Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Öllős Géza: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról

öllős G.: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Ifl7 hozam és a folyóba bevezetett szennyvízhozam arányát és az ily módon kiadódó hígítási tényezőt fogadták el az összehasonlítás mértékének (4. ábra). Amint látható Lengyelországban a legtöbb szennyvízmennyiség a katówicei iparvidékről szár­mazik. A szennyvizek tisztításával egyidejűleg nagy­szabású terveket készítettek a szennyvízöntözésre és a szennyezőanyagokban levő értékes anyagok (mint például a fenol) visszanyerésére. V íztározók Minthogy Lengyelország területén meglehe­tősen nagy területek vannak, amelyek a jövőben jelentős vízhiánnyal küzdenek, ezért viszonylag fontos szerephez jut a víztározás. Ily módon a felesleggel rendelkező területekről átirányítják a vizet a kívánt helyekre (1. ábra). Másrészt bizonyos mértékig kiegyenlítik a folyók túlságosan inga­dozó vízhozamát. Ennek érdekében 9 milliárd m 3 víz tározását irányozták elő. A Kárpátok körzetében levő folyókon a Visztula vízhozamának kiegyenlítése, valamint iparvíztermelés céljára 9 tározó építését irányozták elő 3 milliárd m 3 tározótérrel. A Visztula középső szakaszán Kazimierz kör­nyékén 1,5 milliárd m 3 tározótér létesül vízhozam­kiegyenlítés céljára. A Búgon a mezőgazdaság ellátására 2,2 milliárd m 3 víz tározását irányozták elő. Az ÉK-i országrészben kb. 560 millió m 3 vizet kívánnak tározni mezőgazdasági célokra. Az Odera völgyében Raciborz környékén irányoztak elő tározót 680 millió m 3 befogadó­képességgel, a hajózhatóság megjavítása érdeké­ben. Ezenkívül előirányozták iparivízellátás és energiatermelés céljára a Visztula felső és alsó szakaszának teljes csatornázását. A lépcsőket vízierőművekkel látják el. A középső szakaszon egyelőre csak szabályozási munkákat fognak végezni. Az ország középső részére történő vízátirá­nyításnak, valamint a közép-lengyelországi folyók célszerű egységes rendszerének megteremtése cél­jából előirányozták a Központi Csatorna megépí­tését. Ez Plocknál ágazna ki a Visztulából északi irányában áthaladna Czestochowa és Lodz kör­zetében és YVloclaweknél torkollna újra a Visztu­lába. Ebből a mesterséges csatornából történik pl. a vízkivétel a Poznan vidéki ipari és mezőgazda­sági vízigény kielégítésére is. A csatorna 1000 tonnás hajók közlekedését teszi lehetővé. Maxi­mális tervezett vízhozama 100 m 3/sec. Az 1. ábra feltünteti a vízerőtelepek elhelye­zését is. Lengyelország vízerőkészlete évi 13 mil­liárd kWó-ra becsülhető, amiből jelenleg alig 4%-ot használnak ki. Az ismertetett nagyszabású vízgazdálkodási terv megvalósítására előirányzott beruházási ösze­szeg az 1955-ös árakon számítva kb. 85 milliárd zloty (1 zloty = 1 forint). Szükségesnek tartom még röviden megemlí­teni azt, hogy az egyre inkább fejlődő lengyel­• ® ® © o <5 5-W 10-25 25-50 >50 4. ábra. A befogadók havi átlagos vízhozamának és a szennyvízhozamnak az aránya (1975) <Puzypa 4. CoomHouienue Meotcdy cpedneMecHHHbiMu pac­xoőaMU eodoeMoe u pacxodoM cmoHHbix eod Abb. 4. Verhaltnis der mittleren Monatsspende und Ab­wasserlast in den Vorflutern (1975) országi vízépítési laboratóriumok mellett a gdanski Műegyetemen ma már külön izotóplaboratórium is működik. R Molisz professzor és J. Makowski kutatómérnök az izotópok vízépítési laboratóriu­mokban való alkalmazásának már számos alap­kérdését tisztázta. A közeljövőben kerül sor egy új nagy izotóplaboratórium megépítésére. Legyen szabad ezúton is felhívni a figyelmet arra, hogy a korszerű mérési munkák pontosságának fokozása érdekében a hazai vízépítési laboratóriumok mellett is célszerű lenne mielőbb megteremteni egy központi izotóplaboratóriumot. Ennek működése bizonyára előnyösen befolyásolná a hazai víz­gazdálkodási élet által előírt és megkövetelt labo­ratóriumi tudományos munkák eredményességét és azok mennyiségét. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Tuszko A. : Zagadnienia gospodarki wodnej w Polsee i zwiazane z tym zadania sluzhy geodezyjnej. Referat wygloszony na XVIII Konferencji Nauko­wo-Technioznej SGP w Krakowie. Különlenyomat, Varsó, 1957. O ílEPCnEKTMBHOM IU1AHE BOflHOrO XO­3HHCTBA B nOJlbUlE r. EAAeui B flOKJiaae no HayMHoíí K0MaHjuip0BKe ii3JiaraeTCH nepcneKTHBHbiíí B0fl0X03jif!CTBeHHbiH miaH nojibum. BBHFLY roro, HTO yc;I0BNA B Hameií cTpaHt HawHoro no­flOÖHbl yCJlOBHHM IlOJlblIlH, 113 flOKJiaAa MOHCHO CflejiaTb MHOrO IteHHblX BblBOflOB. Über die pcrspcktivische Wasserbewirtschaftang in Polen von G. Öllös Der Studienreisenbericht maeht mit der wasser­wirtschaftlichen Perspektivplanung in Polen bekannt. Da die Verháltnisso in Ungarn in mancher Hinsicht jenen in Polen gleich sind, lassen sich aus dem Berieht zahlreiche wertvolle Sehlüsse ziehen.

Next

/
Thumbnails
Contents