Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Öllős Géza: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról

öllős G.: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. 1^15 Mezőgazdaság Már a népességi adatokból is kitűnik, hogy a mezőgazdasági és állattenyésztési termelést jelentős mértékben emelni kell. Fokozottabb mértékben kell a belterjes gazdálkodás útjára térni. A mezőgazdaság fejlesztésének irányvonalát a lakosság táplálkozási viszonyaiban megkivánt változás is befolyásolja. A jelenlegi túlságosan nagy burgonya és kenyérfogyasztás mellett viszonylag kevesebb húst, zsiradékot, cukrot, zöldségfélét és gyümölcsöt fogyasztanak. Az állatállomány növelését megfelelő takarmánybázisok megteremtésével lehet elérni. Itt elsősorban a zöldhaszonterületek belterjes hasznosítására gondolnak, amelynek során 1 millió hektárnyi zöldhaszonterület öntözését vették tervbe. Ehhez évenként mintegy 6—8 milliárd m

3 öntözővízmennyiség szükséges. Az erdősítés növelését viszonylag kisebb mértékre tervezik. Míg 1955-ben az ország területének 22,2%-a volt erdő, 1975-re 25,8%-ot irányoztak elő. Az erdős területek növelése, azok vízháztartási sajátosságaiból kifolyólag további vízfogyasztást jelent. Városok vízellátása Az 1950-es 25 millió lakosszámból 9,7 millió városi és 15,3 millió falusi lakos. A városokban 1975-ben 21,1 millió lakos él majd, ami az előirányzott összlakosszámnak 55%-a. Ez a szám azt jelenti, hogy legalább annyi lakószobát kell 20 év alatt építeni, mint amennyi a jelenlegi lengyelországi városokban van. A városfejlesztési tervek számos olyan város fejlődési ütemét viszonylag nagymértékűnek vették fel, amelyek vízben gazdag területeken feküsznek. Így például a Visztula felső szakaszán a városok népességnövekedése az előirányzat szerint 150%-ot tesz ki. Ezzel szemben a városok 1975-re bekövetkező népességnövekedése kb. 90%-ra becsülhető. A városok vízellátásához 1950-ben napi 0,5 millió m

3, 1954-ben 0,88 millió m

3 vízmennyiségre volt szükség. Ez a szám rohamosan fog növekedni és 1975-ben eléri a napi 4,5 millió m

3-t. Ugyanerre az időre a falvak vízvezetéki vízellátásához napi 0,5 millió m

3 víz biztosítását irányozták elő. Ily módon tehát a vízvezetéki vízellátás évenkénti növekedése 1,8 milliárd m

3-re becsülhető. Az artézi víz kitermelése során Lengyelországban is sikerrel kezdi alkalmazni K. Zielinski a gdanski Műegyetem professzora a szűrőcső nélküli kutakat. Ezek alkalmazására természetesen csak olyan esetben kerül sor, amikor a vízadó réteg felett viszonylag erősebb szerkezetű, kevésbé omló talajréteg helyezkedik el. A telepített kutak vízbőségére jellemző, hogy az 1957-ben a sopoti tengerpartra telepített kút 5000 l/p (2. kép), az 1958-ban telepített gdanski kút pedig mintegy 3300 l/p vízhozamot szolgáltat. A fokozottabb talajvízkitermelés tudományos és műszaki előkészítése során ugyancsak K. 2. kép. Artézi víz kitermelése szürőcsó nélküli kúttal Sopot, Q = 5000 l/p 0omo 2. nonyiemie apme3uaHCK0ü eodbi U3 KOAOdqa, He UMewiiieaó (puAbmpa Bild 2. Förderung von artesischem Wasser mittels Brunnen ohne Filterrohr in Sopot, Q = 5000 l/min Zielinski professzor vezetése alatt J. Sobieraj mérnök és társai laboratóriumban vizsgálják a Lengyelországban alkalmazott különböző fajtájú kútszűrőcsöveket a hidraulikai és gazdaságossági szempontból legmegfelelőbb fajták kiválasztása céljából. A vízbeszerzés területén figyelemre méltó továbbá a varsói Visztula-szakaszon jelenleg épülő 11 m 0-jű csáposkút. Az építkezésnél alkalmazott számos újszerű próbálkozás közül megemlíteni a csápok teleszkopos módszerrel történő kihajtását, valamint azt, hogy a csápok palástfelületén az eddigi szokásban levő ~ 13% perforált felület helyett ~ 25% felületet képeztek ki. Az összesen 23 db csáp a tervek szerint két szinten foglal helyet. Ipari vízellátás és a szennyvízkérdés Az ipari célú vízfogyasztás 1975-ben valószínűleg meghaladja a napi 11 millió m

3-t, vagyis az évi 4 milliárd m

3-t. 1952-ben a vízfogyasztás még csak napi 3,5 millió volt. Az utóbbi években telepített ipartelepek vízellátása már a korszerű kívánalmaknak megfelelően történik, így példáid a Krakó melletti Nowa-Huta ipari centrum ipari és ivóvizét szétválasztja. A 15 000 m

3/nap