Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Nagy László: A talajhőmérséklet idő- és mélységszerinti változások jellemzése

lf.446 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Nagy L.: A talajhőmérséklet változásai Terepszint í). ábra. Hőmérsékletváltozások a mélység és az idő függvényében. (Mérés alapján szerkesztett termo izopléták és számított hullámgörbék) Abb. 9. Veranderliehkeit der Temperatur in Abhangigkeit von der Tiefe und der Zeit. Auf Grund von Messergebnissen konstruierte Thermoisopleten und bereehnete Wellenkurven) Fig. 9. Temperature changes plotted against depth and time. (Thermoisoplethes constructed on basis of measured values and eomputed eurves) böző mélységben vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az észlelt hőmérsékleti adatok egy-egy maximum eltolódási görbét eredményeznek (8. ábra). Ezek a görbék azonos lefutásúak, sőt ugyanazon mérőállomáson közel egybevágóak is. Különböző állomásokon észlelt hőmérsékleti eltolódások is azonos jellegűek, és alig mutatnak eltérést az előzőekben tárgyalt görbéktől. Ez a kis eltérés a felszíni talajok különböző szerkezete, víztartalma, színe stb. miatt lehetséges. Számításaink egyszerűsítése érdekében azonban ezt a felszín közelében jelentkező eltérést figyelmen kívül hagytuk. Ha a 8. ábrán feltüntetett a),b) és c) görbéket egy n-ed fokú parabolával közelítjük meg, a hőmérséklet-eltolódást könnyen számíthatjuk. Az időt véve független változónak, s a mélységet függő változónak, a következő alakú egyenletet kapjuk : m = 0,39 6 (2) ahol m a mélység (m) ; T a felszíni maximumtól eltelt idő (nap). Felcserélve a változókat, felírhatjuk a késleltetést a mélység függvényében 0'6_ T = 4,8 fm A fenti egyszerű összefüggés alkalmazásához a helyi felszíni maximum értékét nullának vesszük, s a kapott napok száma közvetlenül az eltolódást adja meg. Ez a számítási mód a helyi minimumok eltolódásának meghatározására is alkalmas. A fenti összefüggés az észlelt adatokkal egybehangzóan azt mutatja, hogy a lokális szélső értékek 1,0 m mélységben öt nap késéssel, 4,0 m-nél 48—50 nap késéssel jelentkeznek, 8 m mélyen máihat hónap eltérés mutatkozik a felszíni hőmérséklethez viszonyítva. Ha a 20 m körüli mélységben vizsgáljuk a hőmérsékletet, akkor azt tapasztaljuk, hogy ebben a mélységben a talaj hőmérséklete már áUandó értéket mutat, megegyezően az évi középhőmérséklettel. Kiterjedt kutatásokat végzett ezen a területen a talajfagy mélységének meghatározására Takács Lajos meteorológus. c) A hőmérséklet időben és mélységben történő ingadozásának együttes figyelembevétele A talajhőmérséklet alakulásáról csak akkor kapunk egységes képet, ha az időben és mélységben történő változásokat együttesen vizsgáljuk. Ennek érdekében az észlelt adatokból számított sokévi havi középhőmérsékleteket a 9. ábrán látható módon tüntettük fel, s a különböző mélységek azonos hőmérsékletű pontjaira thermoizoplétákat szerkesztettünk. Ezek az azonos hőmérsékletű vonalak egyértelműen ábrázolják az év folyamán történő hőmérséklet lehatást és eltolódást.