 „ Í6050 *2W0 . ii^néveiÉHÍ 52ÍU .15700 *2W0 5güO^ 10600 1890-1910 1910-1920 1920-1930 1930-1945 1945-1958 1. ábra Fig 1 — Abb. 1. Törpevízmfivek fajtái A törpevízművek építményeinek üzemeltetése és jellege szerint különböző alaptípusokról beszélhetünk : A) Természetes nyomással működő üzem. a) Források gravitációs elvezetése. b) Pozitív fúrt kutak vízelvezetése. B) Gépüzem. a) Sík területen nyomásfokozó berendezéssel, vagy víztoronnyal (padlástéren elhelyezett tartállyal), b) hegyes, dombos vidéken magaslati tározómedencével. —, . ( . : Törpe vízmüvek es körzeti vizvezetekek szamanak növekedése az egyes jellemző időszakokban 1890-1910 19101920-1930 1930-m 1945-1958 1890-1910 1910-1920 1920-1930 1930-1945 1945-1958 Törpe vízmüvek és körzeti vízvezetékek áltat ellátott lakosság növekedése