Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Nagy László: A talajhőmérséklet idő- és mélységszerinti változások jellemzése

Nagy L.: A talajhőmérséklet változásai Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Jfl25 Az előző pontokban ismertetett matematikai összefüggések helyességét és gyakorlati alkalmazhatóságát a 9. ábra segítségével könnyen bizonyíthatjuk. A (2) képlet segítségével meghatározzuk a vizsgálandó mélységben a várható maximum bekövetkezési idejét. Az így kapott időértékre a vizsgált mélységhez az (1) képletből kiszámított legnagyobb eltérést, mint amplitúdót felmérjük. Hasonló módon a minimum bekövetkezési idejére is felrakjuk — ellenkező értelemben — a középhőmérséklettől való legnagyobb eltérést. Ezzel a módszerrel ismertté tettük a szélső értékek és a 0 pontok bekövetkezési idejét, és a szélső értékek nagyságát. Ezeket a számítással meghatározott pontokat szabályos sinus görbével kötjük össze. Ha az 1 m-t választjuk tengelynek, láthatjuk a 9. ábrán, hogy a 12°-os középhőmérséklettől a legnagyobb eltérés augusztus végén jelentkezett (ezt igazolja egyébként az észlelési adatokból szerkesztett 2. és 8. ábra). A legnagyobb eltérés számításaink szerint 9°, megegyezően a mért adatokra támaszkodó 7. ábrával. Tehát a (2) és (1) képletek segítségével megkapjuk a vizsgált mélységben az évi hőmérsékletingadozást. Megállapítható, hogy bármely mélységben — a felszíntől a neutrális zónáig — a talaj évi középhőmérsékletétől való eltérést az év folyamán egy-egy sinus görbe határozza meg. Minél mélyebben vizsgáljuk ezt az eltérést, a görbék amplitúdója annál kisebb lesz. Ezzel a módszerrel vizsgálva, minden méteren megállapítottuk az évi hőmérsékletváltozást. A kapott sinus görbéket beforgatva a 9. ábra síkjába, a hőmérséklet időben és mélységben történő változásának észlelt és számított adatai egy ábrán feltüntetve azt bizonyítják, hogy a tanulmányunkban ismertetett matematikai összefüggések a valóságos behatás és eltolódás értékeit jól megközelítik. séklet alakulásának és évi ingadozásának ismerete szükséges. A közelítéssel elérhető pontosság véleményünk szerint eléri az említett feladatok megoldása során megkívánt pontosságot. Befejezésül itt szeretnék köszönetet mondani Kovács György kartársnak, a műszaki tudományok kandidátusának értékes tanácsaiért, és cikkem érdekében tett szíves fáradozásaiért. IRODALOM Az Országos Meteorológiai Intézet Évkönyvei. Bacsó Nándor : Bevezetés az Agrometeorológiába. Fekete Zoltán : Talajtan. Kezdi Árpád : Talajmechanika. Léczfalvy Sándor : Felszíni vizek azonosítása hőmérsékletméréssel. Hidrológiai Közlöny, 1957. 2. Németh Endre: Hidrológia és Hidrometria. Rónai András : A magyar medencék talajvize. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XLVI. 1. Szesztay Károly: A vízfelületek párolgása. Vízügyi Közlemények 1958. 2. Vendl Aladár : Geológia. Charakterisierung der Veránderlichkeit der Hodentemperatur mit der Zeit und der Tiefe von L. Nagy Die Ergebnisse der Bodentemperaturmessungen des Staatlíchen Meteorologisehen Instituts führen zu der Feststellung, dass die Temperatur im Bereich zwischen Oberfláche und neutraler Zone von der Witterung abhángig ist. Diese Ánderungen wiederholen sich jáhrlieh periodisch. Mit steigender Tiefe wird die Veránderlichkeit immer regelmássiger. Vorliegende Studie arbeitet eine empirisehe Beziehung aus, mit deren Hilfe die Extremwerte der Bodentemperatur in beliebiger Tiefe ermittelt werden können. Ein Maximum oder Minimum an der Oberfláche zeigt sich in grösserer Tiefe mit einer gewissen Verzögerung. Aueh für die Bereehnung dieser örtlichen Extremwerte wird in Funktion der Tiefe eine Formel gegeben. Dies beschriebene Verfahren bietet alsó eine einfaehe Bereehnungsmethode für bodenhydrologische und bodenmechanische Untersuehungen, bei denen Verlauf und Schwankung der Bodentemperatur bekannt sein 3. Összefoglalás A fentiekben ismertetett matematikai összefüggések segítségével elértük azt a célt, hogy elegendő biztonsággal számíthatjuk adott mélységben a hőmérséklet szélső értékeinek a bekövetkezési időpontját, és eltérésüket a középértéktől. Feltételezve, hogy a változás szabályos sinus-hullámmal jó közelítésként jellemezhető, az említett adatok számítása után a talajhőmérséklet évi ingadozása részleteiben meghatározható. Az alkalmazott feltételezések és közelítő empirikus összefüggések megbízhatóságát a számított és a megfigyelt adatok összevetése minden részletében igazolja, amint ezt a 9. ábra szemlélteti. A javasolt eljárással tehát egyszerű számítási módszert adhatunk mindazokhoz a részletes talajhidrológiai, vagy talajmechanikai vizsgálatokhoz, amelyekben a talajhőmérChanges in Soil-Temperature with Depth and Time by L. Nagy As revealed by soil-temperature observations conducted by the National Meteorological Institute, soil temperature between the surface and the neutral zone is influeneed by elimatologieal factors. This change is of regular charaeter and has a period of one year, with the regularity increasing with the depth of observations. The empirieal relationship developed in the present paper is suitable to determine extreme soiltemperatures in any depth. Maxima or minima occurring at the surface can be observed with a eertain time-lag in deeper layers. A formula is given for the computation of these loeal extreme values as a function of depth. The procedure described offers thus a simple computation method for all geo-hydrographical and soilmechanieal investigations where the knowledge of changes and variations in soil-temperature are of importance.