Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Öllős Géza: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról

1+16 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. öllős G.: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról Jelentős nehézségek 50 '/. - 100 V. Nagy nehézségek IBH^ <507. 2. ábra. A vízellátás helyzete 1957-ben &uaypa 2. üo/iojiceHue eodocHaöyfceHUH e 1957 eody Abb. 2. Stand der Wasserversorgung im Jahre 1957 ipari vízmennyiségét a közeli Visztulából, 5000 m

3/nap ivóvizét pedig a környéken kis mélységben található miocén kavicsrétegekből termelik ki kutakkal. A városi és ipari vízellátás terén 1975-re várható helyezetet jól mutatja a 2. ábra. A nyilak által bezárt terület arányos a vízszükséglettel. A nyilak melletti százalékértékek a .vízigényhez képest rendelkezésre álló vízmennyiség-százalékot jelentik. A szennyvíztisztítás vonalán Lengyelországban sajnos meglehetősen nagyok ma még a hiányosságok. A Pszemsza, Klodnica, az Odera felső folyása pl. olyannyira szennyezett ma már, hogy a víz öntisztítóképességéről nem is lehet beszélni és megszűnt mindennemű biológiai élet. A Visztula völgyében 66 város közül 44 városnak nincs semmiféle szennyvíztisztító berendezése. Annak illusztrálása céljából, hogy némely esetben milyen tragikus helyzetet idézhet elő a folyók szennyezetté válása, Krakó egyik vízműve említhető meg. A részben vízdúsítás révén működő vízkivételi mű Krakótól NY-i irányban, mintegy 7 km-re a Visztula partjára épült. Amint a 3. ábra mutatja, az ,,a" jelű szivattyútelep emelte a töltéstesten át a Visztula eredetileg vízbeszerzésre alkalmas vízét az ülepítőmedencébe. Innen a víz a ,,b" jelű elosztóvezetéken keresztül jutott a vonalkázással jelölt árasztómedencékbe, amelyek a talajvízdúsítás célját szolgálják. A víztermelő kutak a medencesor két oldalán helyezkednek el. A Visztula medre alatt közvetlenül kavicsréteg helyezkedik el.-A vízdúsítást az teszi szükségessé, hogy a Visztula vízhozama ingadozó. A mederben gyakran csak Q = 40 m

3/s a vízhozam, a vízmélység pedig mindössze 0,80 -— 1,0 m. A kutak vize a ,,c" jelű gyűjtővezeték és a ,,d" jelű szivattyútelep közvetítésével jut a városba vezető csővezetékbe. A közelmúltban a Visztula a felsőbb szakaszán erős fenolszennyeződést kapott. Ezért a Visztula vízének további hasznosítása a nagy költséggel megépült és egyébként kitűnően működő vízkivételi mű útján lehetetlenné vált. Szerencsére ez esetben mégis lehetett megoldást találni a mű további üzemeltetésére. Jelenleg a teleptől mintegy 3 km távolságban levő kisebb vízfolyás felduzzasztott vizét juttatják el gravitációs úton a dúsítómedencékbe. A bemutatott példa is jól szemlélteti, hogy az ilyen és ehhez hasonló súlyos esetek elkerülése érdekében a városi és ipari szennyvizek tisztítása egyre inkább szükségszerűvé válik. Ha ez nem történik meg minden országban, a bekövetkező társadalmi és gazdasági helyzet katasztrofálissá válhat. Az embernek el kell távolodnia a folyók tól, a betegség és szenny forrásától. Lengyelországban 1975-ben már 100 m

3/sec szennyvízmennyiséggel kell számolni. Az ebből származó bajok elkerülése érdekében a lengyel vízgazdálkodás távlati tervében meghatározták a folyók jövőben várható elszennyeződésének mértékét. Kiszámították az 1975-ös évre vonatkozóan az élő vízfolyások egyes keresztmetszeteiben a kisvízi víz3. ábra. Krakó egyik vízkivételi művének helyszínrajza (a és d szivattyútelep, b a dúsítómedencék vízellátását biztosító csővezeték, c a kutak vizét összegyűjtő csővezeték) 0ueypa 3. ÍJACIH odHoeo U3 sodo3a6opnux coopyytceHuü z. KpaKoe (a u d Hacochtaa cmamfUH, b mpyöonpoeod, oöecnemieawufuü eodomaöyiceHue oöozamume/ibHbix öacceüHoe, c mpyöortpoeod, coöupaioufuű eodu U3 KOAOdyee) Abb. 3. Lageplan einer Wassergeimnnungsstatte in Krakau (a und d Pumpwerk, b Speiseleitung zu den Aufbereitungsbecken, c Sammelleitung von Brunnen)